Külföld

A józan ész ellenforradalma

Az emberi jogokat kiforgatták önmagukból, s az európai bíróságok is a föderalizmus eszközeivé váltak – hangzott el Grégor Puppinck budapesti könyvbemutatóján. A francia alkotmányjogász szerint a bírói gyakorlat „cseppfolyóssá” teszi az abszolútnak hitt fogalmakat.

A józan ész ellenforradalma
Rodrigo Ballester, Trócsányi László, Grégor Puppinck és Kovács István a budapesti könyvbemutatón
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Bemutatták Grégor Puppinck francia alkotmányjogász, a European Centre for Law and Justice (ECLJ) igazgatójának Embertelen jogok című könyvét a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC). A keddi eseményen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója fontosnak nevezte, hogy Puppinck könyve is foglalkozik az emberi jogi fundamentalizmussal, azzal a gondolkodásmóddal, hogy „minden egyes emberi vágyból, késztetésből kikényszeríthető jogokat lehet és kell is létesíteni”. Hangsúlyozta, ennek jegyében nem természetes jogokat védenek valójában, hanem természetellenes jogokat hoznak létre, újabban pedig támadás alá vették a család fogalmát is. „Konzervatív ellenforradalomra, a józan ész ellenforradalmára van szükség, és az ilyen könyvek és rendezvények is szolgálják ezt a harcot, részei a jobboldali ébredésnek” – hangsúlyozta Szánthó, aki ennek kapcsán a gyermekvédelmi népszavazás jelentőségére is kitért.

A kerekasztal-beszélgetésen Puppinck felidézte, évtizedek óta tanulmányozza az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit, s megértette, miképp alakulnak át az emberi jogok olyan mértékben, hogy egyes eljárások, mint például az eutanázia, amelyeket az emberi jogok európai egyezményében még az emberi méltóság nevében tiltottnak tartottak, mára új emberi jogokká váltak. Könyve azzal is foglalkozik, hogyan válhattak az európai intézmények „szupranacionáis, posztdemokratikus” kormányzási eszközökké.

Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselő szerint az európai egyesült államok létrehozására törekednek az unióban, ebben pedig európai, nem pedig tagállami polgárok vannak, az elképzelés egyszerre kollektivista és individualista. A bírói joggyakorlat is abba az irányba változik, hogy míg régen világos volt, hogy jogszabály mit akar mondani, ma bizonytalanná válik a szavak jelentése: megjelent az erőteljes bírói aktivizmus az elmúlt huszonöt-harminc évben, amely új jelentést ad a szavaknak, kiterjesztő módon értelmezi a jogszabályokat, bővíti a hatásköröket. Mint mondta, sok kritika éri az uniós intézményeket, a parlamentet, a bizottságot, pedig nem szabad megfeledkezni az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságáról (EUB), és az EJEB-ről, hiszen ezek a leginkább föderalista intézmények.

Puppinck ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az emberi jogok egyezménye védi családot és az életet, a szubjektíven értelmező bírói ítéletek azonban „cseppfolyóssá” tették ezeket a kérdéseket is. Hangsúlyozta, az emberi jogok sok jót hoztak, de ma már muszáj kritizálni ezt a rendszert, mert a jogokat védeni hivatott intézmények politikai hatalom központjaivá váltak.

Trócsányi kitért arra a fontos szemléletbeli különbségre Közép- és Nyugat-Európa közt: míg esetünkben az állam intézménynek tekinti például a házasságot, és azt megvédi, Nyugat-Európában jogként tekintenek rá és bővítik a fogalmát, nem értik a közép-európai megközelítést. Beszélt arról is, hogy a népszuverenitás elvét folyamatosan fel akarják számolni, és a szakértők hatalmát építik ki Európában.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a kereszténység helyére az „emberijogizmus” furakodott be, amely kikezdi az identitásunk pilléreit, például a családot, az egyén és közösség viszonyát. Mint mondta, a jog szintjére emelik a saját dogmáikat és jogilag kikényszeríthetővé teszik.

Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, a beszélgetés moderátora beszélt a Puppinck által készített jelentésről, amely a strasbourgi bíróság tagjainak kötődését vizsgálta Soros György hálózatához. Puppinck felhívta a figyelmet arra a kevéssé ismert tényre is, hogy az EJEB tagjai nem szükségszerűen hivatásos bírók, lehetnek például volt képviselők is, akik akár politikai, hatalomtechnikai okokból kerülnek a testületbe.

A beszélgetés végén Puppinck úgy fogalmazott: „lehet, hogy tíz év múlva nem lesz Európai Unió, védekezzenek, hogy tíz év múlva is legyen Magyarország”.