Perek útján kerülik meg a demokráciát

Az alkotmányjogra szakosodott akadémikus ezzel a véleményével az Európai Bíróság (ECJ) egyik 2021 decemberi döntésére reagált, amelyben a testület arra kényszerített egy EU-tagállamot, hogy ismerje el az azonos nemű párok más országban kötött házasságát még akkor is, ha ez az adott ország törvényeibe ütközik. A bírói döntés egy bolgár–brit női pár keresete nyomán született, akik gyermeküknek bolgár állampolgárságot szerettek volna szerezni, amit a szófiai hatóságok elutasítottak. Születési anyakönyvi kivonatot nem volt lehetséges kiállítani, mivel a gyermeknek két édesanyja volt, ők viszont nem akarták elárulni, melyikük a biológiai anya. És mivel a gyermek nem kaphatott azonosító okmányokat, ezáltal a bíróság szerint sérültek a szabad mozgáshoz fűződő jogai.

A cseh szakértő szerint viszont a nemzetek fölötti intézményeknek nem lenne joguk ítélkezni kulturális vitákban. Úgy vélekedett, az Európai Unió csendben megfosztja a tagállamokat a szuverenitásuktól, amikor olyan hatásköröket sajátít ki, amelyekre a tagállamok nem hatalmazták fel. Ezekhez tartozik egyebek mellett a családjog is.

„Minden országnak joga van dönteni az azonos neműek házassága kapcsán” – fogalmazott Koudelka. Mivel az azonos neműek örökbefogadását támogatók nem tudnak a saját álláspontjuknak elégséges támogatást szerezni demokratikus választások révén, a demokratikus folyamatokat perek útján kerülik meg. Az alkotmányjogász szerint az ECJ aláássa a jogrendszert, amikor formálisan ugyan nem tagadja meg Bulgáriának azon jogát, hogy ne ismerje el az azonos neműek házasságát, viszont arra kényszeríti, hogy végső soron egy külföldi jogrendszerhez igazodjon. „Az alkotmányunk azt mondja, független ország vagyunk, tehát ragaszkodnunk kell ennek elsőbbségéhez az európai jogrend felett. Ellenkező esetben csak egy gyarmat vagyunk” – összegezte véleményét a cseh szakértő.