Külföld

Tűzparancsot adott ki a kazah elnök

Tűzparancsot adott a rendvédelmi szerveknek a kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, aki ezt a nemzethez intézett pénteki televíziós beszédében mondta.

Tűzparancsot adott ki a kazah elnök
Rövid pihenőn a rendfenntartó egységek tagjai Almatiban
Fotó: AFP/Abduaziz Madyarov

Közölte: utasította a rendfenntartó erőket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet.

Hangsúlyozta: az országban terrorellenes művelet zajlik, amelyt tovább folytatnak. „A rendőrség, a Nemzeti Gárda és a hadsereg nagyszabású és összehangolt műveletet folytat a közrend megteremtése érdekében az alkotmánnyal összhangban” - mondta..

„A harcosok nem tették le a fegyvert, továbbra is bűncselekményeket követnek el, vagy készülnek rá. Az ellenük folytatott harcot be kell fejezni. Akik nem adják meg magukat, azokat megsemmisítik” - tette hozzá.

Az államfő szerint csütörtökön stabilizálódott a helyzet Almati és Aktobe városokban, valamint az Almati területen. „A rendkívüli állapot bevezetése meghozta eredményeit. Az alkotmányos legitimitás országszerte helyreállt. A terroristák azonban továbbra is kárt okoznak az állami és magántulajdonban, és fegyvert használnak a polgárok ellen” - mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) békefenntartó kontingense rövid időre érkezett Kazahsztánba az alkotmányos rend megteremtésének elősegítésére. Mint kifejtette: Kazahsztánnak szüksége van ezekre az erőkre, hogy „fedezetet és védelmet nyújtsanak”.

Azt is mondta, hogy a hatóságok meghallgatták a tüntetők által békésen megfogalmazott valamennyi követelést, és kompromisszumot kötöttek velük. „Minden békésen megfogalmazott követelés meghallgatásra talált. A párbeszéd eredményeként kompromisszum született. Az akut társadalmi-gazdasági problémákra megoldásokat dolgoztunk ki” - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy az ország egész területén bevezetett rendkívüli állapotot lépésről lépésre feloldják azokban a régiókban, ahol a helyzet normalizálódott. Egyben köszönetet mondott a köztársaság azon polgárainak, akik „megőrizték a nyugalmat, erőfeszítéseket tettek a stabilitás és a közrend biztosítása érdekében”.

Közölte, hogy a köztársaság egyes régióiban újraindítják az internet-hozzáférést. „A helyzet stabilizálódása miatt úgy döntöttem, hogy az ország egyes régióiban bizonyos időintervallumokra bekapcsolom az internetes kommunikációt” - fogalmazott. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az internethez való szabad hozzáférés nem jelenti a koholmányok, rágalmak, sértések, gyújtó hangú felhívások szabad közzétételét. Hangoztatta: az ilyen anyagok esetében intézkedéseket hoznak a szerzők felderítésére és megbüntetésére.

Beszédében rámutatott az „úgynevezett szabad média” közvetlen bűnrészességére a törvény és a rend megsértésében. „Az úgynevezett szabad média és a külföldről érkező, a soknemzetiségű népünk alapvető érdekeitől távol álló személyiségek bűnsegédi, sőt uszító szerepet játszanak a törvény és a rend megsértésében. Nem túlzás azt állítani, hogy ezek felelőtlen demagógok, akik bűnrészesek abban, hogy Kazahsztánban tragédiát idéznek elő” - mondta Tokajev. Hozzátette: a kazahsztáni hatóságok intézkedései a zavargások megakadályozására, nem pedig a szabadságjogok és az emberi jogok ellen irányulnak.

Az elnök egyben köszönetet mondott a KBSZSZ-államok vezetőinek azért, hogy békefenntartó erőket küldtek Kazahsztánba, továbbá az orosz és a kínai elnöknek, Üzbegisztán és Törökország vezetőinek, valamint az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselőinek a támogatásukért.
 

Tüntetők Almatiban
Tüntetők Almatiban
Fotó: AFP/Abduaziz Madyarov

A külügy nem tud bajba jutott magyarokról

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem tud Kazahsztánban bajba került magyarokról - közölte a tárcavezető pénteken a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter kiemelte: "Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket".

Azt írta: csütörtökön felvették a kapcsolatot a Türk Államok Szervezetének főtitkárával és jelezték, hogy támogatják a külügyminiszteri szintű, rendkívüli videókonferencia megtartásáról szóló kezdeményezést. A kazah fél kérésére ezt magyar idő szerint kedd reggelre hívta össze az üzbég soros elnökség - ismertette a miniszter.

"Külképviseleteink folyamatosan kapcsolatban vannak az országban tartózkodó magyarokkal, jelenleg nem tudunk bajba került állampolgárról" - írta Szijjártó Péter.

Von der Leyen és Macron az erőszak megszüntetésére szólított fel

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel pénteken a Kazahsztánban kialakult helyzet miatt.

„Az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólítok fel, az állampolgárok biztonsága és jogai elsődlegesek, szavatolni kell azokat” - mondta Ursula von der Leyen Párizsban a francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Almatiban folytatódnak az összecsapások

A belügyminisztérium közleménye szerint Kazahsztánban az utóbbi napokban 26 „fegyveres bűnözőt likvidáltak”, és több mint háromezer embert őrizetbe vettek. A tüntetések kezdete óta 18 rendőr és nemzeti gárdista halt meg az összecsapásokban.

