Külföld
Orbán Viktor: A családok érdekeiért küzdünk Brüsszelben
Az omikron variáns ádáz tempóban terjed
A koronavírus omikron variánsa ádáz tempóban terjed, oltóanyagaink csak részben hatékonyak ellene, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy az uniós tagállamok egészégügyi rendszerei túl vannak terhelve főként az oltatlanok miatt - hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnöke a csütörtökön kezdődött egynapos EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón.
Az EB-elnök hangsúlyozta: „továbbra is az a leghatékonyabb védekezési módszer, ha egyre több embert oltanak be, köztük az 5 év feletti gyermekeket, és egyre többen kapják meg a harmadik adag, emlékeztető vakcinát.
Von der Leyen közölte: az uniós tagállamok 180 millió extra adag módosított vakcina megrendelését kezdeményezték a BioNTech/Pfizer cégtől az omikron variáns elleni küzdelem érdekében. Hozzátette, hogy a vállalatnak 100 napja van arra, hogy a megrendelést követően leszállítsák az oltóanyagokat.
Mint mondta, a bizottság egységes megközelítést javasol a tagállamoknak a harmadik oltást és a koronavírus igazolványt illetően: a harmadik adag vakcinát a második dózis után 6 hónappal ajánlott felvenni, míg a tanúsítványok érvényessége 9 hónappal a második adag beadása után jár le.
A migráció témájában elmondta: a tagállamok vezetői megállapodtak, hogy az EU erősíti kapcsolatait a harmadik országokkal, hogy megkönnyítse az illegális bevándorlók visszatérítését. A bizottság a migráció külső dimenzióit koordináló testületet hoz létre Margarítisz Szkínász bizottsági alelnök és Ylva Johannson belügyekért felelős biztos vezetésével. Az elnök felkérte a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el az új uniós migrációs és menekültügyi csomagot.
Von der Leyen végezetül felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon az agressziótól és csökkentse a feszültségeket az ukrán határon.
„Az EU jó kapcsolatokat akar kialakítani Oroszországgal, de az nagyban függ attól, hogy Moszkva hogyan cselekszik. Amennyiben agresszívan lép fel Ukrajnával szemben, az EU szankciókat fog bevezetni, ami sokba fog kerülni az orosz vezetésnek” - hangsúlyozta.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megerősítette, hogy az uniós tagállamok vezetői „rendíthetetlen szolidaritásukat” fejezték ki Ukrajna felé, és az orosz vezetés esetleges agresszív beavatkozása súlyos következményekhez fog vezetni. Michel a jelenlegi energiaválsággal kapcsolatban elmondta: az árnövekedés negatív hatással van az európai háztartásokra, vállalkozásokra és összességében az unió versenyképességére. Mint mondta a válság kezeléséről nem sikerült megállapodnia a tagállami vezetőknek, túl különbözőek voltak az elképzelések a lehetséges irányokról. „A téma a közeljövőben ismét napirendre kerül” - tette hozzá.
Olaf Scholz német kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel a csúcs után tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy világossá kell tenni, hogy aki megsérti az európai határokat az a megfelelő reakciókra számíthat. A két vezető, többek között, azt is kijelentette, hogy ellenzi a kötelező koronavírus-tesztek bevezetését az uniós országok közötti utazásokra vonatkozóan.
Orbán Viktor: A családok érdekeiért küzdünk Brüsszelben
A kormányfő csütörtökön közölte: megkezdődött a miniszterelnökök csúcstalálkozója Brüsszelben. Hosszú, éjszakába nyúló vitára számít - tette hozzá.
Kiemelte: a legfontosabb kérdés az energiaárak ügye, „a gáz és a villany ára valósággal felrobbant Európában”. A magas árakban nagy szerepet játszik a rossz brüsszeli szabályozás - értékelt.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „mi a lengyelekkel, a csehekkel, a szlovákokkal azt kezdeményezzük, hogy változtassuk meg az árképzés szabályait, és tegyük olcsóbbá az energiát a családok számára”.
