Külföld
Kancellárrá választották Olaf Scholzot, megalakult az új német kormány
A 736 fős parlamentben 707 képviselő vett részt a kancellárválasztáson, és 395-en támogatták a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát. Ez 26-tal több a minimálisan szükséges 369-nél. Hatan tartózkodtak, hárman érvénytelenül szavaztak, 303-an nemmel szavaztak.
Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder után a negyedik szociáldemokrata - kancellárja.
Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus - 5860 nap - után, önként távozik a tisztségéből. Visszavonul a politikából, képviselői mandátuma sincs, így a Bundestag székháza, a Reichstag üléstermének karzatáról követte a szavazást.
Olaf Scholz a megválasztása után átvette megbízólevelét Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől, majd letette hivatali esküjét a parlamentben. Esküjének szövegéből kihagyta azt a szabadon választható részt, hogy „Isten engem úgy segéljen”.
Az új német kancellár 63 éves, házas - felesége Britta Ernst, a brandenburgi tartományi kormány SPD-s oktatási minisztere -, jogász végzettségű, a kilencvenes évek végéig munkajogi ügyvéd volt Hamburgban. Hivatásos politikusként 1998 óta dolgozik, akkor választották meg először szövetségi parlamenti képviselőnek.
Pályája az 1998-2005 közötti időszakban, a Gerhard Schröder vezette SPD-Zöldek koalíció idején összefonódott a kancelláréval. Schröder támogatása révén került be 2001-ben az SPD elnökségébe, amelyben 2019-ig viselt különböző tisztségeket. Viszonya az SPD funkcionáriusaival soha nem felhőtlen, gyakran egyenesen viharos volt, éppen úgy, mint Gerhard Schröder és az SPD kapcsolata, mert mindig - Schröder 2005-ös távozása óta is - pragmatikus, a szociális piacgazdaság modelljének megújítására törekvő, szociálliberálisként is jellemzett, Schröder-féle irányvonalat képviselte.
Olaf Scholz és a karakteres baloldali politikát a párt tagságánál és szavazóinál jóval inkább szorgalmazó SPD-s tisztségviselők viszonyát jelzi, hogy 2004-ben, megválasztása után alig két évvel, távozni kényszerült a pártfőtitkári tisztségből, a 2019-es elnökválasztáson pedig társelnök-jelölt társával, Klara Geywitz-cel - kormánya építésügyi miniszterével - alulmaradt az SPD-t azóta vezető Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans duójával szemben.
Ugyanakkor Gerhard Schröder bukása után megőrizte helyét a politika első vonalában, 2011-ig parlamenti képviselő volt, és 2007-től 2009-ig munkaügyi miniszter Angela Merkel első, nagykoalíciós - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és az SPD által alkotott - kormányában. Képviselői mandátumát 2011-ben adta vissza, miután megválasztották Hamburg úgynevezett első polgármesterének, vagyis a tartományi rangú város kormánya vezetőjének. Az északnémet nagyvárost 2018-ig vezette, majd kancellárrá választásáig pénzügyminiszter és alkancellár volt Angela Merkel utolsó kormányában.
Pártja 2020 nyarán jelölte őt kancellárnak, miután korábbi ellenfelei belátták, hogy népszerű pénzügyminiszterként neki lehet a legnagyobb esélye győzelemre vezetni a szociáldemokratákat a 2021 szeptemberi Bundestag-választáson. A 2005 óta minden választáson egyre gyengébben teljesítő SPD egészen a kampány utolsó szakaszáig, a július-augusztusi időszakig, a második-harmadik helyen állt a felmérésekben, győzelmét pedig a legtöbb elemző elsősorban annak tulajdonítja, hogy Olaf Scholz a CDU/CSU jelöltjével, Armin Laschettel ellentétben nem követett el komoly hibákat a kampányban.
Scholz után a kormány tagjai is átvették megbízólevelüket az államfőtől - akinek hivatalába Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter kerékpáron érkezett -, majd miniszteri esküt tettek a parlamentben.
A Scholz-kormány 2005 óta az első szociáldemokrata vezetésű kormány Németországban, és az első olyan kormány az ország második világháború utáni történetében, amelyet három partner alkot.
A Scholz-kormányban 16 miniszter dolgozik majd, nyolc nő és nyolc férfi. Először vezeti nő a belügyminisztériumot - Nancy Faeser SPD-s politikus -, a védelmi miniszter tisztségét pedig sorban harmadszor is nő tölti be, két kereszténydemokrata (CDU) politikus, Ursula von der Leyen és Annegret Kramp-Karrenbauer után a szociáldemokrata Christine Lambrecht. A külügyi tárcát a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock irányítja majd. Az SPD-nek 7, a Zöldeknek 5, az FDP-nek 4 minisztere van.
