Reformokra készül Kazahsztán

Megkezdődött csütörtökön a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) erőinek kivonása Kazahsztánból. Az utolsó csapatok várhatóan január 19-én hagyják el az országot. A katonai szövetség békefenntartói azt követően érkeztek a múlt héten a társadalmi jelentőségű objektumok védelmére, hogy mindössze pár nap alatt halálos áldozatokkal is járó zavargásokba torkolltak az autókban használt cseppfolyós gáz árplafonjának eltörlése miatti tiltakozások.

„Amíg a tüntetések nem fordultak véres felkelésbe, az elnök arra utasította a rendvédelmi erőket, hogy ne használjanak fegyvert civilek ellen, hiszen békés tiltakozások résztvevői voltak” – emlékeztetett lapunknak nyilatkozva Zsanibek Abdrasov, Kazahsztán magyarországi nagykövete. Rámutatott, Kaszim-Zsomart Tokajev csak az után adott utasítást a terroristák eliminálására, hogy egyértelművé vált, a támadásokat egy központból irányítják, az egyetlen céljuk pedig a hatalom megszerzése, a zavargásoknak pedig számos áldozata van, civilek és a rendvédelmi erők tagjai egyaránt. „A békés tüntetőkkel szemben sosem alkalmaztunk fegyveres erőt, és nem is fogunk” – nyomatékosította Zsanibek Abdrasov.

Hozzátette, az elemzések is azt mutatják, hogy Kazahsztán belföldön és külföldön egyaránt kiképzett terrorista csoportok fegyveres behatolásával került szembe. Ennek fő célja a nagykövet elmondása szerint nyilvánvalóan az alkotmányos rend aláásása és a kormányzó intézmények megszerzése volt. „Puccskísérletről van szó” – összegezte. A párbeszéd lehetőségéről szólva a diplomata felvetette: mégis milyen tárgyalásokat lehetne folytatni bűnözőkkel, gyilkosokkal? Mint mondta, a zavargások résztvevői közt speciális lőfegyverekkel ellátott mesterlövészek is voltak, saját kommunikációs láncolatuk volt, egy részük a fegyveres erők tagjainak álcázta magát. A diplomata emlékeztetett, sok esetben ötszörös túlerővel támadtak a rendőrökre és katonákra, brutálisan megverték őket, két katonát pedig lefejeztek.

Mindez indokolta a terroristaellenes művelet elindítását. Tokajev ezenkívül a régiós országok alkotta KBSZSZ vezetőihez fordult. A nagykövet felidézte, amikor a terroristák tudomására jutott, hogy három katonai szállítógép is a fővárosba, Nur-Szultanba érkezett, feladták addigi tervüket az elnöki palota elfoglalására. A kazah rendvédelmi erőknek ez lehetőséget adott arra, hogy további erőket küldjenek az ország legnagyobb városába, a zavargások centrumának számító Almatiba, és visszafoglalják a várost a terroristáktól.

Zsanibek Abdrasov a KBSZSZ kontingensének tevékenységével kapcsolatos kérdésünkre elmondta, a kazah vezetés kezdettől fogva egyértelműsítette, hogy a békefenntartó erők el fogják hagyni az országot. A szövetségi erők bevetésének jogosságát firtató felvetésekre utalva emlékeztetett, hogy az ENSZ alapokmánya szerint minden államnak elidegeníthetetlen joga van az egyéni vagy kollektív önvédelemhez fegyveres támadás esetén. Kitért arra is, hogy a békefenntartók 2030 fős létszámmal, 250 hadifelszereléssel érkeztek, a kivonásuk pedig várhatóan tíz napig tart.

A helyzet stabilitása mellett a kazah vezetés a szükséges tanulságokat is levonja. A nagykövet elmondása szerint Tokajev elnök számos feladatot tűzött a kormány elé az ország biztonsági struktúráinak megreformálása érdekében. Mint mondta, az államfő hangsúlyozta a határőrség megerősítésének és a vallási szélsőségek elleni harc fokozásának fontosságát.

A tiltakozásoknak persze az okaival is foglalkoznak. A kormány utasítást kapott egy új szociális törvénykönyv mielőbbi kidolgozására, a kormány szociálpolitikáját az új realitásokhoz kell igazítani, figyelembe véve a koronavírus-járvány okozta problémákat – magyarázta Zsanibek Abdrasov nagykövet. Létrejön például egy alap, amelyből a nehéz időkben támogatáshoz juthatnak a kazahok, ennek tevékenysége átlátható és a nyilvánosság felé elszámoltatható lesz, állami és magánforrások egyaránt alkotják. A diplomata elmondta azt is, hogy a kormány nemsokára újabb intézkedéseket jelent be, amelyek célja a közszolgálat megtisztítása a korrupciótól és a bürokráciától.

Emlékeztetett, Tokajev elnök már bejelentette, hogy külön rendeletet ad ki a kormányzati apparátus bürokráciájának csökkentéséről. Ezenkívül ötéves moratóriumot hirdetett a régiók magas rangú kormánytisztviselői, parlamenti képviselői és akimjei (polgármesterei) fizetésemelésére. „A közszférában alacsonyabb szinten dolgozók bére ugyanakkor tovább nő” – tette hozzá.

„A kormány minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy helyreállítsa a hazai és külföldi befektetők, kereskedelmi partnerek bizalmát Kazahsztán gazdaságában. Az ország minden kötelezettségét és garanciáját szigorúan betartja és teljesíti a befektetők felé” – szögezte le.