Kijelentette: a csehek, lengyelek, szlovákok, magyarok, talán a bolgárok is együtt fognak küzdeni, hogy megvédhessék a családok érdekeit.
Megkezdődött az évzáró uniós kormányfői találkozó Brüsszelben
Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben az európai uniós tagállamok vezetőinek találkozója, amelynek középpontjában korábbi hivatalos közlések szerint a koronavírus-járvány visszaszorítása, az energiaárak emelkedése, a migráció külső aspektusai, valamint az orosz-ukrán határon kialakult feszültség áll.
A személyes részvétel mellett tartott - a szokásostól eltérően egynaposra tervezett - EU-csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői elsősorban a koronavírus-járványt, valamint annak gazdasági és társadalmi következményeit tekintik át. Számba veszik a globális együttműködés lehetőségeit arra összpontosítva, miként szüntethetők meg a vakcinák elosztásával és beadásával kapcsolatos hiányosságok.
A legutóbbi, októberi csúcstalálkozó megbeszéléseit folytatva a tagállami vezetők az energiaárak emelkedésével és annak a fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásával is foglalkoznak. Áttekintik a gáz- és villamosenergia-piacok működését, valamint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről szóló előzetes jelentéseket.
A migrációval kapcsolatban megvizsgálják az unióba irányuló migrációs útvonalak helyzetét, és értékelik az unión kívüli országokkal létrejött együttműködési megállapodások hatékonyságát.
Az Európai Tanács foglalkozik a fehéroroszországi helyzettel is, arra keresve választ, hogy milyen válaszlépésekkel lehet a legjobban ellensúlyozni a minszki rezsim által indított, a szervezett migráció jelentette, úgynevezett hibrid támadást. Az állam-, illetve kormányfők kitérnek az ukrán határ melletti orosz katonai lépések jelentette kihívásra.
A brüsszeli értekezleten előkészítik az EU és az Afrikai Unió február 17-18-án tervezett csúcstalálkozóját is. A csütörtöki csúcsértekezletről az esti órákban várható sajtótájékoztató.
Scholz: Az ukrán határokat tiszteletben kell tartani
A csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó az ukrán határok sérthetetlenségét fogja hangsúlyozni, és megerősíti, hogy Ukrajna területi épségét, határait tiszteletben kell tartani - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben csütörtökön.
Az uniós tagországok állam- és kormányfői találkozójára érkezve, újságíróknak nyilatkozva Scholz kijelentette: nagyon nehéz helyzet alakult ki az Ukrajna és Oroszország közötti határon, az EU-csúcs egyértelmű jelzést küld Oroszországnak az ukrajnai konfliktust illetően.
„Ismét hangsúlyozni fogjuk, hogy az ukrán határ sérthetetlensége az európai béke egyik záloga, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a sérthetetlenség valóban megmaradjon” - fogalmazott a német kancellár.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor hangsúlyozta, Oroszországnak enyhítenie kell a feszültséget, és kerülnie kell az Ukrajnával szembeni agresszív fellépést. Kijelentette: az Európai Unió valamennyi tagállama egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Oroszországnak tudatában kell lennie annak, hogy minden agresszív fellépésnek magas politikai és gazdasági ára lesz - tette hozzá Borrell.
Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor azt hangoztatta, hogy az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozzon egy esetleges orosz inváziót Ukrajnában, és gazdasági szankciókat kell alkalmaznia „az agresszív orosz magatartás” megfékezésére.
„Noha nem zárható ki, mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet, a katonai beavatkozást Ukrajna területén” - fogalmazott. Hozzátette, a NATO-nak frissítenie kell készenléti terveit annak figyelembevételével, hogy Oroszország felhasználhatja Fehéroroszország területét egy másik ország elleni támadás előkészítésére.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök attól tart, hogy a demokrácia teret nyer keleten. Ez az oka annak, hogy Putyin fél Ukrajnától, ugyanis az ott tapasztaltakhoz hasonló demokratikus folyamatok jöhetnek létre Oroszországban is - fogalmazott.
