Külföld
Még több migránsra számíthat Németország
Meghívót küldhet a bevándorlóknak az alakuló baloldali kormánykoalíció, amely színesebbé tenné a közéletet, valamint egyszerűsítené a családegyesítések folyamatát
Gratulált a német kormánykoalíciós tárgyalásokon részt vevő pártoknak közös programjuk bemutatása után Armin Laschet. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elbukott kancellárjelöltje a Twitteren reagált arra, hogy a szeptemberi szövetségi választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a liberális FDP és a Zöldek vezetői szerdán bejelentették, sikerült megállapodniuk a kormányzásról. Laschet méltatta a tárgyalások stílusát, kiemelve, hogy „a titoktartás fontos előfeltétele a bizalomnak”. Hiányolta viszont a kormányprogramból a digitalizációs minisztérium és a nemzetbiztonsági tanács létrehozását.
A jobboldali német sajtó nem elégedett az SPD, az FDP és a Zöldek koalíciós szerződésével, amelyet még a három párt tagságának is el kell fogadnia, mielőtt megalakul az első német hármas koalíció. A konzervatív Tichys Einblick hírportál kommentárja szerint a megállapodás nem az SPD, hanem főként a Zöldek érdekeit tükrözi: a kormánykoalíció három év után szavazati jogot adna a menekülteknek, erősítenék a bevándorlók részvételét a közéletben és az állami vállalatoknál, a társadalmi élet szinte minden területén változtatnának.
A cikk szerint a szerződést látva úgy érezheti az ember, hogy a régóta Németországban élő családok szinte nem is számítanak. A koalíciós dokumentum a szivárványcsaládok megállapodása, nem azoké, akiket korábban normálisnak neveztek – fogalmazott a szerző, kiemelve, hogy a csökkenő belső biztonságról és a terjedő erőszakról, valamint a rendőrség megerősítéséről alig esik szó.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt emelte ki, hogy az SPD, az FDP és a Zöldek Németország bevándorlóországgá nyilvánítását sürgetik. Többek között egyszerűbbé tennék a német állampolgárság megszerzését, illetve csökkentenék az illegális migrációt, ugyanakkor elősegítenék a legális bevándorlást. Azok számára, akiket bizonyos okokból nem tudnak kitoloncolni az országból, megteremtenék a lehetőséget, hogy öt év után – amennyiben nem követtek el bűncselekményt németországi tartózkodásuk alatt – ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphassanak, amely egy év után, ha bizonyítani tudják, hogy képesek eltartani magukat, állandóvá válhat.
A pártok felgyorsítanák emellett a menekültügyi eljárások lefolytatását, valamint az elutasított menedékkérők kitoloncolását, különös tekintettel a bűnözők és a társadalomra nézve veszélyes emberek hazatelepítésére. A kormány növelné a tartományok anyagi támogatását a kitoloncolások végrehajtásában.
A menekültügyi tervekkel összefüggésben a Die Welt című napilap kiemelte, hogy a koalíciós megállapodás alapján a pártok egyszerűbbé tennék a bevándorlók családegyesítését, eltörölve azt a szabályozást, amely korlátozza, hogy a kiegészítő védelemben részesülő menekültek közeli hozzátartozói is Németországba utazzanak. Az alaptörvényből eltávolítanák a faj kifejezést, illetve tiltanák a szexuális identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.
A brüsszeli Politico című lap hírlevelében azt írta, a feltehetően hamarosan hivatalba lépő új német kormány sürgetheti majd az Európai Uniót, hogy lépjen fel keményebben a jogállamiságot megsértő országokkal szemben. A Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock korábban Magyarországra és Lengyelországra utalva azt nyilatkozta, hogy Németországnak szembe kell szállnia a tekintélyelvűséggel.