Nélkülünk zajlott Biden csúcsa

Ma fejeződik be a Joe Biden amerikai elnök által összehívott demokráciacsúcs, az eseménysorozaton viszont a száztíz részvevő között nem találjuk meg Magyarországot. A Fehér Ház szerint a meghívás hiánya nem minősül értékelésnek egy adott ország politikájával kapcsolatban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre reagálva korábban elmondta, nincsenek Magyarországnak olyan súlyos „demokráciaproblémái”, mint az Egyesült Államoknak.

Nyitóbeszédében az Egyesült államok elnöke rámutatott arra, hogy mivel a demokrácia és az emberi jogok világszerte nagy kihívások előtt állnak, ezeknek pártfogókra van szükségük. Ennek érdekében Joe Biden bejelentett egy 424 millió dolláros alapot, amely világszerte segítené a „szabad és független sajtót, a korrupcióellenes harcot, megerősítené a demokratikus reformereket, és védené a szabad és igazságos választásokat”.

A csúcsra meghívták a világ korrupciós ranglistáján százhatvanadik helyet elfoglaló Irak képviselőit, de a százhuszonnegyedik helyen álló Pakisztánét is, ahol évente több, mint ezer úgynevezett becsületgyilkosság történik, és amely szülőhazája volt az amerikai csapatok ellen húsz évig küzdő tálib mozgalomnak is.

A konzervatív magyar kormánypolitika okozta nyugati elégedetlenség mértékét mutatja, hogy országunk egy csoportban találta magát Kínával és Oroszországgal, akik ugyancsak nem kaptak meghívót. Hazánkat egyes elemzők szerint épp amiatt mellőzi az amerikai vezetés, mivel Budapest, Moszkva és Peking kapcsolatai az utolsó évtizedben csúcspontot értek el, ugyan a 615 milliárdos áruforgalmat, amelyet Kína és az Egyesült Államok közt mértek 2020-ban, messze nem éri el.

Sajtóvélemények szerint Washington tekintettel a közelgő magyar választásokra az ilyen félreérthetetlen gesztusokkal jelzi a polgároknak, hogy a Biden-adminisztráció milyen politikai irányvonalat szeretne Budapesten a jövőben látni.

A Fehér Ház vezetése valószínűleg tartott attól is, hogy a csúcsot jellemző összhangba a magyar felszólaláson keresztül bekerült volna egy markáns ellenpólus. A magyar családpolitika ugyanis szöges ellentétben van az amerikai modellel, amely a női és férfi szülők és gyermekeik alkotta családmodellt egyenrangúnak tartja a gendersemlegessel.

A demokrácia és a határvédelem magyar kormány által gyakran megfogalmazott összefüggései sem vetettek volna jó fényt a konferencia házigazdájára, lévén annak, hogy az Egyesült Államok déli határain az illegális bevándorlók száma csak az elmúlt tizenkét hónapban megközelítette a kétmilliót. Mivel az amerikai és európai uniós modell a demokrácia fogalmát szoros összefüggésbe hozza a libe­ralizmus és nyílt társadalom fogalmával, a magyar vélemény egy kikerülhetetlen kontrasztot képezhetett volna.

Ron Paul amerikai volt kongresszusi képviselő úgy fogalmazott, „A Biden-adminisztrációnak nem tetszik, hogy Magyarország ellen­állt az olyan országokból érkező menekültek inváziójának, amelyek kultúrája teljesen idegennek számít Magyarországon. Bidennek nem tetszik, hogy a magyarok időről időre egy olyan konzervatív kormányra szavaztak, amely nyilvánosan támogatja a keresztény értékeket. Demokráciacsúcs? Inkább propagandacsúcs!”