Sanna Marin finn miniszterelnök érkezésekor azt mondta, biztosítani kell, hogy a konfliktus ne súlyosbodjon az orosz-ukrán határon. „Teljes mértékben támogatjuk Ukrajnát a kialakult helyzetben, és nagyon aggódunk Oroszország esetleges lépései miatt” - fogalmazott.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték Kijev szerint nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, a finn miniszterelnök azt mondta: „fontos, hogy az energiapolitikát elválasszuk a katonai konfliktustól”.
Orbán Balázs: A rezsicsökkentéssel 2013 óta védi a kormány a magyar embereket
Az Európai Tanács mai, a tagállami állam- és kormányfők részvételével tartott csúcstalálkozóján kiemelt téma az energiarák kérdése - hangsúlyozta közösségi oldalán Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.
Európában ugyanis energiaválság van, az elmúlt időszakban látványosan, többéves csúcsra emelkedett a földgáz és a villamos energia ára a nemzetközi piacon. Hogy csak egy példát említsünk: Ausztriában novembertől több szolgáltatónál 70 százalékkal nőtt a gáz ára - hívta fel a figyelmet.
Az energiaárak emelkedése egy összetett, több tényező együttes hatása miatt fellépő jelenség, amelyben akut problémák (a pandémia utáni hirtelen keresletnövekedés és a kínálati oldal beszűkülése), kiszámíthatatlan elemek (az időjárási viszonyok alakulása), geopolitikai meghatározottságok (Európa energiaimport-függősége) és globális folyamatok (a kelet-ázsiai országok emelkedő energiaigénye) mellett az európai uniós szabályozás elégtelensége is szerepet játszik - tette hozzá.
A rezsiárak Európa-szerte tapasztalható emelkedése és a mögötte rejlő okok rámutatnak arra, hogy a posztpandémiás időszakban az ellátásbiztonság szuverenitási kérdéssé válik. A probléma megoldásához cselekvőképes és önálló mozgástérrel bíró államokra, valamint pragmatikus közpolitikai intézkedésekre van szükség - írta.
Hangsúlyozta: Magyarország ezt korábban felismerte, mint az EU többi országa, és már kellő időben cselekedtünk.
A rezsicsökkentéssel 2013 óta védi a kormány a magyar embereket a piaci ingadozások és kilengések ellen, s ez a mai helyzetben különösen fontos. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a hazai fogyasztók a villamos energiáért csak a 30 százalékát fizetik annak, amit a jelenlegi európai áramár alapján kellene, a földgáz esetében pedig még ennél is jelentősebb az eltérés, csak a negyedét fizetik a magyarok a jelenlegi piaci áraknak. Így a rezsicsökkentés mintegy 2200 milliárd forint megtakarítást eredményezett a családoknak - írta az államtitkár.
A mostani csúcstalálkozón megvédjük a rezsicsökkentést, és konkrét javaslatokat teszünk az energiaárak emelkedésének kezelésére. Brüsszel elhibázott, méregzöld klímapolitikájával árbuborékba hajszolta a piacot, s – ahogyan azt ősszel ők is beismerték – 20-25 százalékos részarányig az EU ún. kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) felelős az áremelkedésért - fogalmazott Orbán Balázs.
Márpedig világos, hogy az európai energiapiac kitett bizonyos tőzsdei, spekulatív öngerjesztő hatásoknak is – így ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor a többi európai országhoz hasonlóan a magyar embereknek kellene megfizetniük az energiaválság árát - jegyezte meg a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.
Kiemelte: A cél az, hogy a visegrádi 4-ekkel együtt hatékonyan érvényesítsük a közép-európai országok érdekeit, megvédjük a polgárokat az emelkedő áraktól, és felülvizsgáljuk a mostani rossz szabályozást! Egységben az erő!
