Külföld

Hibrid háború folyik a La Manche csatornán is

A brit kormány, az egyház, de még a parti őrség is megkönnyíti a bevándorlók tengeri átkelését, Macron elnök pedig ebből politikai tőkét kovácsol

Míg Boris Johnson brit miniszterelnök Lengyelországnak segítséget ígért a határain kialakult migránshelyzetben, saját országának partjait bevándorlók ezrei ostromolják. Emmanuel Macron francia elnök számára ez jó alkalom, hogy a brit választók előtt politikailag ellehetetlenítse a Johnson-kormányt.

Hibrid háború folyik a La Manche csatornán is
Illegális migránstábort számoltak fel Grande Synthe francia településen
Fotó: AFP/Denis Charle

A jelek szerint nemcsak a lengyel–fehérorosz határon zajlik migránsok utaztatásával történő hibrid háború, hanem a Franciaországot Nagy-Britanniától elválasztó La Manche csatornán is. A francia kormány nem túl meggyőzően leplezett örömmel figyeli, ahogy északi partjairól ezrével özönlenek Dover felé a Calais környékét elárasztó gazdasági bevándorlók. Emmanuel Macron elnök számára az országát elhagyó sok ezer migráns nemcsak azért jó hír, mert az ezekkel járó kiadásokat sikerül a brit adófizetők vállára áthelyezni, hanem mert fehérorosz mintára a migránsok politikai nyomásgyakorlási eszközként is kitűnően beváltak történelmi riválisuk, a britek ellen.

Néhány látszatintézkedést ugyan hoztak a francia hatóságok, időnként visszafordítanak néhány, migránsokkal megpakolt csónakot, felszámolták az 1500 főt számláló migránstábort Dunkerque város közelében, ami a tapasztalatok szerint szinte órákon belül elkezd majd visszanépesedni, vagy például leállították a migránsok által használt gumicsónakok árusítását a helyi Decathlon sportüzletekben. De Macronnak kétségkívül sikerült bebizonyítania az Európai Uniót elhagyó brit polgároknak, hogy az óriási bevándorlási nyomásért nem az uniós tagságukat kellett volna hibáztatniuk, hanem saját, magát konzervatívnak tituláló, de valójában bevándorláspárti kormányukat.

Az illegális tengeri átkelések valóban nem írhatók teljes mértékben a francia hatóságok számlájára. A Boris Johnson vezette brit kormány, az anglikán egyház, de még a brit parti őrség is láthatólag minden tőle telhetőt megtesz, hogy minél több migráns érkezzen és hogy a lehető legnehezebb legyen őket onnan eltávolítani. A Johnson-kormány az évek óta tartó, Franciaországból eredő migránskrízisre eddig nem talált hatékony megoldást, és sajtóértesülések szerint a szigetország partjain kikötő kis hajók utasai közül még senkit nem sikerült visszatoloncolni Franciaországba.

Az anglikán egyház is komoly bírálatok össztüzébe került amiatt, hogy kiderült, a liverpooli taxiban felrobbant merénylő egy szíriai bevándorló volt, aki több ezer migránshoz hasonlóan azzal próbálta kijátszani a brit bevándorlási rendszert, hogy megkereszteltette magát.

Ez rámutatott arra a gyakorlatra, hogy az anglikán papok tudatosan vagy naivitásból, de évek óta ezrével keresztelik meg a muszlim bevándorlókat, akik ezt a bevándorlási hivatal előtt sikeres integrációjuk jeleként mutatják be, vagy pedig ennek alapján menedékkérőnek adják ki magukat, mondván hogy hazájukban üldöznék őket a keresztény vallás felvétele miatt. A liverpooli katedrális papja, Pete Wilcox saját bevallása szerint viszont még nem találkozott olyan esettel, hogy egy már brit állampolgársággal rendelkező muszlim kérte volna nála a keresztség felvételét.

Emellett a bevándorláspárti retorikához szokott polgárokat is sokkolták a brit parti őrség most leköszönő vezetőjének, Paul Lincolnnak a szavai, aki búcsúbeszédében azt mondta: „Az emberek állandóan a francos bevándorlásról, kivándorlásról és hasonló dolgokról beszélnek. A francos határok csak nyűgöt jelentenek.” Ha az az ember, akinek hivatalból feladata lenne a La Manche csatornán özönlő, sok ezer fős tömeget megállítani határellenes aktivistaként nyilatkozik, a szuverenitásuk visszanyerését az Európai Unióból való kiválástól remélő polgároknak nemigen marad támaszuk.

Mivel Boris Johnson konzervatívjainak egyetlen esélyes kihívója az ugyancsak erősen bevándorlás- és multikulturalizmuspárti Munkáspárt, a következő években az Egyesült Királyság polgárai joggal hihetik, hogy vezetőik ellenük is egyfajta hibrid háborús taktikát folytatnak, amelyre a megoldást, nyilván tévesen, néhány éve még a Brexitben látták.

Világos migrációs politikát sürget a görög kormányfő


Szigorú, de igazságos bevándorláspolitikát ígért egy interjúban Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök. A kormányfő elmondta, az elmúlt három évben országa több mint ötvenezer menedékkérelmet fogadott el, ugyanakkor kötelessége, hogy megvédje az ország határait. A görög politikus sürgette, hogy az Európai Unió küldjön világos üzenetet a határvédelemmel kapcsolatban. Továbbá arra szólította fel Törökországot, hogy tartsa be az unió és Ankara között 2016 óta meglévő migrációs megállapodást, és védje szigorúbban a saját határait.

Arra a kérdésre, hogy visszafordítják-e az Égei-tengeren érkező migránsokat, azt felelte, Törökország felől nem engednek be senkit a görög felségvizekre. Eközben Leszbosz szigetén két tucat migránsokat segítő aktivista áll bíróság elé ma, a vádlottak az Emergency Response Centre International (ECRI) nevű nem kormányzati szervezet önkénteseként segítették a migránsokat 2016 és 2018 között. Az ügyészség többek között kémkedéssel, valamint bűnszervezetben elkövetett embercsempészettel vádolja őket.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink