Külföld
A francia baloldal nyűglődik
Előválasztást javasolt Anne Hidalgo párizsi polgármester, ám több elnökjelölt szerint is csak saját, zsákutcába tartó kampányát akarja felpörgetni

Miközben a nemzetközi médiában sok szó esik arról, hogy egyre több jelölt pályázik majd a jobboldali szavazatokra a jövő tavaszi elnökválasztáson, kevés reflektorfény jut a vitáktól terhelt baloldalnak. A Radio France Internationale portálja szerint vegyes reakciókat kapott Anne Hidalgo párizsi polgármester és szocialista elnökjelölt szerdai javaslata arról, hogy tartson előválasztást a baloldal. A cikk szerint a baloldal népszerűsége régóta történelmi mélyponton van, már hét elnökjelölt mutatja a megosztottsága mértékét, ráadásul közülük ketten szélsőbaloldaliak.
A francia kommunisták elnöke és államfőjelöltje, Fabien Roussel a BFM TV-nek csütörtökön azt mondta, a baloldal nem választhat egyetlen jelöltet, ugyanis akkorák köztük a különbségek, hogy egyvalaki nem tudná az egész spektrumot képviselni. A szélsőbaloldali Lázadó Franciaország (LFI) egyik képviselője a vereségre ítélt Hidalgo kétségbeesett akciójának tartja a felvetést. Szerinte a párizsi polgármester még a Francois Hollande volt szocialista elnök által fémjelzett korszak maradványa, óriási a különbség közte és az LFI államfőjelöltje, Jean-Luc Mélenchon között.
Nem venne részt egy előválasztáson a zöldpárti elnökjelölt, Yannick Jadot sem. Az Europe 1 rádiónak csütörtökön úgy fogalmazott, a választás mindössze négy és fél hónapnyira van, szóval ideje lenne egy kicsit komolyabban venni a dolgokat.
Emlékeztetett, pártjában az EELV-ben már tartottak előválasztást, amit ő megnyert. Jadot szerint Hidalgo ráébredt, hogy zsákutcába tart a jelöltsége, a közvélemény nem fogadja el az ötleteit, és az előválasztás felvetéséből próbál kikecmeregni szorult helyzetéből. A két jelölt egyébként nagyjából egy súlyban van: felmérések szerint Hidalgo három–hét, Jadot hat–kilenc százalékra számíthat a választás első fordulójában.
Támogatta Hidalgo ötletét párttársa, Olivier Faure szocialista pártelnök, aki a France Inter rádiónak aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „a szélsőjobb által felvetett ügyek határozzák meg a választást”. Hollande óvatosan nyilatkozott: a volt államfő szerint az előválasztást nem lehet improvizálni, csak akkor van értelme összegyűlni egy közös jelölt mögött, ha van koherens, közös program, most azonban nem ez a helyzet.
A Radio France Internationale emlékeztetett, hogy érdekes módon Hidalgo nem támogatta, hogy előválasztást tartsanak arról, ki legyen a szocialista párt jelöltje.
A friss felmérések világosan mutatják, hogy a baloldali jelölteknek nem igazán van esélyük labdába rúgni az elnökválasztáson. Az Ipsos kutatása szerint az első fordulóban Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök 25, a jobbközép Valérie Pécresse (Köztársaságiak) és a jobboldali Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) 16–16, a szintén jobboldali Éric Zemmour (Visszahódítás) pedig 14 százalékra számíthat. E felmérés Hidalgónak öt, Jadot-nak hét, Mélenchonnak nyolc, Rousselnek pedig két százalékot jósol.
Macron: Orbán politikai ellenfél, de európai partner
Jövő hétfői budapesti látogatásáról és Orbán Viktor magyar miniszterelnökről is kérdezték csütörtökön Emmanuel Macront, amikor a közelgő francia uniós elnökség prioritásairól beszélt egy sajtótájékoztatón – számolt be az Euronews. A francia elnök csúcstalálkozón fog részt venni a V4-ekkel.
„Orbán Viktor politikai ellenfél, de európai partner – fogalmazott Macron. – Még akkor is, ha vannak komoly nézeteltéréseink. És vannak, például a jogállamiság kérdésében. De az önállóság, a fejlődés tekintetében hasznos kompromisszumokat köthetünk” – fejtette ki Macron. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője egyébként pénteki videóelemzésében a francia elnök közelgő látogatása kapcsán rámutatott: Orbán Viktor Európa legmeghatározóbb politikusa.
Felidézte, a liberális francia államfő közismerten jó kapcsolatot ápol a jelenlegi uniós vezetők közül a legtapasztaltabbnak számító Orbán Viktorral, miközben az európai jobboldali politikusok egyenesen zarándokolni utaznak Budapestre. „Az elmúlt egy évtized eseményei is azt jelzik: a magyar miniszterelnöknek hazánk geopolitikai súlyánál lényegesen nagyobb hatása van az európai politikára, még ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá” – fejtette ki.
(ŐM)