Marxista ifjúsági szervezetben formálódott nézetei magyarázhatják Olaf Scholz kancellár mai külpolitikáját

Hubertus Knabe Scholz pártjának, a szociáldemokrata SPD-nek 1980-as években a keletnémet kommunista rendszerrel és a Szovjetunióval ápolt szoros kapcsolataira derített fényt. Scholz, aki 1982-től 1988-ig az Ifjú Szocialisták szervezetének elnökhelyettese volt, rendszeresen utazott a kommunista Kelet-Németországba, és nyíltan támogatását fejezte ki az ott uralkodó rezsimnek.

Emellett a nukleáris fegyverek németországi elhelyezésével kapcsolatban az akkori szovjet rezsiméhez simuló véleményeket hangoztatott, így a Varsói Szerződés és NATO közti megnövekedett feszültséget félreérthetetlenül az „amerikai imperializmus” számlájára írta. Knabe szerint a nyolcvanas évek óta, amikor Scholz marxista ifjúsági mozgalmakban játszott vezető szerepet, változtak ugyan a nézetei, a kancellár múltja megmagyarázhatja azt, hogy miért folytatna engedékenyebb politikát a mai Kremllel szemben, mint koalíciós társai. Míg például a német Zöldek az Északi Áramlat–2 gázvezeték üzemen kívül helyezését szorgalmazzák, addig Scholz az ügyet pusztán a „magánszektor vállalkozásának” jellemezte.