Külföld
„Oroszország súlyos árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát”
Liz Truss vasárnap, a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek liverpooli értekezletén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ülésen egyértelműen körvonalazódott az a közös álláspont, miszerint az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak „masszív következményei” lennének.
Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek.
Az orosz kormány rendszeresen cáfolja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen. A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok - a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán - külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani. Oroszország „súlyosan megfizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért - mondta a brit külügyminiszter.
Londoni pénzügyi elemzők legutóbbi értékeléseikben mindazonáltal valószínűtlennek minősítették az orosz-ukrán válság szélsőséges eszkalációját.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek „BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolását, és ehhez fűzött indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz-ukrán feszültség háborúvá fajul, mivel továbbra sem egyértelmű, hogy milyen stratégiai számítások állhatnának az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai invázió mögött.
A Fitch londoni elemzői közölték: magasnak tartják az Oroszország elleni további szankciók kockázatát, nem tartozik azonban a legvalószínűbb forgatókönyveik közé egy olyan széleskörű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne, vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában. A hitelminősítő hangsúlyozta: nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék az orosz szuverén adósságszolgálat teljesítését.
A brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján kitért Kínára is. Kijelentette: a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá. Liz Truss szerint a G7-gazdaságok éppen ezért növelik befektetéseiket az alacsony és a közepes jövedelmű országokban. Truss ezt a G7-értekezletet felvezető előadásában is kiemelte.
A londoni Királyi Külügyi Intézetben - székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban - tartott beszédében elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát.
A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.
Az értekezletről vasárnap este kiadott közös zárközleményükben a külügyminiszterek elítélték az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást Ukrajna közelében.
A közlemény - amelyhez csatlakozott az Európai Unió is - felszólította Moszkvát a feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására és a katonai tevékenységek átláthatóságát előíró nemzetközi kötelezettségei betartására.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szigorúan tiltja a határok erőszakos megváltoztatását. A közlemény leszögezi: az Ukrajna elleni további orosz katonai agressziónak „masszív következményei és súlyos ára lenne”.
Scholz: Az EU megengedhetetlennek tartja Ukrajna területi egységének megsértését
Európa nem engedi meg Ukrajna területi egységének megsértését, ezt pedig az uniós tagállamoknak egységesen kell egyértelművé tenniük - jelentette ki Olaf Scholz új német kancellár vasárnap Varsóban a Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten.
Scholz a Morawieckivel folytatott egyeztetések egyik témájaként az orosz-ukrán határon fennálló helyzetet emelte ki. Európa „nyilvánvalóvá kell, hogy tegye: nem értünk egyet a jelenleg ott zajló eseményekkel” - jelentette ki.
Aláhúzta: az Európai Unió tagállamai egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy a határok sérthetetlenek és megengedhetetlennek tartják, ha sérül egy állam területi egysége.
A helyzet kezeléséhez Scholz a diplomáciai eszközök mozgósítását javasolta a 2014-es ukrán válság kirobbanása után kialakított normandiai négyek csoportja keretében, vagyis francia-német-orosz-ukrán formátumban.
Morawiecki Ukrajnáról szólva kiemelte az orosz-német projektként megépült Északi Áramlat-2 gázvezeték kérdéskörét, hangsúlyozva: az Európai Unió keleti részén fekvő államok mellett Ukrajnát is nehéz (energiabiztonsági) helyzetbe hozza a beruházás.
Közölte: figyelmeztette Scholzot a projekt kockázataira, arra, hogy a gázvezeték üzembe helyezése destabilizálni fogja az EU és a NATO keleti szárnyát. Ukrajna helyzetét súlyosbítaná, amennyiben Kijev a gázvezeték révén zsarolhatóvá válna Moszkva részéről - állapította meg a lengyel miniszterelnök.
Scholz a később feltett újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Berlin felelősséget vállal azért, hogy a gáztranzit a jövőben sem Ukrajna elkerülésével történjék.
A lengyel-fehérorosz határon fennálló helyzet kapcsán Scholz Berlin szolidaritását fejezte ki Varsóval, és elítélte, hogy Minszk politikai célokra használja fel a migránsokat. Fontosnak nevezte, hogy az EU egésze „ne csak konkrét szankciókkal reagáljon, hanem párbeszédet is folytasson (Minszkkel)”.
A német kancellár kitért a jogállamiság témájára is. Reményét fejezte ki, hogy az EU, az Európai Bizottság és Lengyelország között ez ügyben folytatott vita „pragmatikus megoldáshoz vezet” majd.
