Külföld
Új vezetőket választott az Európai Parlament
A néppárti Roberta Metsola az uniós testület elnöke, a fideszes Járóka Lívia visszalépésével pedig a konzervatív Roberts Zile is bejutott a vezetőségbe
Megújul az Európai Parlament vezetősége: tegnap elnököt és alelnököket választottak, ma pedig a hivatali és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó, úgynevezett quaestorokra kerül sor, öt főt választanak meg erre a posztra.
A képviselők Roberta Metsolát választották meg elnöknek, a 690 leadott szavazatból 458-at szerzett meg. A máltai néppárti politikus a ciklus második felében, a 2024-es EP-választásig tölti be ezt a posztot. A svéd zöldpárti Alice Bah Kuhnke 101, a spanyol szélsőbaloldali Sira Rego pedig 57 szavazatot kapott. A reformkonzervatív ECR-frakció soraiból a lengyel Kosma Zlotowski is elindult, de ő az ülésnap kezdetén visszavonta a jelöltségét.
Az 1979-es születésű Metsola az EP valaha megválasztott legfiatabb elnöke, és a harmadik nő, aki betöltheti ezt a posztot. A szavazás után azt nyilatkozta, nőként és a testület elnökeként azért akar harcolni, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelem ne csak látszat legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EP soha nem fogja elfogadni azokat, „akik aláássák a demokráciát, a jogállamiságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, célpontnak tekintik a nőket és marginalizálják az LMBT-közösséget”. Metsola egyébként szerepel azon a kiszivárgott listán is, amelyet egy tanácsadócég állított össze azon EP-képviselőkről, akik a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány megbízható szövetségeseinek számítanak.
Tegnap délután az EP tizennégy alelnökének személyéről szavaztak. Az első fordulóban kilenc jelölt szerezte meg a voksok leg-alább felét – három néppárti, négy szociáldemokrata és egy liberális –, a másodikban pedig két liberális és egy reformkonzervatív jelölt. A fennmaradó két hely betöltésére harmadik fordulót is rendeztek, ennek eredményét lapzártánkig nem közölték. A második forduló alapján egyébként egy szélsőbaloldali és zöldpárti képviselő volt esélyes.
Újra elindult az alelnökségért Járóka Lívia fideszes képviselő is, aki a ciklus első felében töltötte be ezt a posztot, első roma származású politikusként. Deutsch Tamás, a Fidesz delegációvezetője tegnap újságíróknak Strasbourgban hangsúlyozta, önmagában siker, hogy Járóka a szükségesnél jóval több ajánlást meghaladva tudott elindulni, hiszen a Fidesz 2021 márciusa óta független, egyik képviselőcsoportnak sem tagja.
Az első fordulóban megszerzett voksai arra utalnak, hogy a fideszes képviselőtársain túl támogatta az EP két jobboldali, szuverenista frakciója, az ECR és az Identitás és Demokrácia is. Deutsch rámutatott: a Fidesz egykori pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) mára teljesen átállt a baloldalra, szembefordult korábbi értékeivel. A második forduló előtt végül Járóka visszalépett az ECR-es Roberts Zile javára, hogy „az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az EP vezető testületében”.
Folytatódhat a migrációpárti politika
A gender- és LMBTQ-lobbit és az illegális migrációt támogató elnököt választott az Európai Parlament – olvasható az Alapjogokért Központ legfrissebb gyorselemzésében. Az elemzőintézet felhívja a figyelmet, hogy Roberta Metsola, aki az Európai Néppárt (EPP) képviselője, már 2013-ban egy uniós cselekvési tervet javasolt a genderkérdések vonatkozásában. A migráció tekintetében Metsola az elmúlt években a többször javasolta az illegális migránsok tagállamok közötti szétosztását.
Az elemzés megjegyzi, hogy a képviselőnő jogállamisági kérdésekben is aktív, 2018-ban a Néppárt „árnyék-jelentéstevője” volt a Sargentini-jelentésnél. Az Alapjogokért Központ szerint összességében elmondható, hogy Metsola ideális a balliberális-zöld többségű Európai Parlament elnöki székébe. Új pozíciójában várhatóan folytatni fogja a migrációpárti, föderalista, a tagállami érdekekkel szembemenő politikát, mely kritikátlanul kiszolgálja a brüsszeli LMBTQ-lobbi érdekeit is – fűzte hozzá az elemzés.
(PZ)
