Külföld

Migrációkutató Intézet: A házastárs-import problémái

Az Európai Unió területére érkező friss bevándorlók harmada már itt élők családtagjaként kap letelepedési engedélyt. A már állampolgársággal rendelkező bevándorlóknak alapvető joguk maguk után hozni külföldön élő házastársukat és szűk családjukat. A menedékjoggal rendelkező és humanitárius védelemben részesülő személyek viszont országonként eltérő jogkörrel rendelkeznek ezen a téren - derül ki a Migrációkutató Intézet legújabb elemzéséből.

Migrációkutató Intézet: A házastárs-import problémái
A házastársimport súlyosan hátráltatja az integrációt
Fotó: Migrációkutató Intézet

A 2015-ös migrációs hullám nyomán a nyugati országok számos nehezítő szabályozást foganatosítottak a családegyesítésekre vonatkozólag - írja Sayfo Omar. A családtagként érkezők esetében ugyanis a nemzeti hatóságoknak jogilag nem áll módjukban mérlegelni, hogy az illető gazdaságilag hasznos-e, a külföldön szocializálódott partner pedig hátráltatja a család, azon belül a gyermekek integrációját.

A bevándorlókat nagy számban befogadó európai országok már az 1980-as években szembesültek a családegyesítések miatt előálló gazdasági terhekkel és integrációs problémákkal. A 2015-ös migrációs hullám nyomán számos ország szigorított a korábban liberális családegyesítési szabályozásokon - emelik ki az elemzésben.

Noha azoknak a bevándorlóknak, akik maguk után szeretnék hozni külföldi házastársukat, ma több feltételnek kell eleget tenniük, mint korábban, a számok azt mutatják, hogy az Európai Unió területén első letelepedési engedélyüket megszerzőknek harmada továbbra is már itt élő bevándorlók családtagjaként érkezik.

A Migrációkutató Intézet teljes elemzése itt olvasható.

Kapcsolódó írásaink