Külföld

Reformokra készül Kazahsztán

Államcsínykísérlet történt, a rendvédelmi erők pedig nem lőttek fegyvertelen tüntetőkre – mondta lapunknak Zsanibek Abdrasov nagykövet

A következő tíz napban elhagyják Kazahsztánt a régiós országokból érkező békefenntartók. Az elmúlt hetek eseményeinek hátteréről és következményeiről Zsanibek Abdrasov, Kazahsztán budapesti nagykövete nyilatkozott lapunknak.

Reformokra készül Kazahsztán
Terroristák próbálták meg aláásni az alkotmányos rendet Abdrasov szerint
Fotó: MH/Purger Tamás

Megkezdődött csütörtökön a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) erőinek kivonása Kazahsztánból. Az utolsó csapatok várhatóan január 19-én hagyják el az országot. A katonai szövetség békefenntartói azt követően érkeztek a múlt héten a társadalmi jelentőségű objektumok védelmére, hogy mindössze pár nap alatt halálos áldozatokkal is járó zavargásokba torkolltak az autókban használt cseppfolyós gáz árplafonjának eltörlése miatti tiltakozások.

„Amíg a tüntetések nem fordultak véres felkelésbe, az elnök arra utasította a rendvédelmi erőket, hogy ne használjanak fegyvert civilek ellen, hiszen békés tiltakozások résztvevői voltak” – emlékeztetett lapunknak nyilatkozva Zsanibek Abdrasov, Kazahsztán magyarországi nagykövete. Rámutatott, Kaszim-Zsomart Tokajev csak az után adott utasítást a terroristák eliminálására, hogy egyértelművé vált, a támadásokat egy központból irányítják, az egyetlen céljuk pedig a hatalom megszerzése, a zavargásoknak pedig számos áldozata van, civilek és a rendvédelmi erők tagjai egyaránt. „A békés tüntetőkkel szemben sosem alkalmaztunk fegyveres erőt, és nem is fogunk” – nyomatékosította Zsanibek Abdrasov.

Hozzátette, az elemzések is azt mutatják, hogy Kazahsztán belföldön és külföldön egyaránt kiképzett terrorista csoportok fegyveres behatolásával került szembe. Ennek fő célja a nagykövet elmondása szerint nyilvánvalóan az alkotmányos rend aláásása és a kormányzó intézmények megszerzése volt. „Puccskísérletről van szó” – összegezte. A párbeszéd lehetőségéről szólva a diplomata felvetette: mégis milyen tárgyalásokat lehetne folytatni bűnözőkkel, gyilkosokkal? Mint mondta, a zavargások résztvevői közt speciális lőfegyverekkel ellátott mesterlövészek is voltak, saját kommunikációs láncolatuk volt, egy részük a fegyveres erők tagjainak álcázta magát. A diplomata emlékeztetett, sok esetben ötszörös túlerővel támadtak a rendőrökre és katonákra, brutálisan megverték őket, két katonát pedig lefejeztek.

Mindez indokolta a terroristaellenes művelet elindítását. Tokajev ezenkívül a régiós országok alkotta KBSZSZ vezetőihez fordult. A nagykövet felidézte, amikor a terroristák tudomására jutott, hogy három katonai szállítógép is a fővárosba, Nur-Szultanba érkezett, feladták addigi tervüket az elnöki palota elfoglalására. A kazah rendvédelmi erőknek ez lehetőséget adott arra, hogy további erőket küldjenek az ország legnagyobb városába, a zavargások centrumának számító Almatiba, és visszafoglalják a várost a terroristáktól.

Zsanibek Abdrasov a KBSZSZ kontingensének tevékenységével kapcsolatos kérdésünkre elmondta, a kazah vezetés kezdettől fogva egyértelműsítette, hogy a békefenntartó erők el fogják hagyni az országot. A szövetségi erők bevetésének jogosságát firtató felvetésekre utalva emlékeztetett, hogy az ENSZ alapokmánya szerint minden államnak elidegeníthetetlen joga van az egyéni vagy kollektív önvédelemhez fegyveres támadás esetén. Kitért arra is, hogy a békefenntartók 2030 fős létszámmal, 250 hadifelszereléssel érkeztek, a kivonásuk pedig várhatóan tíz napig tart.

A helyzet stabilitása mellett a kazah vezetés a szükséges tanulságokat is levonja. A nagykövet elmondása szerint Tokajev elnök számos feladatot tűzött a kormány elé az ország biztonsági struktúráinak megreformálása érdekében. Mint mondta, az államfő hangsúlyozta a határőrség megerősítésének és a vallási szélsőségek elleni harc fokozásának fontosságát.

A tiltakozásoknak persze az okaival is foglalkoznak. A kormány utasítást kapott egy új szociális törvénykönyv mielőbbi kidolgozására, a kormány szociálpolitikáját az új realitásokhoz kell igazítani, figyelembe véve a koronavírus-járvány okozta problémákat – magyarázta Zsanibek Abdrasov nagykövet. Létrejön például egy alap, amelyből a nehéz időkben támogatáshoz juthatnak a kazahok, ennek tevékenysége átlátható és a nyilvánosság felé elszámoltatható lesz, állami és magánforrások egyaránt alkotják. A diplomata elmondta azt is, hogy a kormány nemsokára újabb intézkedéseket jelent be, amelyek célja a közszolgálat megtisztítása a korrupciótól és a bürokráciától.

Emlékeztetett, Tokajev elnök már bejelentette, hogy külön rendeletet ad ki a kormányzati apparátus bürokráciájának csökkentéséről. Ezenkívül ötéves moratóriumot hirdetett a régiók magas rangú kormánytisztviselői, parlamenti képviselői és akimjei (polgármesterei) fizetésemelésére. „A közszférában alacsonyabb szinten dolgozók bére ugyanakkor tovább nő” – tette hozzá.

„A kormány minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy helyreállítsa a hazai és külföldi befektetők, kereskedelmi partnerek bizalmát Kazahsztán gazdaságában. Az ország minden kötelezettségét és garanciáját szigorúan betartja és teljesíti a befektetők felé” – szögezte le.

Kapcsolódó írásaink

Elhagyják az orosz csapatok Kazahsztánt

ĀKözép-Ázsia helyzete alapvetően befolyásolja Európa biztonságát, ezért a magyar kormány támogatja a béke helyreállítását célzó erőfeszítéseket a régióban