Külföld
Túlzóak Washington követelései
Moszkva szerint az újabb szankciókkal a kapcsolatok összeomlását kockáztatná a Biden-adminisztráció
Oroszország még tárgyalni sem fog arról, hogy csapatait a saját területén laktanyákba vonja vissza – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön egy orosz hírműsorban. A tárcavezető elmondta, már nem csak azt hangoztatja az Egyesült Államok, hogy Moszkva vonja vissza a csapatait az Ukrajnával közös határról, hanem – ahogy Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes fogalmazott – visszaküldené az orosz csapatokat a laktanyákba. Nem hiszem, hogy meg kellene magyarázni, miért abszolút elfogadhatatlanok az ilyen jellegű követelések – fűzte hozzá Lavrov.
Az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákra, egyebek mellett a NATO további keleti bővítésének leállítására vonatkozó moszkvai követelés nyomán elindult tárgyalásokat úgy jellemezte, hogy azok a világpolitikában való komoly szembenállást, valamint a Nyugatnak azt a törekvését tükrözik, hogy megőrizze dominanciáját. A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a NATO bővítésének lezárása mellett Moszkva „jogi garanciákat kér az Oroszországot fenyegető támadófegyvereknek a szomszédos területekre történő telepítésével szemben, és elvben azt, hogy az európai biztonsági architektúra konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapothoz”, amikor az orosz-NATO alapokmányt aláírták, és közös fórumként a tanácsot létrehozták.
Hozzátette, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretei között kidolgozott, a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó elvből indul ki. Lavrov kiemelte, hogy Oroszország gyors és írásos választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a javaslataira. Elmondta, hogy a tárgyalások fő formátuma az orosz-amerikai reláció, Moszkva ugyanakkor semmilyen javaslatot nem küldött az Európai Unióhoz, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni nyugati szankciók bevezetése olyan, minden határt átlépő intézkedés lenne, amely a kapcsolatok megszakításához hasonlítható – jelentette ki csütörtökön Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hangsúlyozva, hogy Oroszország mindig készen áll, és mindig azt teszi, ami az ország érdekeit szolgálja. A politikus arra reagált, hogy az amerikai szenátusban törvénytervezet készül Putyin és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni szankciók bevezetésére. A jogszabálytervezetet az orosz külügyminiszter idegösszeomlásnak nevezte, valamint azt mondta, hogy Moszkva az esetleges új amerikai szankciókra a Washington és szövetségesei intézkedéseiből adódó konkrét helyzet alapján fog reagálni. Lavrov Washington szankciófenyegetéseit arrogánsnak és abszurdnak nevezte.
Párbeszédet sürget Szijjártó Péter
Az Európai Uniónak nem kizárólag a szankciókra, hanem a párbeszédre, az együttműködésre kellene alapoznia a külpolitikáját, különben Európa biztonságról mások fognak dönteni, az európaiak nélkül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap a franciaországi Brestben.
Az uniós külügyminiszterek kétnapos informális tanácsülésének első napján Szijjártó kiemelte, hogy a magyar kormány támogatja az Egyesült Államok és Oroszország között megkezdődött tárgyalássorozatot, hazánk ugyanis a kelet-nyugati együttműködésben érdekelt. Hozzátette, szorgalmazni fogja, hogy az EU pragmatikus, érdekalapú, gyakorlatias külpolitikát folytasson. A találkozóra érkezve Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta, az ukrán határon történt orosz csapatmozgások részei annak a nyomásnak, amelyet Moszkva gyakorol követelései teljesítése érdekében, de szó sincs arról, hogy nyomás alatt tárgyalnának.
(HSz)