Külföld

A V4-ek elkötelezett európaiak és ragaszkodnak a keresztény kulturális gyökerekhez

A Századvég által rendszeresen elkészített, jelenleg 30 országra kiterjedő Európa Projekt nevű kutatás arra lehetőség, hogy rámutassanak azokra a területekre, ahol hangsúlyosak az értékrenddel és jövőképpel kapcsolatos különbségek a V4-országok és a többi ország között.

A V4-ek elkötelezett európaiak és ragaszkodnak a keresztény kulturális gyökerekhez
A V4-ek elkötelezett európaiak és ragaszkodnak a keresztény kulturális gyökerekhez
Fotó: MH

A V4-országok polgárai elkötelezett európaiak, azonban a homogenizáló törekvéseket jelentő föderatív Európa helyett a nemzetállamok együttműködésében érdekeltek

Az unió szintjén napjaink egyik legfajsúlyosabb stratégiai vitája annak jövőjével kapcsolatos. Az egyik tábor az EU-t a föderatív berendezkedésű Európai Egyesült Államok irányába kívánja elmozdítani, míg a másik a nemzetállamok szuverén, a kölcsönös előnyök és érdekek mentén való együttműködéseként kívánja megtartani, ahogyan azt egyébként az alapító atyák megálmodták. A föderatív versus szuverenista szembenállás kimenetele szempontjából fontos kérdés, hogy létezik-e a nemzeti identitás fölött álló európai identitás. Brüsszel és a régi tagok irányából a visegrádi országokat gyakran éri az a vád, hogy nem eléggé elkötelezett európaiak - derül ki a Századvég legújabb elemzéséből.

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy Európában továbbra is kisebbségben vannak (20 százalék) azok, akik európai identitásukat nemzeti identitásuk fölé helyezik. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy az összes vizsgált országcsoport közül arányaiban a V4-ek tekintenek magukra leginkább elsősorban európaiként (24 százalék), miközben alacsonyabbnak mondható azok aránya, akik nemzeti identitásukat helyezik előtérbe (71 százalék). Ez utóbbi mutató a vizsgált országok szintjén 75 százalék.

Mindez jól mutatja, hogy megalapozatlanok és sértők a visegrádiak európai elkötelezettségét kétségbe vonó kijelentések, amelyek megpróbálják őket másodrangú európainak beállítani. A V4-ek közül a magyarok gondolják magukról legnagyobb arányban, hogy ők elsősorban magyarok (86 százalék), miközben csupán 11 százalékuk vallja magát elsősorban európainak. A rangsor másik végén a lengyelek helyezkednek el (31 százalékkal), akiknél csak a luxemburgiak esetében magasabb, 41 százalék azok aránya, akik magukat elsősorban európainak tekintik.

A V4-ek közül a magyarok gondolják magukról legnagyobb arányban, hogy ők elsősorban magyarok (86 százalék)
A V4-ek közül a magyarok gondolják magukról legnagyobb arányban, hogy ők elsősorban magyarok (86 százalék)
Fotó: Századvég

A kutatásból az is kiderül, hogy a V4-ek a többi országhoz képest jobban ragaszkodnak a nemzetállami hatáskörök megtartásához, és csak kisebb arányban vannak köztük jelen olyanok, akik ezek közül egyre többet ruháznának át az EU-ra: a visegrádiak 54 százaléka kiáll a nemzetállami hatáskörök megtartása mellett, miközben ezzel szemben csak 30 százalékuk foglal állást. A kutatásba bevont összes ország átlagában ugyanez az arány 48 és 36 százalék. Mindez annak a bizonyítéka, hogy a V4-országok számára a régi tagokhoz képest is kevésbé vonzó a föderatív alapon szerveződő EU víziója. További érdekesség, hogy a kutatás által érintett összes országcsoport közül a V4-ek állampolgárai gondolják azt legkevésbé, hogy az EU szintjén országukkal szemben kettős mérce érvényesül. Esetükben a megkérdezettek kevesebb mint fele, 44 százalék érzékeli a kettős mércét, miközben ez a mutató az összes kutatásba bevont ország átlagában jelentősen magasabb, 56 százalék.

A közép- és kelet-európai országok, beleértve a visegrádi csoport tagjait is, az Európa egészét érintő demográfiai kihívásokra a megoldást a hazai családok és a gyermekvállalás támogatásában és nem a népességcserében látják

A kutatás arra is rámutat, hogy jelentős, több mint 10 százalékpontos különbség tapasztalható a családok és a családalapítás támogatásának kérdésében a jellemzően nyugat-európai alapítók és XX. században csatlakozott észak- és dél-európai országok, valamint a XXI. században csatlakozott közép- és kelet-európai volt szocialista országok között. Ez utóbbi csoport a V4-eket is magában foglalja. Míg a volt szocialista országokban a lakosság 90 százaléka tartja fontosnak a családok támogatását, addig ez a mutató a régebbi tagok esetében csupán 78 százalék. Jól látható, hogy ebben a kérdésben az eltérés elsősorban az EU keleti tagjai (Görögország és Ciprus mutatószámai a volt szocialista országokéhoz hasonulnak) és az EU nyugati és északi tagjai között tapasztalható. Ebben a kérdésben a visegrádi csoport mutatója az EU átlag felett helyezkedik el (88 százalék), ami kevéssel elmarad az összes volt szocialista országra jellemző adattól. Az összes kutatásba bevont ország közül Magyarországon gondolják legnagyobb arányban, 96 százalékban, hogy a családok és a családalapítás támogatása fontos társadalmi kérdés.

A közép- és kelet-európai országok, beleértve a visegrádi csoport tagjait is, az Európa egészét érintő demográfiai kihívásokra a megoldást a hazai családok és a gyermekvállalás támogatásában és nem a népességcserében látják
A közép- és kelet-európai országok, beleértve a visegrádi csoport tagjait is, az Európa egészét érintő demográfiai kihívásokra a megoldást a hazai családok és a gyermekvállalás támogatásában és nem a népességcserében látják
Fotó: Századvég

A közép- és kelet-európai országok jobban ragaszkodnak a keresztény értékekhez

Az Európát érintő migrációs válság, kiegészülve a posztmodern irányzatok keresztény-konzervatív és közösségi értékeket megkérdőjelező, az individualizmust akár szélsőséges formában is értelmező törekvéseivel kulturális jellegű törésvonalakat hoztak a felszínre. A kutatásból kiderül, hogy a volt szocialista országok polgárai, azon belül a visegrádiak is a régi tagoknál lényegesen nagyobb arányban ragaszkodnak a keresztény alapú hagyományok és kultúra megőrzéséhez.

A közép- és kelet-európai országok jobban ragaszkodnak a keresztény értékekhez
A közép- és kelet-európai országok jobban ragaszkodnak a keresztény értékekhez
Fotó: Századvég

A kutatás rávilágít továbbá arra is, hogy a visegrádi országokat – annak ellenére, hogy történelmük során többször is a barikád ellentétes oldalaira sodródtak – összeköti egy sajátos közép-európai értékrend és látásmód. Ennek bizonyítéka, hogy ugyanazok a kihívások esetükben hasonló válaszokat váltanak ki, és amely reakciók jellemzően eltérnek, mind a tőlük nyugatra, mind pedig a tőlük keletre és délre elhelyezkedő országokétól. Mindez annak lehetőségét hordozza magában, hogy amennyiben a V4-ek képesek lesznek politikai kapcsolataikat és gazdasági együttműködésüket tovább mélyíteni – ezáltal az EU-n belüli súlyukat is növelni – megkerülhetetlen európai politikai pólussá válhatnak.

Kapcsolódó írásaink