Külföld
Lavrov nem tűri a NATO-t Ukrajnában
Oroszország szerint a Donbaszban zajló konfliktus a 2014-es „alkotmányellenes államcsíny” eredménye, és Kijev továbbra sem teljesíti a minszki egyezményt
Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén. „Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainknál, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal” – mondta Lavrov.
Lavrov nem zárta ki, hogy a NATO az elkövetkező két-három hónapban meg fogja növelni gyorsreagálású erőinek aktivitását az orosz határok közelében. Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát „mesterségesen odacsábítva” Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot.
Mint mondta, Moszkvának van alapja feltételezni, hogy „a semleges országok hozzájárulása Európa biztonságához nem csökken majd”, és hangsúlyozta, hogy Oroszország tiszteletben tartja Finnország és Svédország szuverenitását.
Szavai szerint az EU ukrajnai katonai kiképzőközpontjaiban lényegében oroszellenes harcosokat készítenek fel. Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik. Elmondása szerint azt tanácsolta a nyugati hatalmaknak, hogy az orosz haderő oroszországi mozgásának értékelésekor vegyék figyelembe az ukrán radikálisok tevékenységét.
Rámutatott, hogy a Donyec-medencében a demarkációs vonal mentén mind nagyobb számban koncentrálódik az ukrán haderő, amelynek legütőképesebb egységeit olyan önkéntesek alkotják, akiket nemrégiben még Nyugaton is szélsőségesnek minősítettek. Emlékeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kijelentésére, amelyben az orosz nemzetiségű lakosokat az Ukrajnából való távozásra szólította fel.
Szergej Lavrov szerint Ukrajna „jelenlegi problémái Oroszországgal és saját országának polgáraival” a 2014-es „alkotmányellenes államcsíny” után keletkeztek. Megismételte, hogy Moszkva szerint Kijev nem teljesíti a konfliktus rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.
Véget érhet Törökország hintapolitikája
Törökország lehet az egyik legnagyobb vesztese annak, ha eszkalálódik az ukrán konfliktus. Ankara az utóbbi időben párhuzamosan építette a katonai-politikai kapcsolatait Oroszországgal és Ukrajnával, ezzel ugyanakkor számos NATO-tagállam rosszallását váltotta ki. Egyrészt Ankara orosz fegyvervásárlásai miatt az Egyesült Államok kizárta az országot az F–35-ös harci repülőgépek vásárlásából.
Másrészt a török fegyverszállítások Ukrajnának többek szerint feleslegesen provokálják Oroszországot. Abban az esetben, ha kiújul az ukrán konfliktus, az a végét jelentené a török hintapolitikának, ami súlyos nemzetközi elszigetelődést okozna. Ez katasztrofális eredménnyel járna Törökország gazdaságára nézve és Ankara hatalmi törekvéseire is a térségben. Mindez valószínűleg súlyos belpolitikai következményekkel járna.
(PZ)
Röviden
A NATO együttműködési megállapodást ír alá Ukrajnával a kibervédelem megerősítése érdekében – jelentette be a szervezet főtitkára pénteki közleményében. Jens Stoltenberg elítélte, hogy ismeretlenek péntekre virradóra ukrán kormányzati weboldalakat törtek fel.
Az európai biztonság válságos pillanatát éljük, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is – erről már a lengyel közrádióban beszélt Stoltenberg. Mint mondta, a Moszkvával folytatott párbeszéd azért is fontos, hogy ismertethessék a szervezet egységes álláspontját.
Aggasztják Boris Johnson brit kormányfőt és a NATO főtitkárát az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei. A felek telefonon egyeztettek, Stoltenberg később Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélt, akivel közölte, hogy London megkezdte a Moszkvával szembeni gazdasági szankciók előkészületeit egy katonai akció esetére.
Nyilatkozatot írt alá az ukrán elnök és Ilham Aliyev azeri államfő a hibridháborús fenyegetések elleni közös fellépésről. Az elnökök békét és stabilitást szeretnének elérni a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségében.
(HSz)
