Külföld
Zavartalanul hajóznak tovább a migránsok
A szerdai tengeri tragédia ellenére a franciák és a britek sem kerültek közelebb a megoldáshoz, határaikat egyre inkább embercsempészek, mintsem kormányaik uralják
Ahogy a La Manche csatornát átszelve a migránshajók tovább érkeznek a brit partok felé, ugyanúgy folytatódik a vita is a brit és francia vezetés közt arról, ki is valójában a felelős a szerdán történt, több mint harminc halálos áldozatot követelő tengeri tragédiáért.
Dióhéjban összefoglalva, a britek a franciáktól azt követelik, hogy állítsák meg a saját területükről tömegesen induló csónakokat, míg a franciák úgy vélik, ez lehetetlen, amíg partjaiktól északra egy olyan ország található, amelynek bevándorlási rendszere nem működik, és nagylelkű szociális juttatásokkal csábítja a bevándorlókat.Egy csütörtökön kelt levélben Boris Johnson brit miniszterelnök azt javasolta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy kössenek megállapodást a La Manche csatornán átkelő migránsok visszafogadásáról.
Ez lehetne a legfontosabb lépés az embercsempészbandák üzleti modelljének tönkretételéhez – vélte a brit kormányfő. A miniszterelnök egyúttal reményét fejezte ki, hogy Franciaország előrelépést tud majd elérni az Európai Unió és Nagy-Britannia között a migránsok visszaküldéséről szóló megállapodás megszületésében. Johnson hozzátette, hogy London öt intézkedést javasolt az illegális bevándorlás megfékezésére.
Ide tartozik a közös rendőri járőrözés Franciaország partvidékén, illetve kölcsönös tengeri járőrözés egymás területi vizein, korszerű műszaki eszközök telepítése, valamint a kölcsönös légi megfigyelés és a hírszerző szolgálatok együttműködése. A levélben Johnson üdvözölte belügyminisztere, Priti Patel, valamint francia, belga, holland és német hivatali partnereinek Calais városában vasárnapra tervezett találkozóját.
A brit kormányfő levelére reagálva viszont Gerald Darmanin francia belügyminiszter lemondta Priti Patel meghívását. Darmanin szóvivője „a migráció rossz menedzselésével” vádolta meg Nagy-Britanniát, és közölte: „Boris Johnson levelét elfogadhatatlannak tartjuk és ellentétes a tárgyalópartnerek közötti párbeszéddel”.
Priti Patel brit belügyminiszter már jó ideje dolgozik a tengeri átkelőn beözönlő migránsok megállításán, ausztrál mintára harmadik országban kialakított befogadóközpontok kialakítását, valamint a migránshajók kiindulópontjuk felé való visszatoloncolását is javasolta. Ezen tervek viszont a Johnson-kormány többi tagjának érdektelensége mellett több akadályba is ütköztek. Ezek közül a legnagyobb talán a brit Emberi jogi törvény, amelyet még Tony Blair munkáspárti kormányfő fogadott el 1998-ban. Szakértők szerint a hajók visszatoloncolását a jogvédő szervezetek ezen törvény alapján nagy valószínűséggel leállíthatnák. Ennek reformjára, vagy eltörlésére viszont a jelenlegi brit politikai erőviszonyok között szinte nincs esély.
A francia partokról ezalatt naponta mintegy ötven csónak indul el, amelyek megállítására a helyi rendvédelmi szerveknek nincsenek elegendő forrásuk. A migránsok emellett kihasználják a kamionforgalmat is Calais és Dover között, de a szigorúbb ellenőrzés miatt egyre inkább a tengeri átkelést választják. A brit polgárokban viszont egyre inkább tudatosodik az a tény, hogy határaik védelme és a bevándorlás feletti ellenőrzés visszanyerése, amelyet a Brexittől reméltek, egy egyre távolodó cél.
