Külföld

Washington Ukrajna elhagyására szólított fel minden amerikai diplomatacsaládot

Az amerikai külügyminisztérium „a folyamatos orosz katonai fenyegetésre” és a súlyos koronavírus-járványra hivatkozva Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot, a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, és általában az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat - jelentették hírügynökségek a külügyminisztérium legfrissebb utazási tanácsait idézve.

Washington Ukrajna elhagyására szólított fel minden amerikai diplomatacsaládot
Egyre fokozódik a feszültség az orosz-ukrán határon
Fotó: AFP/Armed Forces Ukraine

Maguk a diplomaták is távozhatnak saját belátásuk szerint, a kijevi nagykövetség azonban továbbra is működik. A minisztérium figyelmeztette az amerikaiakat, hogy minden esetben legyenek nagyon óvatosak Ukrajnában a bűnözés és a lehetséges zavargások miatt, a Krímbe és a szakadár keleti régiókba semmiképpen ne utazzanak.

Annalena Baerbock német külügyminiszer arról beszélt, hogy habár minisztériuma „készenléti” tervet dolgoz ki a nagykövetségek alkalmazottai és más, Ukrajnában tartózkodó német állampolgárok számára, egyelőre nem lát okot az evakuálásukra.

Egy magas rangú tisztségviselő arról beszélt újságíróknak egy online tájékoztatón, hogy Washington óvintézkedéseket hoz ezen veszélyek miatt, de mibenlétüket nem árulta el, és azt sem, hogy hány amerikai távozásáról lehet szó. Az intézkedések időzítését firtató kérdésre az illető a Fehér Ház azon múlt heti figyelmeztetésére utalt, miszerint Oroszország bármikor lerohanhatja Ukrajnát, és ebben az esetben Washington már nem feltétlenül tudja majd evakuálni az amerikaiakat.

Az EU nem hívja haza a diplomatákat

Az Európai Unió nem követi Washington példáját, és nem hívja haza diplomatáit Ukrajnából - jelentette ki Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel Brüsszelben a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

„Nincs szükség az ukrán(-orosz) határon kialakult helyzet dramatizálására, és a diplomaták hazahívására, hacsak Antony Blinken amerikai külügyminiszter a mai videokonferencián nem lát el minket olyan információval, amely indokolná ezt a lépést” - fejtette ki.

Borrell hangsúlyozta: az EU példátlanul egységes az Ukrajnában kialakult helyzetet illetően. Újságírói kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a keddi külügyi tanácskozáson egyelőre nem lesz szó Oroszország elleni újabb konkrét szankciókról.

Moszkva többször is visszautasította azt a vádat, hogy támadásra készülne, noha nagy katonai erőt - mintegy százezer katonát - vont össze az ukrán határ mentén - jegyezték meg a hírügynökségek. A nyugati országok szerint Moszkva így akarná megakadályozni, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO-ba.

Az amerikai külügyminisztérium utazási figyelmeztetésének közvetlen előzménye, hogy a brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben, és egyik potenciális jelöltje az ország élére Jevhenyij Murajev egykori ukrán parlamenti képviselő. Moszkva ezt a vádat is visszautasította.

Magas rangú washingtoni tisztségviselők arról is beszámoltak, hogy Joe Biden elnök fontolgatja további amerikai katonák vezénylését az Ukrajna térségében lévő NATO-tagországokba, miután szombaton Camp David-i üdülőjében tanácskozott erről nemzetbiztonsági kabinetjével. A The New York Times című lap tudni vélte még vasárnap, hogy ezer-ötezer katonáról van szó, sőt több is lehet, ha a feszültség tovább nőne, de a Reuters által megkérdezett tisztségviselők nem erősítették meg ezeket a számokat.

Kijev szerint elhamarkodott lépés az amerikai diplomatacsaládok hazarendelése

Az ukrán külügyminisztérium elhamarkodottnak nevezte az amerikai külügyminisztérium döntését, amellyel Ukrajna elhagyására szólított fel, hogy az ukrajnai biztonsági helyzetben gyakorlatilag nem történt változás.

„Tiszteletben tartva a külföldi államok azon jogát, hogy szavatolják diplomáciai képviseleteik biztonságát, az amerikai félnek ezt a lépését korainak és a túlzott elővigyázatosság megnyilvánulásának tartjuk. Valójában az utóbbi időben nem történtek kardinális változások a biztonsági helyzetben: az újabb és újabb orosz agressziós hullámok veszélye 2014 óta állandó, az orosz csapatok Ukrajna határaihoz vonása pedig már tavaly áprilisban elkezdődött” - fejtette ki Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportálnak.

