Külföld

Viszlát, Mutti!

Tizenhat év után távozik a kancellári posztról Angela Merkel, aki menekültpolitikájával megosztotta Európát

Olaf Scholz német kancellárrá választásával véget ér a Merkel-korszak. Az eredetileg fizikus végzettségű politikus tizenhat évig tartó kormányzása alatt számos válságon vezette keresztül országát, célja a béke fenntartása volt, de a fontos döntések meghozatala előtt képes volt az utolsó pillanatig habozni, menekültpolitikája pedig mély nyomokat hagyott Európán.

Viszlát, Mutti!
Polarizálta a társadalmat a kancellár bevándorláspárti politikája
Fotó: AFP/Bernd Von Jutrczenka

Európa legnagyobb gazdasági hatalmának vezetője volt tizenhat éven keresztül Angela Merkel. A politikus 1954-ben született Hamburgban, Angela Dorothea Kasner néven. Néhány héttel születése után családja evangélikus lelkész édesapja, Horst Kasner munkája miatt Kelet-Németországba költözött. Angela érettségi után a lipcsei egyetemen fizikushallgatóként folytatta tanulmányait. Csatlakozott a keletnémet állampárt ifjúsági szervezetéhez, hogy tanulhasson és utazhasson.

Az oroszul kiválóan beszélő Angela végül egy moszkvai diákcserén találkozott Ulrich Merkellel, akivel 1977-ben összeházasodtak. A frigy 1982-ben ért véget, Angela elhagyta Ulrichot, de a vezetéknevét megtartotta. Az egyetemi tanulmányai után a fiatal fizikusnő Berlinben kapott állást, itt hozta össze a sors Joachim Sauer kvantumkémikussal, akihez aztán 1998-ban ment feleségül.

Politikai pályafutását a Demokratikus Ébredés pártban kezdte, amely 1990-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU), Merkel pedig a Lothar de Maiziére vezette keletnémet koalíciós kormány helyettes szóvivője lett, ekkoriban ismerkedett meg Helmut Kohl kancellárral is, aki nő- és ifjúságügyi, négy évvel később pedig környezetvédelmi minisztert csinált belőle.

Kohl „mein Mädchennek”, azaz kislányomnak szólította Merkelt, a jó kapcsolat ellenére végül épp a tanítvány volt az, aki 1999-ben elárulta mentorát. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy Kohl kancellársága alatt a CDU több millió márkányi szabálytalan pártadományt fogadott és titkolt el. Az 1998-as választást a CDU el is veszítette, a pártnak lépnie kellett. A fiatal politikusnő a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent írásában gyakorlatilag felszólította a CDU-t, hogy szabaduljon meg tiszteletbeli elnökétől. A nyílt levél hatalmas vihart kavart a német belpolitikában.

Angela Merkel egy botrány miatt szembefordult mentorával, Helmut Kohllal
Angela Merkel egy botrány miatt szembefordult mentorával, Helmut Kohllal
Fotó: AFP/Michael Jung

Ezek után Merkel a CDU kancellárjelöltjeként indult a 2005-ös választáson, amelyet a párt és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége mindössze egy százalékkal nyert meg a szociáldemokrata SPD-vel szemben. Ettől kezdve tizenhat éven keresztül Merkel kirobbanthatatlan volt a szövetségi kormány éléről, és megkapta a Mutti, vagyis az Anyu becenevet – igaz, azt először sértésnek szánták pártbeli ellenfelei.

Sokan remek válságkezelő politikusként tartják számon Merkelt, krízisekből márpedig nem volt hiány kancellári pályafutása során. Kezdődött minden a 2008-ban kitört globális pénzügyi válsággal, amely súlyos helyzetbe sodorta az eurót is. A kancellár szigorú megszorításokat és reformokat kényszerített a leginkább eladósodott országokra, főként ez az oka annak, hogy Görögországban még mindig alacsony a politikus népszerűsége.

Merkel pályafutásának emlékezetes momentuma volt, amikor 2015-ben migránsok százezrei előtt nyitotta meg a német határokat. Annak ellenére, hogy mára Merkel is elfordult a Willkommenskultur politikájától, az mély nyomokat hagyott Európán. Bár a kancellár szerint a migrációs válság során elhíresült „Wir schaffen das”, azaz „megcsináljuk” kijelentése megvalósult, a németek többsége valójában úgy érzi, az ország nem volt képes megbirkózni a menekülthullámmal. Merkelt a Time magazin akkor az év emberének választotta, Kelet-Európában viszont főként kritika érte menekültpolitikájáért.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja szerint Merkel célja pályafutása során azoknak a rendszereknek és struktúráknak a megőrzése volt, amelyekről úgy gondolta, elengedhetetlenek a biztonság, a jólét és a béke fenntartásához. Ugyanakkor – sok CDU-szavazó csalódására – elegendő volt számára a moderátor szerep és a kis lépések politikája, nem gondolkodott történelmi projektekben. Gyakran az utolsó pillanatig habozott a nagy döntések meghozatala előtt. Csupán 2015-ben szánta el magát hirtelen radikális döntésre, amelynek eredményeként még inkább polarizálta a társadalmat.

Merkel mindig is csendes, türelmes, elemző típusú ember volt. A németek számára a stabilitás jelképe, az örök kompromisszumkereső. A konzervatív CDU-t az évek során a politikai skála jobb oldaláról középre vezette, de az utolsó években úgy tűnt, nem akar részt venni a párt mélypontról történő kimozdításában. Már 2018-ban bejelentette, hogy a 2021-es választáson nem indul újra a kancellári posztért. Az új német kormány gyors megalakulása pedig azt is jelenti, hogy Merkel végül nem dönti meg Kohl rekordját: ha december 19-ig hivatalban maradt volna, ő lett volna Németország második világháború után leghosszabb ideig hivatalban lévő kancellárja.

Kapcsolódó írásaink