A legsúlyosabb helyzet Almatiban, az ország legnagyobb városában alakult ki, ahol folytatódott a lövöldözés a Köztársaság tér közelében. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója szerint több szétlőtt autó látható a területen, legalább kettőben holttestek vannak. A város más részein viszonylagos nyugalom honol pénteken délelőtt, azonban szórványosan ott is hallani lövéseket.

Kiégett jármű egy kormányzati épület közelében
Kiégett jármű egy kormányzati épület közelében
Fotó: AFP/Alexandr Bogdanov

Tokajev reggeli nyilatkozatában azt állította, hogy az országot az elmúlt napokban sújtó példátlan zavargások után az alkotmányos rend nagyrészt helyreállt. Figyelmeztetett, hogy noha a helyi hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, a terroristák még mindig aktívak, ezért a megkezdett terrorellenes műveletet folytatni kell.

Három évtizede nem voltak ilyen súlyos zavargások

Kazahsztán az ország három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta a legsúlyosabb zavargások színtere. A demonstrációkat az országban széleskörűen használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árának csaknem megduplázódása váltotta ki. A zavargások gyorsan átterjedtek az egész országra. A tüntetők rendkívül erőszakossá váltak, kormányépületeket gyújtottak fel, és több mint egytucat rendfenntartót megöltek.

A belügyminisztérium bejelentette, hogy a rendvédelmi szervek 70, éjjel-nappal működő ellenőrző pontot állítottak fel a köztársaság területén. A Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) sajtószolgálata azt közölte, hogy a hatóságok az egész országra kiterjedő kritikus - vörös - terrorveszélyességi fokozatot rendeltek el.

Dauren Abajev, a kazahsztáni elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese a Habar-24 országos televíziós csatornán elmondta, hogy a terroristák saját kommunikációs eszközeiket használják. Almatiban elsőként a helyi közigazgatás épületét, a televíziós csatornák irodáit foglalták el, és több kísérletet tettek arra, hogy a központi televízióban élő adásba kerüljenek. Megostromolták a rendőrség székházát. Hatalmukba kerítették a repülőteret, és több repülőgépet lefoglaltak. Barikádokat és útzárakat állítottak fel minden helyszínen. A fegyveresek professzionális módon cselekedtek, és speciális puskákkal felszerelt mesterlövészeket is bevetettek.

A városparancsnokság pénteken kiadott közleményében arról számolt be, hogy az Almatiban tevékenykedő terroristák állami rendszámtábla nélküli autókkal közlekednek. A hatóság felhívta az állampolgárok figyelmét, hogy járművük használatakor tartsák maguknál a szükséges okmányaikat, az autókon pedig állami rendszámtáblát használjanak, különben a rendkívüli állapot rendszerének legszigorúbb szankcióit fogják alkalmazni velük szemben.

Újra a hatóságok kezén a reptér

Almatiban a zavargások résztvevői hat fegyverüzletet fosztottak ki - jelentette a helyi sajtó, amely arról is tájékoztatott, hogy ismét működik Almati nemzetközi repülőtere. Korábban a köztársaságban kialakult feszült helyzet miatt Aktobe és Aktau repülőtereit is lezárták.

Újraindult a vasúti közlekedés, amely a kitört zavargások miatt átmenetileg szünetelt. Minden állomás nyitva áll a forgalom előtt - jelentette be közleményében az országos vasúthálózat fő üzemeltetőjének vezetője. Kazahsztánnak több mint 14 000 kilométernyi vasúti fővonala van.

Kirgizisztán is küld katonákat Kazahsztánba

Sztanyiszlav Zasz, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) főtitkára telefonbeszélgetést folytatott Szadir Zsaparov kirgiz elnökkel, és megvitatta vele a kazahsztáni helyzetet a kollektív békefenntartó erőinek telepítését követően. Elhangzott, hogy a békefenntartók fő feladata Kazahsztánban a fontos kormányzati és katonai létesítmények védelme, valamint az ország rendfenntartó erőinek segítése a helyzet stabilizálásában és a törvényes mederbe való visszatérésben. Kirgizisztán 150 katonát küld Kazahsztánba a KBSZSZ békefenntartó missziójának részeként. Az orosz vezetésű szervezet összesen mintegy 2500 békefenntartót vezényel a válság sújtotta közép-ázsiai országba, előreláthatólag néhány napos vagy hetes időtartamra.

Csütörtökön Oroszország és Fehéroroszország is katonákat küldött Kazahsztánba a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) döntése alapján.

    A moszkvai és a minszki védelmi tárca tájékoztatása szerint légideszant-csapatokról van szó.

Kazahsztán fontos kőolajtermelő ország és a világ első számú urántermelője. A fő kőolajlelőhely, Tengiz termelése csütörtökön csökkent, az üzemeltető, a Chevron közlése szerint azért, mert egyes, a tiltakozásokkal rokonszenvező üzlettársak akadályozták a vasúti forgalmat. A tüntetések kezdete óta világszerte nőtt a kőolaj, és magasra szökött az urán ára.

Kapcsolódó írásaink