Háborúban állunk a jövőért

– Mi indokolta a kötet megírását?

– Ez a könyv valójában az elmúlt két évben megjelent írásaim­nak egy közös kötetebe foglalása. Úgy gondolom, hogy mivel koráb­ban dolgoztam a titkosszolgálatnál, így más szemszögből tudom megvilágítani a történéseket, mint az elemzők vagy a politikusok. A könyv címe pedig arra utal, ami Magyarországon és Közép-Európában történik az elmúlt hat évben. A migrációs válság, az iszlamizá­ciós törekvések, illetve az LMBTQ-propaganda mind a hibrid hadviselés frontvonalai, amelyek azt a közös célt szolgálják, hogy fellazítsák a nemzetállam szövetét.

– Milyen technikák, lehetőségek vannak az ilyen irányú befolyásolás ellen?

– A legfontosabb a közönség felvilágosítása, tájékoztatása. El kell érni, hogy az emberek fel tudják ismerni azt, amikor dezinformálni akarják őket, ne higgyék el például azt, hogy a bevándorlást segítő jogvédő szervezetek csupán az emberi jogokat hivatottak védeni. Továbbá ismerjék fel, hogy hol vannak azok a pontok, ahonnan visszafordíthatatlanná válik az a folyamat, amely a hagyományos társadalom fellazítását célozza. Emellett természetesen az ille­tékes szerveknek is feladat a az olyan tevékenységekkel szemben való fellépés, mint például az iszlám radikalizáció.

Hibrid háború a jövőért címmel jelent meg Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadójának könyve, amit szerdán mutattak be Budapesten

Fotó: MH/Purger Tamás

– Milyen közép-európai példák vannak a hibrid hadviselés területén?

– A cseh, az osztrák vagy éppen a bolgár kormány megbuktatása mind olyan példák, amelyek jól mutatják, hogy milyen eszközökkel lehet gyorsan és „költséghatékonyan” félreállítani olyan kormányokat, amelyek szembeszállnak a nyugati fősodorral. A lengyel–fehérorosz határon kialakult helyzet azonban már egy sokkal direktebb eszközökkel végrehajtott művelet.

– Tegyük fel, hogy Nyugat-Európa valamelyik országában, például Franciaországban a konzervatív jelölt győz. Akkor ezek szerint ugyanilyen kihívásokkal kellene majd szembenéznie?

– Nyugat-Európában a liberális erőknek ilyen szempontból sokkal könnyebb dolga van, mivel például ott a bevándorló társadalmak, valamint az iszlám visszaszorítása is jóval nehezebb, hiszen sokkal előrehaladottabb állapotban vannak. Azokat a hibákat, amiket Nyugat-Európában elkövettek, csak egyszer lehet elkövetni.

– Ez a típusú hibrid háború milyen menetrend szerint működik? Van valamilyen pontosan felvázolható íve?

– Olyan ez a fajta hadviselés, mint egy amőba, mindig az adott társadalom jellemzőihez idomul. Általában elsőként a rövid távú cél, hogy a civil szervezetek a tevékenységükkel elkezdjék fellazítani a társadalom hagyományos szövetét. A középtávú cél már a tömegkommunikáció, a közösségi média eszközével a fiatalok megszólítása és a különböző ideológiák elterjesztése, mint például az LMBTQ-ideológiáé. A távlati cél pedig az, hogy a legfiatalabb generációk már egy olyan társadalomban szocializálódjanak, amelyben a társadalmi, közösségi formák, mint például a család nagyrészt felbomlottak, továbbá a hagyományos értékek sem találhatók már meg, mint például a hazaszeretet. Ezáltal pedig a következő generációk képtelenek lesznek az adott nemzet megvédésére szükség esetén.