Külföld

A kettős mérce árt az uniónak

A jogállamiság közös történelmünk gyümölcse, nem pedig Brüsszel találmánya Macron szerint

A francia uniós elnökség ösztönözni fogja a schengeni térség reformját, és kiemelt figyelmet szentel a jogállamiság kérdésének – derült ki Emmanuel Macron uniós parlamentben elmondott beszédéből. Deutsch Tamás a politikai zsarolás veszélyeire hívta fel a figyelmet.

A kettős mérce árt az uniónak
A francia elnök is fontosnak tartja az EU külső határainak védelmét
Fotó: AFP/Sathiri Kelpa

Az európai integráció három nagy ígéreten alapul, a demokráciának, a közös előrehaladás és a békének az ígéretén – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Macron a francia soros uniós elnökség terveit bemutató beszédében kiemelte, a közelmúlt fejleményeinek fényében azt látjuk, hogy ez a három ígéret megingott, ezért azokat új alapokra kell helyezni.

Szerinte nem gyökeresedhet meg az a nézet Európában, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya. Párbeszédet kell folytatnunk a jogállamiság védelmében, mivel az közös történelmünk gyümölcse, és meg kell győzni azokat, akik eltávolodtak tőle – tette hozzá. Macron hangsúlyozta: „A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amelyet különböző tekintélyelvű hatalmak támogatnak. Amennyiben a jogállamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat”. Jelezte, hogy Lengyelországot februárban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában a jogállamiságot érintő hetes cikkely szerinti eljárással kapcsolatban, Magyarországot pedig márciusban.

A biztonságpolitikáról és a migrációról szólva Macron kiemelte, hogy a francia elnökség ösztönzi a schengeni térség reformját, és fontosnak tartja a külső határok védelmét, a származási és transzferországokkal való együttműködést, az embercsempészet elleni fellépést. Szerinte a migránsokkal szolidárisan kell fellépni, és a közös befogadást kell ösztönözni. A francia államfő a nyugati balkáni bővítésről azt mondta, az uniónak világos perspektívát kell adnia.

Az ülésen Manfred Weber néppárti frakcióvezető úgy vélte, minden uniós elnökségtől nagy ígéreteket hallanak, mégsem történik érdemi előrelépés. Felidézte, hogy az EP jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust, amelyet az Európai Tanács „nem képes beindítani”.

A Fidesz EP-képviselőcsoportjának vezetője, Deutsch Tamás közölte, a politikai zsarolás gyakorlata rombolja az alapvető európai értékeket. Mint mondta, nagyon veszélyes gyakorlat az, hogy mindenből politikai és ideológiai kérdést csinálnak az európai liberálisok és baloldaliak. Ráadásul úgy, hogy a liberális demokrácia jelszavát hangoztatva ideológiai kizárólagosságra törekednek – tette hozzá.

Deutsch felhívta a francia elnökség figyelmét arra is, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges az ambiciózus klímavédelmi célkitűzések elérése. A migrációról szólva pedig úgy fogalmazott: „a külső határokat minden körülmények között meg kell védeni”.

Macron számára az elnökválasztási kampány fontosabb, mint a soros elnökség – fogalmazott François-Xavier Bellamy. A francia Republikánusok EP-képviselője szerint az európai megosztottság végét ígéri, miközben Franciaország még soha nem volt ilyen megosztott. Győri Enikő fideszes EP-képviselő szerint az Európai Bizottság elismerte, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza a magyar helyreállítási pénzeket. A politikus szerint Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a Gazdasági és Pénzügyminiszteri Tanács keddi ülésén azt rótta Magyarország szemére, hogy diszkriminál az oktatásban. A bizottság eljárása súlyosan sérti a szerződéseket, a tagállamok egyenlőségének elvét – tette hozzá Győri Enikő.

Kapcsolódó írásaink