Az EU új pénzügyi támogatási csomagot nyújt Ukrajnának

Mint mondta, az Európai Bizottság első körben egy 1,2 milliárd euró összegű, makroszintű sürgősségi támogatási csomagot javasol. Ez a csomag segíteni fog Ukrajnának abban, hogy az ukrán-orosz határon kialakult konfliktus miatt felmerülő finanszírozási szükségleteit megoldja. Az elnök reményét fejezte ki, hogy az uniós Tanács és az Európai Parlament a lehető leghamarabb elfogadja a javaslatot, és ezután meg lehet kezdeni a 600 millió euró összegű első részlet gyors folyósítását.

Von der Leyen elmondta azt is, hogy a bizottság hamarosan kidolgoz egy második, hosszabb távú makroszintű támogatási csomagot is, amely viszont Ukrajna modernizációs erőfeszítéseit segíti majd.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság megduplázza az Ukrajnának saját hatáskörében nyújtott kétoldalú támogatásokat is. „További 120 millió eurót különítünk el, hogy támogassuk Ukrajna államépítési erőfeszítéseit, és hozzájáruljunk az ország ellenálló képességének megerősítéséhez” - mondta.

A bizottság elnöke bejelentette továbbá, hogy az EU az ország jövőjébe is fektet forrásokat, és hatmilliárd euró beruházást kíván mozgósítani e célból.

Emlékeztetett: az EU és az európai pénzügyi intézmények 2014 óta több mint 17 milliárd eurót juttattak az országnak támogatások és kölcsönök formájában.

„Mint mindig, az EU ilyen nehéz körülmények között is Ukrajna mellett áll. Ukrajna szabad és szuverén ország. Saját döntéseket hoz” - nyomatékosította Ursula von der Leyen.

Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében leszögezte, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, az ugyanis egyszer már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában. „Nem akarunk semmilyen Kelet-Nyugat konfliktus áldozataivá válni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Rámutatott, hogy ebből kiindulva a kormány minden olyan lépést ellenez, amely élezi a helyzetet, ugyanakkor támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, a konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutató intézkedéseket, az üzengetés helyetti közvetlen tárgyalásokat és kommunikácót.

„Mindenfajta hisztériakeltésnek azonban jó lenne véget vetni” - mondta.

Szijjártó Péter az esetleges újabb nyugati szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ideje lenne elemezni, hogy kire, milyen hatással voltak az eddigi korlátozások, hogyan alakult az egyes államok Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködése.

Aláhúzta, hogy Közép-Európa rá van utalva az orosz energiahordozókra, és hangsúlyozta, hogy ennek a helyzetnek a fenntartásában szerinte „nagy szerepe van azoknak, akik most a leghangosabban követelik a szankciókat”. „Ezért azt szeretnénk kérni, hogy a közép-európai országokra is legyen mindenki tekintettel, amikor ennek az éleződő Kelet-Nyugat konfliktusnak a jövőjével foglalkozik” - jelentette ki.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy egyelőre nem tervezik evakuálni sem a kijevi magyar nagykövetség diplomatáit, sem a családtagjaikat, és az utazási tanácsok módosítása sincs most napirenden.

Elmondta, hogy az ukrajnai helyzet értékelése „nem teljesen vág egybe minden egyes NATO-szövetséges esetében”, és az esetleges intézkedéseket illetően sincs teljes körű konszenzus.

Azt pedig természetesnek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kijelentette, hogy komolytalanok az ezzel kapcsolatos bírálatok, és feltette a kérdést, hogy vajon Joe Biden amerikai elnököt vagy Antony Blinken külügyminisztert mikor fogják elkezdeni kritizálni, hiszen az elmúlt időszakban mindketten többször is egyeztettek orosz kollégáikkal.

Az európai biztonság egy oszthatatlan, bármilyen biztonsági kihívás az EU és tagállamai békéjét fenyegeti, a befolyási övezetek fogalmának nincs helye a 21. században - jelentette ki az Európai Unió Külügyi Tanácsa a brüsszeli ülésén jóváhagyott nyilatkozatában hétfőn.

Az uniós Külügyi Tanács nyilatkozatában határozottan elítélte Oroszország „folytatódó, Ukrajnát fenyegető agresszív fellépéseit”, és arra szólította fel Moszkvát, hogy a nemzetközi mechanizmusokon keresztül enyhítse a csapatösszevonás okozta feszültséget.

Az uniós tagországok külügyminisztereiből álló Tanács hangsúlyozta: Oroszországnak be kell tartania a nemzetközi jogot és előremutatóan kell részt vennie a feszültség enyhítését szolgáló párbeszédben.

„Amint azt az Európai Unió tagállamai állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács 2021. decemberi ülésén leszögezte: bármifajta további orosz katonai agresszió Ukrajnával szemben súlyos következményekkel jár” - emlékeztettek.

A szakminiszterek megerősítették: az Európai Unió támogatja Ukrajna és más keleti partnerországok függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határaikon belül, és felszólították Oroszországot, hogy járuljon hozzá a konfliktusok fenntartható és békés megoldására vonatkozó nemzetközi erőfeszítések sikeréhez.

Nyilatkozatában a Külügyi Tanács megerősítette az Egyesült Államokkal, a NATO-val, Ukrajnával és más partnerországokkal folytatott szoros uniós együttműködést és koordinációt. Hangsúlyozta továbbá az EU és közeli partnerei ellenálló-, és reagálási képességei további megerősítésének fontosságát, többek között a kiber- és hibridtámadások, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem terén, illetve egyéb külföldi beavatkozásokkal szemben.