Külföld

A bevásárlólista-háború

Aggódnak az oroszok, hogy az Ukrajnába beáramló nyugati haditechnika Donbasz visszafoglalását segíthetné

Amíg Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a haditechnika halmozásában látja a válság megoldását, Moszkva pont ez ellen figyelmezteti a kijevi vezetést. A nyugati hatalmak Ukrajna felfegyverzése mellett döntöttek, de a kérdés az, ezzel nem öntenek-e olajat a tűzre.

A bevásárlólista-háború
Amerikai gyártmányú Javelin rakétákkal gyakorlatoznak az ukrán katonák
Fotó: AFP/Handout/Ukrainian Defence

Dominálnak az orosz katonák Ukrajna közelében való egyre nagyobb számú koncentrációjáról szóló hírek, de szinte alig található olyan összegzés, amely világosan levezetné azt az eseménysorozatot, amely miatt idáig fajultak a dolgok. A Nyugaton állandósult értelmezés az, hogy a Kreml a csapatkoncentrációval egy teljes körű invázió előkészületeit végzi, de az oroszokon kívül szinte senkiben nem merül fel az a feltételezés, hogy esetleg az ukránok akarnának támadásba lendülni elveszített területeik visszaszerzésére.

A jelentések szerint az egész egy, a kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán erők közötti vitával kezdődött arról, hogy az ütközőzónában fekvő, százfős Hranitne nevű falu „bevásárlólistájára” milyen élelmiszerek kerülhetnek fel. A vita olyannyira elfajult, hogy a szakadárok tavaly októberben három ágyúlövést adtak le Hranitne felé, amelynek következtében egy ukrán katona életét vesztette. Az ukrán hadsereg erre válaszlépésként bevetette vadonatúj, Törökországtól vásárolt Bayraktar drónjait, amelyekkel sebészi pontossággal ki is iktatták a delikvens szakadár ágyúüteget.

Drónok használatát viszont tiltja a tűzszüneti megállapodás, így mielőtt az ukránok a drónkamera felvételeit feltölthették volna a YouTube portálra, a százezres orosz erősítés már úton volt az incidens helyszíne felé. A csúcstechnológia bevetését Moszkva komoly fenyegetésnek értelmezte a külföldi fegyverekkel felszerelt ukrán haderő felől, ezért egy teljesen félreérthetetlen üzenetet akart küldeni az annektált donbaszi területekkel kapcsolatban. Ennél a pontnál érkeztünk el a százezer orosz katonáig az ukrán határ mentén, akiknek elsődleges küldetése sem hadgyakorlat, ahogy az orosz fél állítja, sem pedig teljes invázió nem volt, ahogy ezt a Zelenszkij-kormány értelmezte. A csapatok akkoriban az orosz fennhatóság alá vont területek védelmét voltak hivatottak garantálni, de eredeti küldetésük a térségbe áramló nyugati fegyverekkel párhuzamban kezd megváltozni.

Az amerikaiak, a britek és újabban a balti országok is Javelin és NLAW típusú páncéltörőket szállítottak a konfliktustérségbe, ami olyan mértékben megnövelte az ukrán földi erők hatékonyságát, amilyennel 2014-ben felülkerekedhettek volna az akkoriban még „kis zöld emberkék” néven emlegetett orosz zsoldosokon és szakadárokon. Szombaton egy 200 millió dolláros amerikai haditechnikai segély is landolt Ukrajnában, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy ez a rohamos fegyverkezés elrettenti-e az orosz felet egy 2014-hez hasonló beavatkozástól, vagy inkább az ellentétek kiéleződéséhez vezet-e.

Lemondatták a Német Haditengerészet parancsnokát
 

A német kormány számára érzékeny kijelentései miatt le kellett mondania a Német Haditengerészet parancsnokának. Kay-Achim Schönbach altengernagy Indiában tett pénteki látogatása során kifejtette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin tiszteletet érdemel, továbbá Oroszországra Németországnak – és Indiának is – szüksége van a Kína jelentette fenyegetés miatt. Hozzátette, hívő katolikusként fontosnak tartja, hogy Oroszország keresztény állam.

A német védelmi tárca természetesen elhatárolódott Schönbach kijelentéseitől, és közölte, a haditengerészet parancsnokát „saját kérésére” felmentették hivatalából. Schönbach később a Twitter-oldalán azt írta, meggondolatlanul beszélt, és hozzátette, kijelentései­vel „nyilvánvalóan hibázott”. Az eseten Ukrajna is felháborodott, Kijevben az ügy miatt bekérették a német ügyvivőt, és Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter is el elmondta, hogy az említett kijelentések nem felelnek meg az ukrán–német kapcsolatoknak. Időközben a német védelmi miniszter, Christine Lambrecht tegnap kijelentette, Berlin semmiképpen nem szállít fegyvert, csak tábori kórházat Ukrajnának az Oroszországgal fennálló feszültség idején.
(PZ)

Röviden

Oroszország nem tűrne támadást Ukrajna részéről a Donyec-medence ellen – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a bécsi biztonsági tárgyalások orosz küldöttje. „Mindenről világosan nyilatkoztunk, és figyelmeztettünk: nem fogunk tűrni, amikor állampolgárainkat megtámadják” – mondta. Oroszország provokációval vádolta meg a brit diplomáciai tárcát is, miután ez oroszbarát bábkormány hatalomra juttatására figyelmeztetett Kijevben.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elfogadta brit hivatali kollégája, Ben Wallace kezdeményezését, hogy találkozón vitassák meg az ukrajnai biztonsági helyzetet. Wallace Londonba invitálta Sojgut, pénteken pedig Szergej Sojgu hívta meg moszkvai látogatásra a brit minisztert a biztonsági problémák megvitatására. A brit politikus kijelentette, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megoldást találjanak az ukrajnai válságra.

Az amerikai külügyminisztérium az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének személyzete számára elrendelte, hogy január 24-től kezdjék meg a diplomáciai képviselet evakuálását. Korábban a Bloomberg hírügynökség arról számolt be, hogy az Egyesült Államok mérlegeli, elrendelje-e az Ukrajnában állomásozó diplomaták családtagjait hazaszállítását is. A hírügynökség hozzátette, a terv szerint „a nem létfontosságú alkalmazottak önként távozhatnának”. (DD)

Kapcsolódó írásaink