Ugyanakkor a német közvélemény a koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter a CDU-s Jens Spahn után. Olaf Scholz Németország egyik legnépszerűbb politikusát és az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértőjét, az SPD-s Karl Lauterbach-ot kérte fel.
A koalíciós megállapodás alapján az SPD a kancellári tisztség és a kormányfő hivatalának miniszteri rangú tisztsége mellett hat szakminisztériumot kap. A Zöldek pártja öt, az FDP négy tárcát vezet. A Zöldeknél a legfontosabb a kormányzati szerkezet egyik új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként emlegetett gazdasági és klímavédelmi tárca, amelyet Robert Habeck, a baloldali irányultságú ökopárt alelnöke vezet.
Habeck egyben a Scholz-kormány alkancellárja is lesz. Az FDP legfontosabb tárcája a nemzetközi és európai uniós politikában a legnagyobb súlyt képviselő reszortok közé tartozó pénzügyminisztérium, amelyet a jobbközép irányultságú liberális párt elnöke, Christian Lindner vezet majd.
A három párt közös munkáját megalapozó koalíciós szerződésben nem szerepelnek például olyan klasszikus szociáldemokrata törekvések, mint a leginkább jómódú rétegek adóterheinek emelése. A megállapodás fő szervező elve a három partnert a legszorosabban összekötő közös érték, a haladás. Ez a gyakorlatban mindenekelőtt az ország modernizálását - például a digitális infrastruktúra fejlesztését - szolgáló állami beruházások növelését jelenti. Ugyanakkor a koalíciós pártok elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.
A szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett 2030-ra felhagy a kőszén alapú áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra a jelenlegi 45 százalékról 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát. A kormány legelső intézkedései között 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért. A kiemelt témák közé tartozik a nagyvárosi régiókban jellemző lakásínség enyhítése, a tervek szerint a szabályozási eszközökkel és támogatásokkal az utóbbi éveket jellemző 250-290 ezres szintről 400 ezerre emelik az évente épített lakások számát. A többi között arról is megállapodtak, hogy bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését.
Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott ügyével, a menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a szerződés folyamatosságot jelez. A középpontban továbbra is az illegális migráció visszaszorítása és a folyamatok rendezett, ellenőrzött keretbe szervezése áll. Így a többi között rögzítették, hogy el kell indítani egy „hazatelepítési offenzívát”, amelynek célja a bűnöző és más veszélyes elutasított menedékkérők kitoloncolása.
Gerhard Schröder, volt kancellár a Weltnek adott interjújában örömét és bizakodását hangsúlyozta. Mint mondta: Olaf Scholz „hosszú politikai tapasztalata és nyugodt természete” okán jó vezető lesz.
Orbán Viktor levélben gratulált az új német kancellárnak
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fejezte ki jókívánságait Olaf Scholznak a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárjává történt megválasztása alkalmából - tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerdán.
„A magyar-német kapcsolatokban jelentős tényezőként tekintünk az évszázados történelmi kötelékünk, a közép-európai rendszerváltás és a német népet megosztó határfelszámolás alapjaira épített európai újraegyesítésre” - írta Orbán Viktor.
Kifejtette: Németország kulcsfontosságú partnerünk, így továbbra is elkötelezettek vagyunk sokrétű együttműködésünk fenntartása és fejlesztése iránt. Olaf Scholznak írt levelében Orbán Viktor meghívta az új kancellárt egy jövőre megrendezendő V4-Németország kormányfői csúcstalálkozóra Budapestre.
Az EU vezetői és Macron is gratuláltak Scholznak
Az Európai Unió intézményeinek vezetői gratuláltak Olaf Scholznak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében jó munkakezdést kívánt a megválasztott német kancellárnak és hangsúlyozta, várakozással tekint a bizalmas együttműködés elé „egy erős Európa érdekében”. „Várom, hogy hamarosan találkozzunk Brüsszelben” - tette hozzá von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő Tanács elnöke üzenetében úgy fogalmazott: „várom a közös munkát egy erős és szuverén Európáért”.
A Tanács elnöke egyúttal köszönetet mondott Angela Merkelnek a sokéves együttműködésért.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szintén Twitter-üzenetben gratulált és azt írta: sok sikert és szerencsét kíván a Németország és az Európa előtt álló feladatok megoldásához. Az Európai Parlament várakozással tekint a közös munka elé - tette hozzá Sassoli.
Emmanuel Macron francia államfő kétnyelvű, francia és német Twitter-üzenetben üdvözölte szerdán Olaf Scholz megválasztását, úgy fogalmazva, hogy mostantól „a folytatást együtt írjuk” a franciák, a németek és az európaiak számára. A köztársasági elnök hozzátette, hogy pénteken várja kollégáját Párizsba.