Rámutatott: a döntés nem jelenti azt, hogy a nagykövetség minden alkalmazottja távozik. „A külképviselet továbbra is működik, az alkalmazottak pedig ha akarnak, távozhatnak” - tette hozzá.

Nyikolenko szavai szerint „nem kell aggódni” amiatt, hogy az amerikaiaknak azt tanácsolják, regisztrálják utazási terveiket a külügyminisztérium honlapján, mert ez egy bevett nemzetközi gyakorlat a külföldi állampolgárokkal való kapcsolattartásra, és az ukrán külügyminisztérium is rendelkezik hasonló rendszerrel.

„Az Oroszországi Föderáció most aktív erőfeszítéseket tesz Ukrajna belső helyzetének destabilizálására. Nagy mennyiségű dezinformációt, manipulációt és álhíreket terjesztenek az ukrán és a nemzetközi médiatérben, hogy pánikot keltsenek az ukránok és a külföldiek körében, elriasszák a vállalkozásokat, aláássák Ukrajna gazdasági és pénzügyi stabilitását. Ebben a helyzetben fontos, hogy józanul mérjük fel a kockázatokat, és nyugodtak maradjunk” - hangsúlyozta Nyikolenko. Megjegyezte: Volodimir Zelenszkij elnök, Dmitro Kuleba külügyminiszter és az egész ukrán diplomácia azon van, hogy példátlanul erős támogatást szerezzen Ukrajnának a nemzetközi partnerektől, ezzel rettentve el Oroszországot az agressziótól, és szavatolva az ukrán állampolgárok, az ukrán állam biztonságát.

„Ebben az összefüggésben különösen hálásak vagyunk az Egyesült Államok kormányának támogató diplomáciai álláspontjáért és Ukrajna védelmi képességeinek erősítéséért, a legmodernebb fegyverek és technikai eszközök biztosításáért az ország számára” - tette hozzá a külügyi szóvivő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közben brit médiaértesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Nagy-Britannia is visszahívja az ukrajnai nagykövetség néhány alkalmazottját és családtagjaikat, az Oroszország felől érkező növekvő fenyegetésre hivatkozva. Az ukrán külügyminisztériumban ezt kommentálva csak annyit mondtak, hogy „a kijevi brit nagykövetség nyitva marad, és továbbra is elvégzi a szükséges munkát”.

A NATO hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát

A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.

Közleményében Stoltenberg hangsúlyozta: miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is.
„Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, akik további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez” - fogalmazott a NATO főtitkára, hozzátéve: Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO különböző haditengerészeti erőihez, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába. Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat küldjön Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet küld Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén - közölte Stoltenberg.

„Mindig reagálni fogunk biztonsági környezetünk bármilyen szintű romlására, és megerősítjük kollektív védelmünket” - fogalmazott.

Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti.

A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül - tette hozzá Stoltenberg.

Kreml: Fokozza a feszültséget a NATO keleti szárnyának megerősítése

A NATO keleti szárnyának megerősítése fokozza a feszültséget a biztonság szférájában - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” - mondta a szóvivő.

„Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” - tette hozzá.

„A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög. A NATO nyelve a fenyegetések és a katonai nyomásgyakorlás nyelve. Ebben nincs semmi újdonság” - mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.

„A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná »partnerét« a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” - tette hozzá a miniszterhelyettes.

Peszkov „információs hisztériakeltéssel” vádolta meg a szövetséget és Washingtont. Kérdésre válaszolva „nagyon magasnak” és „a korábbinál magasabbnak” nevezte a fenyegetettség szintjét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna „provokációt” követhet el a Donyec-medencében. Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásba szedett válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.

Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással. Szavai szerint Oroszország „agresszív környezetben” él, és a NATO-országok részéről „barátságtalan” kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy „nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.

„Fake newsnak” és „provokációnak” nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Oroszország csökkentené az EU-ba irányuló gázexportját, ha újabb szankciókat vezetnének be ellene. Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn közölte, hogy a NATO-tagországok az Ukrajna körül kialakult helyzet miatt készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát.

Kapcsolódó írásaink

A bevásárlólista-háború

ĀAggódnak az oroszok, hogy az Ukrajnába beáramló nyugati haditechnika Donbasz visszafoglalását segíthetné