Külföld

Nem született megállapodás Genfben

A legutóbbi orosz–amerikai tárgyaláson az őszinteségellenére sem közeledtek az álláspontok a felek között

Folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között, miután a várakozásoknak megfelelően a legutóbbi egyeztetésen sem történt áttörés az ukrán konfliktus ügyében. A nagyhatalmak mellett megbeszélést folytatott a helyzetről Lengyelország és Ukrajna is, amely során megerősítették a két ország együttműködését.

Nem született megállapodás Genfben
Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Genfben
Fotó: Anadolu Agency/Russian Foreign

Újabb fordulóhoz érkeztek az amerikai–orosz tárgyalások pénteken Genfben, ahol Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozott egymással, hogy megvitassák az ukrán konfliktus és a NATO-bővítés kérdéseit.

Nyíltak és hasznosak voltak a megbeszélések – jelentette ki Lavrov a találkozót követő sajtótájékoztatón. Ugyanakkor hozzátette, hogy Moszkva írásban kéri a válaszokat javaslataira Washingtontól. Elmondta, Blinken ígéretet tett neki: az Egyesült Államok a jövő héten írásban is reagál az orosz felvetésekre. Lavrov kifejezte abbéli reményét, hogy most már megnyugodnak az indulatok Ukrajna körül, valamint ismét kijelentette, hogy Oroszország nem fenyegeti szomszédját. „Nem tudom megmondani, hogy a helyes úton járunk-e, majd csak akkor, ha megkapjuk az amerikaiak válaszait” – fűzte hozzá az orosz tárcavezető.

Antony Blinken a tárgyalást követően újfent elmondta, hogy Moszkva „gyors, komoly és egységes” válaszra számíthat abban az esetben, ha lerohanja Ukrajnát. Blinken megerősítette azt is, Washington beleegyezett abba, hogy  jövő héten írásos választ ad Oroszországnak azután, hogy Moszkva biztonsági garanciákat követelt, közöttük azt az ígéretet, hogy Ukrajna sohasem lesz a NATO tagja.

Orosz kollégájához hasonlóan ő is őszintének és hasznosnak nevezte a tárgyalásokat, ugyanakkor arra kérte Oroszországot, adja bizonyítékát, hogy Moszkva nem kívánja megtámadni szomszédját, és visszavonja az ukrán határ közelében felvonultatott mintegy százezer orosz katonát. Az amerikai diplomata elárulta azt is, hogy a pénteki tárgyalások alatt Washington fel kívánta mérni, mennyire készült fel Moszkva egy diplomáciai megoldásra az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek megoldása érdekében.

A genfi tárgyalással párhuzamosan a lengyelországi Wisla településen folytatódott Andzrej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétnapos találkozója is. A pénteki egyeztetést követően az ukrán elnök azt írta hivatalos közösségi oldalán, hogy sokat számít Lengyelország támogatása Kijev számára a nehéz időkben. Zelenszkij megköszönte, hogy Varsó támogatja Ukrajna szuverenitását, valamint területi integritását.

Jakub Kumoch, a lengyel elnöki hivatal egyik államtitkára a két elnök tárgyalásáról elmondta, Ukrajna számíthat a lengyel támogatásra egy esetleges konfliktusban. Hozzátette, bármilyen, Ukrajna ellen irányuló orosz agressziónak komoly ára lesz. A két elnök az ukrán konfliktus mellett egyeztetett bilaterális gazdasági kapcsolatokról, az Északi Áramlat–2 gázvezetékről, valamint a Fehéroroszországban uralkodó helyzetről is. Kumoch hozzátette, hogy az elkövetkező hetekben további Duda–Zelenszkij-csúcstalálkozók várhatók.

Röviden

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – közölte az orosz külügy. Moszkva követelését visszautasította a román diplomáciai tárca és a bolgár kormányfő is.
 

Románia nem vesz részt egy esetleges orosz–ukrán háborúban, és fegyvereket sem küld Ukrajnának – jelentette be Vasile Dincu román védelmi miniszter. A tárcavezető a NATO alapszerződésének ötödik cikkelyére hivatkozott, amely csak akkor írja elő a közös fegyveres fellépést, ha valamely tagállamot éri támadás, Ukrajna pedig nem a NATO tagja.
 

Oroszország nagy árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát – értett egyet pénteki telefonbeszélgetésén Olaf Scholz német kancellár és Boris Johnson brit kormányfő. Liz Truss brit külügyminiszter ausztráliai látogatásán arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel Kijev fenyegetésével.
 

Spanyolország hadihajókat küldött a Földközi- és a Fekete-tengerre, hogy a NATO haditengerészeti erőihez csatlakozzanak. Margarita Robles spanyol védelmi miniszter közölte, a katonai szervezet megvédi minden olyan ország szuverenitását, amely csatlakozni akar a NATO-hoz.
(HSz)