Egy másik üzenetben Emmanuel Macron megköszönte a távozó kancellárnak, Angela Merkelnek, hogy „soha nem felejtette el a történelem tanításait, és annyit tett értünk és velünk, Európa előrelépése érdekében”.
Az üzenetet egy kétperces montázs egészíti ki a két vezető találkozóiról Macron 2017-es megválasztása óta.
Az elnök november elején a legjelentősebb francia állami kitüntetés, a Becsületrend legmagasabb fokozatával, a Nagykereszttel tüntette ki Merkelt, amikor búcsúlátogatáson fogadta a burgundiai Beaune-ban.
Putyin a konstruktív párbeszéd reményében köszöntötte a kancellárt
A konstruktív párbeszéd és a közös munka kialakítása iránti reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Olaf Scholzhoz intézett üdvözlő táviratában.
A Kreml sajtóosztálya által közzétett dokumentum szerint Putyin mind a kétoldalú, mind a nemzetközi napirend időszerű kérdéseiben törekszik a dialógusra a szociáldemokrata új német kormányfővel.
„Ez kétségtelenül megfelelne az oroszok és a németek alapvető érdekeinek, és hozzájárulna a regionális és globális stabilitás és biztonság megszilárdításához” - írta Putyin.
Az orosz vezető táviratot intézett a 16 évi kormányzás után leköszönt Angela Merkel kereszténydemokrata kancellárhoz is, akit tegeződve szólított meg, és további barátságáról biztosította. Putyin kifejezte őszinte háláját „a gyümölcsöző együttműködésért és a kölcsönösen tiszteletteljes párbeszédre készségért”. Emlékeztetett rá, hogy a volt kancellárral folyamatos kapcsolatban áll, és vele együtt megpróbált „kiutat találni a legnehezebb helyzetekből is”.
„A német kormány élén töltött éveid során kiérdemelten nagy tekintélyre tettél szert Európában és az egész világon. Biztos vagyok benne, hogy az államférfiként és politikusként megszerzett hatalmas tapasztalatodra változatlanul szükség lesz. És természetesen folytatjuk baráti kapcsolatunkat is” - idézte az orosz államfő sajtószolgálata Putyint.
Hszi Csin-ping: Kína kész „új szintre emelni” a kapcsolatokat Berlinnel
Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált az új kancellárnak, és a kínai-német kapcsolatok „új szintjére emelését” szorgalmazta - adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A kínai elnök hangsúlyozta: országa kész megszilárdítani és elmélyíteni a kölcsönös bizalmat, valamint bővíteni a különböző területeken kialakított kapcsolatokat és együttműködést Németországgal. Mindehhez alkalmat kínál majd a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel jövőre esedékes, ötvenedik évfordulója - vélekedett.
A kínai elnök emlékeztetett: Kína és Németország között átfogó stratégiai partnerkapcsolat áll fenn, kölcsönös bizalmon alapuló, a mindkét fél számára előnyös, közös alapokon nyugvó együttműködésük pedig kedvező eredményeket hozott a két ország számára.
Üzenetében Hszi kiemelte: a világjárvány hozta, jelentős változások tükrében Peking és Berlin erősítette a kétoldalú kapcsolattartást és együttműködést, és közösen támogatta a koronavírus-járvány elleni, globális küzdelmet, valamint a gazdasági helyreállítást, bizonyságot téve felelősségtudatukról.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szintén üdvözölte Scholzot, hangsúlyozva, hogy a kínai-német kapcsolatok a világ legfontosabb kétoldalú kapcsolatai közé tartoznak. A kínai miniszterelnök úgy fogalmazott: készen áll a jó munkakapcsolat kialakítására és fenntartására az új német kancellárral a baráti, és mindkét fél számára előnyös együttműködés elősegítése, valamint az új eredmények elérése érdekében.
Párizsba és Brüsszelbe vezet az új német kancellár első hivatalos külföldi útja
Párizsban, valamint az európai uniós intézmények és a NATO brüsszeli székhelyén tesz elsőként hivatalos külföldi látogatást az új német kancellár, Olaf Scholz - közölték szerdán Berlinben.
Olaf Scholz a kancellári hivatal közleménye szerint pénteken, december 10-én utazik bemutatkozó látogatásra Párizsba és Brüsszelbe.
A kormányfőt Párizsban katonai tiszteletadással fogadja Emmanuel Macron francia elnök. A látogatás a Németország és Franciaország közötti szoros kapcsolatok és barátság kifejezése, a megbeszélések középpontjában kétoldalú, nemzetközi és európai kérdések állnak - írták.
A német kancellár Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Megbeszéléseik elsősorban az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács december közepére tervezett ülésének előkészítését szolgálják.
Olaf Scholz Brüsszelben megbeszélést folytat Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. A találkozóval kifejezi a szövetség fontosságát a német, az európai és a transzatlanti biztonság fenntartásában - közölte a kancellári hivatal.
