Külföld
Politikai patthelyzet Prágában
Az új cseh miniszterelnök baráti gesztusa Brüsszel felé alkotmányos krízisbe taszította egyik visegrádi szövetségesünket

Az új cseh kormányfő egy Brüsszel felé tett politikai gesztusával erősen megnehezítette saját kormányának kialakítását, mivel Milos Zeman államfő nem hajlandó külügyminiszterré kinevezni Jan Lipavskyt, a radikális baloldali Kalózpárt jelöltjét. Az értelmezések ugyan eltérnek azzal kapcsolatban, hogy Petr Fiala miért nevezett ki a jelenlegi magyar és a lengyel kormány politikájával homlokegyenest eltérő ideológiai pártcsaládhoz tartozó minisztert a külügyi tárca élére, de az nyilvánvaló, hogy ezzel miniszterelnökségének már szinte első akadályánál elakadt.
Milos Zeman a kalózpárti Lipavskyban azt kifogásolja, hogy csak alapfokú egyetemi végzettsége van, és azt is a lehető legalacsonyabb értékeléssel szerezte meg. Az elnöknek továbbá nem tetszik az sem, hogy a külügyi tárca leendő vezetője lekezelően nyilatkozott mind a visegrádi négyek szövetségével, mind Csehország történelmi partnerével, Izraellel kapcsolatban. Az államfő végül azt vetette a külügyminiszter-jelölt szemére, hogy túlságosan elfogadó a második világháború után kitelepített szudétanémet lakosság követeléseivel szemben is.
Az ügyben végül a cseh alkotmánybíróság dönthet. Ha viszont a testülethez kerül az ügy, a döntés akár öt hónapig is várathat magára, és a december végére tervezett kormányalakítás meghiúsulhat. Emellett Petr Fiala kabinetjének nem Lipavsky lenne az egyetlen V4-ellenes minisztere, Mikulás Bek, az európai ügyekért felelős miniszterjelölt is lekezelően nyilatkozott a közelmúltban a visegrádi országok stratégiai szövetségéről. Egy interjúban kijelentette, hogy a V4-ek együttműködését túlértékelik.
Petr Fiala miniszterelnök jelöltjei viszont nem csak a Zeman elnök által kifogásolt pontokban szereztek meglepetést. Maga az a tény, hogy a kétszáz fős képviselőházba mindössze négy bejutott, radikális baloldali kalózpárti képviselő közül ketten is miniszteri rangot kapnak, abból pedig az egyik a külügyi tárca lenne, igen nagyvonalú gesztusnak tűnik a főleg diákok és egyetemisták körében népszerű törpepárt javára. Ez annál is meglepőbb, mert maga Petr Fiala a múltban többször is kiállt a magyar kormány döntései, így migrációs politikája mellett, és Brüsszel felé is jelezte, hogy több tisztelettel kellene kezelni a magyar polgárok demokratikus akaratát.