Külföld
Erőszak és fosztogatás Kazahsztánban
A fegyveres erők tizenhárom tagja halt meg Almatiban, két rendőrt lefejeztek a zavargók, mások mellett Oroszország is békefenntartókat küldött az országba
Folytatódtak az erőszakos tüntetések Kazahsztánban csütörtökön is. Az események előzménye, hogy az év elején a kormány felszabadította az árkontroll alól az autók zömében használt cseppfolyós gáz (LPG) árát, ami azonnal csaknem a duplájára ugrott. A tüntetések hatására bejelentették tegnap, hogy átmenetileg, 180 napra központilag szabályozzák a benzin, a gázolaj és az LPG árát. Emiatt a hétvégén tüntetések kezdődtek, amelyek erőszakba torkolltak. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el, és menesztette a kormányt.
Leginkább Almatiban durvult el a helyzet. Az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 748 tagja megsebesült, és tizennyolc tagja meghalt. A helyi hatóságok szerint két rendőrt lefejeztek a zavargók, akik közül szintén sokan meghaltak. A város főterén tegnap a katonák hangosbemondón a tér elhagyására szólítottak fel, és figyelmeztették a zavargások résztvevőit, hogy ellenkező esetben tüzet nyitnak.
A kazah külügyminisztérium csütörtök délutáni közleménye szerint a zavargók eltorlaszolták az utat két kórház felé is, akadályozva ezzel, hogy eljuttassák oda a segítségre szorulókat. Almatiban egyébként legalább egy tucat üzletet is megtámadtak, a közlemény szerint a kár több mint tízmillió eurónyi. Délután terrorellenes művelet indult a fosztogatások és zavargások visszaszorítására.
Előző nap a kazah vezetés segítséget kért Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (CSTO), amelynek az ország mellett tagja még Oroszország, Fehéroroszország, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Örményország és Üzbegisztán. Sorra jelezték a CSTO tagjai, hogy készek segíteni, és békefenntartó misszió indításáról döntöttek. Oroszország például ennek keretében légideszantcsapatokat küldött az országba.
Az orosz külügyminisztérium közölte, a közelmúltban történt eseményeket kívülről szított, arra irányuló kísérletnek tekinti, hogy kiképzett és szervezett fegyveres formációk felhasználásával, erőszakot alkalmazva aláássák Kazahsztán biztonságát és integritását.
A jegybankon kívül csütörtökre felfüggesztették az összes pénzügyi intézmény működését, és nem nyitottak ki a tőzsdék, ahogyan nem nyitott ki több város repülőtere sem tegnap.
Kazahsztánban termelik ki egyébként a világ urániumkészletének negyven százalékát, ennek ára az erőszakos események hatására hirtelen csaknem nyolc százalékkal emelkedett az orosz RT cikke szerint.
„Egy alapvetően gazdasági jellegű elégedetlenség fordult át politikaiba, amelyet a kazah rendvédelmi erők meglepően amatőr módon kezeltek, és a helyzet eszkalálódott” – összegezte lapunknak az események alakulását Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Mint mondta, az első napok alapján úgy tűnik, nem szervezettek a tüntetések, valójában nincs vezető, ami megakadályozza azt is, hogy konszolidálják a helyzetet, hiszen egyáltalán nincs formális ellenzék, amellyel kompromisszumot lehetne kötni. „A kormány eltaktikázta ennek az alapvető terméknek az áremelését, ennek mentén felszínre jött sok egyéni probléma, amit a covid okozott” – mondta a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy „az utóbbi hónapokban kilőtt az infláció, nagyon sok embernek az élelmiszerek megvásárlása is gondot okozott”.
Vasa László szerint úgy tűnik, a karhatalom nem képes megbirkózni a nem annyira nagy, de annál radikálisabb tömegeket megmozgató helyzettel. Érdekes, de a rendőri erők szervezetlenségét látva érthető fejleménynek nevezte, hogy a kormány a CSTO segítségét kérte, mint mondta, ez is azt jelzi, hogy ha sikerül is konszolidálni a helyzetet, Kazahsztán szorosabb ráutaltsági viszonyba kerül Oroszországgal. A kutató közölte, összességében az látható, hogy egy gazdasági okok miatti spontán tüntetés eszkalálódott, és mind külföldi, mind belföldi erők igyekeznek az alkalmat kihasználni saját érdekeik szerint.
