Külföld

Növekszik Peking önbizalma

Határozottabb külpolitikát folytat Kína

Újabb térségben indulhat nagyhatalmi versengés, ahogy Kína egyre nagyobb figyelmet fordít az Indiai-óceán térségében fekvő szigetországokra, amelyek azonban hagyományosan az indiai érdekszférához tartoznak.

Növekszik Peking önbizalma
Kína a Csendes-óceán mellett az Indiai-óceánra is kiterjesztené befolyását
Fotó: AFP

A múlt héten Vang Ji kínai külügyminiszter afrikai körútja – érdemes megjegyezni, hogy immár 32 éve minden kínai külügyminiszter az év első külföldi körútját Afrikában teszi – után meglátogatta a Comore-szigeteket, a Maldív-szigeteket, valamint Sri Lankát is, ami jelzi, hogy Peking növelni kívánja befolyását a térségben.

Az említett országok mind a világkereskedelem számára nélkülözhetetlen Indiai-óceánon keresztül futó kereskedelmi útvonalak mentén fekszenek. Továbbá Kína azzal, hogy kiterjeszti befolyását az Indiai-óceánra is, mintegy be tudja keríteni riválisát, amellyel súlyos határvitái vannak a Himalája térségében.

A Maldív-szigeteken és Sri Lankán már évek óta folyik a két ázsiai hatalom versengése, habár India mind történelmileg, mind földrajzilag jobb kiindulóhelyzetben van. Ugyanakkor az utóbbi időben Kína jelentős befektetésekkel és szabadkereskedelmi megállapodásokkal igyekezett szövetségest faragni az országok vezetéséből. A Kínához, valamint az Indiához való viszony a szigetországok belpolitikáját is meghatározó tényezővé vált az elmúlt évekbe.

Szakértők szerint Kína növekvő nemzetközi önbizalmát jelzi az is, ahogy az Afrika szarvaként ismert térségben (Etiópia, Szudán, Dél-Szudán Szomália, Eritrea, Dzsibuti) egyre aktívabban szólal meg a régió stabilitásának megteremtése mellett. A kínai külügyminiszter kenyai látogatásán bejelentette, hogy a pekingi vezetés a térségért felelős békenagykövetet nevez ki, akinek feladata a régiós konfliktusok csökkentése lesz. Ezzel a lépéssel a kínai diplomácia de facto elmozdult a hosszú ideje hangoztatott nem beavatkozó külpolitikától. A kommentárok szerint Peking ezzel is azt jelzi, hogy mindinkább az Egyesült Államok alternatívájaként tekint magára a világpolitika színterén.