Külföld

Az egyetértés nagy, a harci kedv elenyésző

Az EU tagállamai kevés okot látnak az ukrán válság fegyveres megoldásának szükségességére

Az ukrán határ mentén orosz oldalról a katonai felállás továbbra is szinte változatlan. Eközben a NATO-ban komoly készülődés és vita folyik egy vélt fegyveres invázió feltartóztatására.

Az egyetértés nagy, a harci kedv elenyésző
Kétséges, mekkora segítségre számíthatnak az ukrán katonák a Nyugattól
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Wolfgang Sc

Az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyors reagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette – erről maga Joe Biden amerikai elnök döntött. Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel százezer katonát a közös határ mentén.

Az Európai Unióban ezzel szemben nem mindenki látja szükségesnek a NATO-csapatok mozgósítását. Hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell, az unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője arra utalt, hogy Washington „megelőző intézkedései” az uniós külügyminiszterek szerint szükségtelenek. A politikus kifejtette: „El kell kerülni a pánikszerű reakciókat, amelyeknek még pénzügyi következményei is vannak.”

Lengyel részről Andrzej Duda elnök – aki hétfő éjjel az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőivel és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett – videókonferencián kijelentette, jelenleg „nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”. Ezzel egyetemben azt is hozzátette, hogy ugyan „észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik”. Duda elmondta, semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg konkrét veszély fenyegetné Oroszország részéről.

Közben a balkáni országokban is vita folyik egy esetleges fegyveres konfliktus kitörésének következményeiről. Zoran Milanovic horvát elnök kedden úgy nyilatkozott, „ha eszkaláció lesz, az utolsó horvát katonáig visszavonjuk csapatainkat”. Hozzátette, Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, mivel a világ egyik legkorruptabb országa.

Megvádolta Joe Bident is azzal, hogy veszélyes és következetlen nemzetközi politikát folytat az ukrajnai helyzet kezelésével. A kétmillió lakosú Észak-Macedónia viszont egy fegyveres konfliktus kitörése esetén Ukrajnában részt vállalna a NATO oldalán, jelentette ki az ország védelmi minisztere, Szlavjanka Petrovszka. Azt is hozzátette, hogy fegyveres erőik már készítik a megfelelő elemzéseket az észak-macedón katonák esetleges részvételére.

Scholz és Macron párbeszédet sürget

Az ukrajnai helyzet volt a fő témája Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tegnap délutáni berlini egyeztetésének. Közös sajtótájékoztatójukon Scholz hangsúlyozta, Oroszországtól egyértelmű lépéseket várnak, amelyek a deeszkaláció felé mutatnak – derül ki a Merkur tudósításából. Mindkét politikus a tárgyalások mellett foglalt állást, és egyetértett abban is, hogy bármiféle katonai agressziónak súlyos következményekkel kell járnia.

A német kancellár üdvözölte, hogy ma tanácsadói szinten folynak a tárgyalások az ukrajnai rendezésről a Németországot, Franciaországot, Oroszországot és Ukrajnát tömörítő úgynevezett normandiai formátumban. Scholz megerősítette, hogy Németország nem fogja Ukrajnát halált okozó fegyverekkel támogatni, azt azonban nem zárta ki, hogy uniós keretek közt katonai kiképzéssel segítsen.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink