Külföld
Áder: A globális cselekvés nemzetállami tettekkel válhat eredményessé
Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés - húzta alá. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.
Hozzátette: a Glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.
Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésének vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdését, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témáját, vagy a víz- és élelmiszerbiztonság, a technikai ugrás kapujában lévő közlekedés és szállítás kérdéskörét, ahogy a hulladékgazdálkodást is.
Kiemelte: Magyarország az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Ráadásul úgy csökkent 32 százalékkal az emisszió az országban, hogy közben a GDP 64 százalékkal nőtt - mondta.
Magyarországon jelenleg a megtermelt áram 70 százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt 100 évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok - az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelnek - hasonló mutatókkal rendelkeznének - tette fel a kérdést Áder János.
A bolygó - amely táplál, éltet, gyönyörködtet - évmilliók alatt vált az általunk ismertté - folytatta, tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította. „Száz-kétszáz év is kell ahhoz, hogy 1 centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, de mi néhány év alatt - rossz technológiával, kapzsisággal - a talajt terméketlenné tesszük” - mutatott rá. Hozzátette: a Földön lévő víztömegnek csak 7 ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi.
Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén.
Hozzátette: 183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energia-felhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről. A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek - mutatott rá.
Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte: az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami közel 10 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják.
Hozzátette: az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát. A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat. Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz 100 százalékát megtisztítsák Magyarországon - ismertette. A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel 1 millió hektár területű Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban - sorolta.
A köztársasági elnök Ken Liu, kínai származású amerikai író mondását idézte, miszerint: „nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele”. A mondás - a sokasodó gondok, a megoldásra váró feladatok miatt - némileg módosítva jelenleg már így hangzik: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele - összegezte.
A V4 követendő példa az EU számára
Andrzej Duda lengyel elnök szerint a V4-ben zajló együttműködés a fenntarthatóság tekintetében is követendő példa az EU számára.
„A regionális partnerség keretében együttműködve sikerrel tudunk szembeszállni napjaink kihívásaival. A V4 országainak hatékony lépései a fenntartható fejlődés érdekében másokat is inspirálnak, hogy javítsák a társadalmi élet minőségét” - emelte ki beszédében Andrzej Duda lengyel elnök a Hungexpón zajló rendezvényen.
Kiemelte: örül annak, hogy a visegrádi együttműködésben résztvevő országok egyre gyakrabban képeznek közös platformot a legfontosabb témákban. „A V4 fennállásának harmincadik évfordulója mutatja, hogy az Európai Unión belül a V4 a leggyorsabban fejlődő régió és nemcsak a korábbi gazdasági lemaradást képes hatékonyan ledolgozni, hanem képes fejlődési impulzust adni és segíthet visszaállítani a megfelelő vágányra az európai fejlődést” - mondta.
Andrzej Duda kitért arra, hogy a nyáron leköszönt lengyel V4-elnökség prioritása volt az uniós ipar versenyképességének visszaállítása, és hogy az EU saját erőforrásaira építve teremtsen megfelelő feltételeket a gazdasági fejlődés számára.
A lengyel elnök hangsúlyozta, hogy a pandémia megváltoztatta a korábbi üzleti modelleket, a járvány idején felgyorsult az innováció, különösen az orvostudomány, az egészségügy, az oktatás, a távmunka, a közigazgatás területén.
„Lengyelországban is jelentősen nőtt a kutatással foglalkozó cégek száma, ezek intelligens megoldásokat ajánlanak a fenntartható fejlődést szolgáló számos szegmensben, a raktározásban, az energiaelosztásban, a levegő- és a vízminőség javításában. Ezt segíti a versenyképességet támogató politika” - mondta Andrzej Duda. Hozzátette: „örülünk annak, hogy a V4 jelenlegi magyar elnöksége alatt is figyelembe veszik hozzáállásunkat ezekhez a kérdésekhez”.
Lengyelország koncentrálni fog a stratégiai jellegű infrastrukturális beruházásokra, a fenntartható szállításra, egészségre, digitalizációra, innovativitásra, mindezt a zöld célok, az alacsony kibocsátás figyelembe vételével - fejtette ki a lengyel elnök. Hozzátette: a megújuló erőforrások fejlesztése mellett az atomenergia kihasználását is fontosnak tartják, és átmenetileg a földgázból adódó lehetőséget sem vetik el energiabiztonságuk megőrzése érdekében.
„Akárcsak Magyarország, mi is konzekvens módon csökkentjük kibocsátásunkat, közben pedig nő az ország GDP-je, ez kivételes és jellegzetes a régiónkban” - szögezte le végül Andrzej Duda.
Zuzana Caputová: A pandémia arra is emlékeztet minket, hogy ökoszisztémáink össze vannak kapcsolódva
A konferenciát videóüzenetben köszöntötte Zuzana Caputová szlovák államfő, aki szerint a pandémia arra is emlékeztet minket, hogy ökoszisztémáink össze vannak kapcsolódva, és lépéseink, tetteink fel tudják borítani a természeti egyensúlyt.
„Csupán egy hónappal vagyunk a glasgow-i klímacsúcs után, fenn kell tartanunk a nyomást, és törekednünk kell globális klímalábnyomunk csökkentésére. Szlovákiában ma már 46 százalékkal alacsonyabb a kibocsátás, mint 1990-ben volt, elektromos energiánk 80 százalékban szén-dioxid-kibocsátás tekintetében alacsony forrásokból származik. A fenntartható fejlődés megköveteli, hogy globálisan lépjünk fel, ami a legnagyobb kibocsátókra is vonatkozik” - fejtette ki Zuzana Caputová.
A szlovák államfő szerint olyan vezetőkre van szükség, akik felismerik annak fontosságát, hogy most egy nagy ugrást kell megtenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a demokráciák is veszélyben vannak, zajlik a dezinformáció, terjednek a hazugságok és meg kell védeni a független médiát. Hozzáfűzte: a hosszú távú fenntartható fejlődés eléréséhez védelmezni kell a bolygót és a demokráciát.
A magyar vízügyi innovációk nemzetközi szinten is bizonyítanak - ezt mutatják be a vízkezeléssel foglalkozó Pureco Csoport szakemberei a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, ahol a társaság már elkészült és két, még folyamatban lévő ghánai szennyvíztisztítási beruházását tekinthetik meg maketten és virtuálisan, VR szemüvegen keresztül is a látogatók.
Pureco: Magyar mérnöki bravúr segít kezelni az afrikai vízproblémákat
A közleményük szerint a ghánai fejlesztések közegészségügyi és környezetvédelmi problémákat segítenek orvosolni, több millió ember életét teszik jobbá. A három ghánai projekt értéke mintegy 30 millió euró.
„A fejlődő országok városaiban az összegyűlt szennyvíz mindössze 7-10 százalékát kezelik megfelelően, a többi tisztítás nélkül kerül be a felszíni és felszín alatti vizekbe, amelyek ettől kezdve emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak” - idézte a közlemény Horváth Bálintot, a Pureco Kft. ügyvezetőjét.
A Pureco Csoport Ghána három legnagyobb vidéki városában - Kumasi, Tamale és Takordi - épít szennyvíztelepeket. A három városban több mint 3,5 milliónyian élnek - közölték.
A közlemény szerint a ghánai befektetők erős nemzetközi versenyben választották végül a magyar technológiát, a megvalósításhoz pedig a magyar EXIM biztosít forrást, vevőhitel konstrukcióval. Az első, kumasi telep építése 2019-ben kezdődött. A másik két projekttel (Takoradi és Tamale) kapcsolatos szerződést a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozón írták alá.
Tájékoztatásuk szerint a költséghatékony, magyar know-how alapján készült tisztítóban a bejövő és a kibocsátott, tisztított szennyvíz paraméterei alapján a tisztítási hatásfok 90-98 százalék. A projekt ezzel az első olyan szubszaharai, fenntartható szennyvíztisztítási megoldás, beruházás, amely jelentős fejlődést hoz az ott élő emberek számára. A másik két városban, Takoradiban és Tamaleban két éven belül készülnek el a telepek.
A beruházás fontosságát és a két cég szoros kapcsolatát jelzi, hogy a Pureco meghívására Ghánából több mint 20 fős delegáció érkezett a Planet Budapest 2021 szakkiállítására - írták.
A Pureco Csoport legnagyobb tagja a magyar tulajdonú, 15 éve működő, 120 embert alkalmazó Pureco Kft. A vállalat egyrészt a csapadékvíz kezelésére - tisztítására, tározására, elvezetésére - kínál termékeket és technológiákat, másrészt Magyarországon és külföldön települések számára létesít ivóvíz- és szennyvíztisztító telepeket.
A cég tájékoztatása szerint a Pureco Kft. 2020-ban 6,490 milliárd forint árbevételt ért el, ebből csaknem 126 millió forint volt az exportértékesítés nettó árbevétele. A közzétett beszámolójuk szerint 2019-ben árbevételük meghaladta a 6,6 milliárd forintot, exportjuk 415 milliót tett ki. A társaság adózott eredménye mintegy 139 millió forint volt, a 2019-es 124 millió után.
