Védenünk kell az Európai Unió külső határait

– Nemrég Emmanuel Macron francia elnök is részt vett a visegrádi négyek kormányfőinek budapesti csúcstalálkozóján. Milyen volt a légkör, a hangvétel?

– A légkör szívélyes volt, jó volt a hangulat, hiszen Orbán Viktor és Emmanuel Macron már régóta ismerik egymást, sokszor találkoztak az Európai Tanács ülésein. Hosszan beszélgettek egymással, a munkaebéd tovább is tartott a tervezettnél. Több téma is szóba került, a közelgő francia soros uniós elnökség de Magyarország és a magyar történelem is. Macron elnök nagyon örült, hogy ellátogathatott Magyarországra, elsősorban a visegrádi csúcstalálkozó miatt, valamint az Orbán Viktor kormányfővel való találkozó miatt is.

– A V4-ek és azon belül Magyarország milyen szerepet játszhat abban, hogy teljesül­­je­nek a francia soros elnökség célkitűzései?

– A visegrádi négyek nagyon fontos Franciaország és más uniós országok számára is. A négy ország szorosan együttműködik, jelenleg pedig Magyarország tölti be a szövetség soros elnöki tisztségét, ezért is hívta meg Orbán Viktor Budapestre Emmanuel Macront, akinek pedig ez lehetőséget adott arra, hogy megismerje a visegrádiak közös prioritásait. A legfontosabb témák, amikről beszéltek a migráció, a jogállamiság, a Nyugat-Balkán és az energia. Ami a migrációt illeti, láthatjuk, milyen fontos szerepe van a visegrádiaknak. Ha az unióban szeretnénk döntésre jutni, mindenki egyetértésére van szükség, a visegrádiak egyetértése pedig már négy országot jelent, tehát érthető módon a fél évig tartó francia elnökségnek nagyon fontos, hogy minél több ilyen megegyezésre jusson. Ami az energiát illeti, az atomenergia Magyarországnak és Franciaországnak is nagyon fontos, de van több ország még az unióban, akik más állásponton vannak. Ebben a kérdésben is fontos megnyerni a visegrádiak támogatását. Még egy prioritást említenék, ez pedig a védelem. Ezen a téren is egyetért a magyar és a francia kormány, előbbinek pedig fontos szerepe lehet abban, hogy meggyőzze a visegrádiakat. Tudjuk azt is, milyen fontos a visegrádi országoknak a nyugat-balkáni bővítés, a térség ügye ezért is került
az elnökség prioritásai közé.

– Macron elnök a budapesti látogatásakor a francia nagyköveti rezidencián találkozott Karácsony Gergellyel, Dobrev Klárával, Márki-Zay Péterrel és Donáth Annával. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta, nem akar beavatkozni a magyar belpolitikába és a választásokba. A nagykövetség korábban több eseményre is meghívta Márki-Zayt, be is mutatta őt más nagyköveteknek. Miért vállalnak ilyen szerepet?

– Macron elnöknek az volt a célja, hogy meghallgassa és megértse az előválasztáson részt vett ellenzék képviselőit. Európai országok vagyunk, közel állunk egymáshoz, tehát fontos, hogy ne avatkozzunk be egymás belpolitikájába, de találkozzunk annak résztvevőivel, megértsük egymást. Ami az én szerepemet illeti, nagykövetként az a feladatom, hogy a politika minden szereplőjével találkozzak, mindent meghallgassak és aztán Franciaországban elmagyarázzam, hogyan működnek itt a dolgok. Találkoztam tehát már Márki-Zay Péterrel és más nagykövetekkel is, egy részük már ismerte őt. Az európai misszióvezetők gyakran találkoznak különböző politikai szereplőkkel. De ebédeltem már Dobrev Klárával más nagykövetek társaságában, és Donáth Annával is részt vettem egy ebéden más misszióvezetők meghívására. Tehát a feladatom az, hogy megértsem, mi történik, mit gondolnak a magyar emberek, hogyan látják például az Európai Uniót, milyen kritikákat fogalmaznak meg. Az ellenzéki szereplők mellett természetesen fideszes barátainkkal is szoktam találkozni.

– Közös pont a magyar és a francia kormány politikájában az Európai Unió külső határainak védelme is. Közel állnak egymáshoz a koncepciók arról, hogyan is kellene ezt megtenni?

– Ebben a témában is nagyon közel áll egymáshoz a két ország. Franciaország szeretné megerősíteni a külső határok védelmét. Vannak hiányosságok ezen a téren Európában. Emellett hatékonyabb politikára van szükség az elutasított menedékkérők hazatelepítésében is. A jövő héten Buda­pestre látogat Gérald Darmanin francia belügyminiszter, hogy magyar partnerével, Pintér Sándorral tárgyaljon. Ennek is az a célja, hogy még szorosabban működhessenek együtt.

– Az Országgyűlés novemberi döntése értelmében Magyarország is csatlakozik a Maliban és a térségben működő, Franciaország által kezdeményezett Takuba hadművelethez. Mi ennek a missziónak a célja, és hogyan járulhat hozzá annak eléréséhez Magyarország?

– A Takuba hadműveletet tavaly márciusban hozták létre Franciaország kezdeményezésére, a célja a terrorizmus elleni harc Mali, Niger és Burkina Faso területén, a Száhel-övezetben. Hálásak vagyunk Magyarországnak, hogy csatlakozott a misszióhoz, amelyben eddig kilenc ország vesz részt, Franciaország és Magyarország mellett Svédország, Portugália, Észtország, Csehország, Olaszország, Belgium és Hollandia. A misszió gerincét a speciális haderő adja, de a Takuba logisztikája is lényeges, így a légi szállítmányozás, a gyógyszerellátás és a haderők védelme. Magyarország nagyon fontos szerepet játszik. A Takuba misszió megmutatja az európai szolidaritást is, hiszen először csak néhány ország csatlakozott, de idővel egyre bővült a résztvevők köre. Ebből is látszik, hogy Európának kulcskérdés a védelem és a terrorizmus elleni harc.

– A Takuba előszobája lehet egy szorosabb európai védelmi együttműködésnek, amit a magyar és a francia kormány egyaránt támogat?

– Természetesen. Nagyon fontosak az ilyen műveletek és a védelmi ipari együttműködések is. Példa
a jó magyar együttműködésre ezen a téren az Airbus is, amiben Németország is részt vesz. A francia elnökség prioritásai közé tartozik az együttműködési lehetőségek bővítése. A védelempolitikában Franciaország különösen számít Magyarországra, hiszen Orbán Viktor volt az első, aki közös európai haderőről beszélt.