Scholz védelmébe vette a határvédelmét erősítő Lengyelországot

Scholz, akit a következő kormány megalakítására készülő német pártok - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - tervei szerint december elején a parlamentben megválasztanak kancellárnak, hétfőn este a Süddeutschen Zeitung című német lap egyik rendezvényén kijelentette, hogy a drámai kihívás előtt álló  uniós partnernek szolidaritásra van szüksége.

Az unió külső határán épített kerítést firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez a döntés a lengyel kormány dolga, „s nem ránk tartozik azt mondani neki, hogy ne csinálja”.

Úgy fogalmazott, hogy túl egyszerű valamit a távolból elítélni, de nem előhozakodni egy jobb javaslattal. „Úgy vélem, az amin ott fáradoznak, minden bizonnyal hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezt a szégyenletes játékot ne lehessen egyszerűen tovább folytatni” - mondta Scholz az embercsempészekre és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kormányára utalva.

A német alkancellár „világos és kemény” szankciókat követelt Lukasenkával szemben, akit egy minden legitimitását elvesztett szörnyű diktátornak nevezett.

Hangsúlyozta, hogy támogatni kell egy demokratikus folyamat beindulását Fehéroroszországban. Kijelentette, hogy kiáll a légitársaságok elleni uniós szankciók és a lengyel-fehérorosz határon rekedt emberek humanitárius megsegítése mellett.

Scholz mindemellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy  támogatni kell az illegális bevándorlókat abban, hogy visszatérjenek hazájukba. Leszögezte egyben, hogy nem szabad az embercsempészek és Lukasenka játékát játszani, akik hamis ígéretekkel csalogatják a menedékkérőket Fehéroroszországba.

Lengyelország, Litvánia és Lettország határaihoz hónapok óta illegális bevándorlók ezrei érkeznek Fehéroroszország irányából. A fehérorosz oldalon migránsok ezrei vertek tábort az erdőségekben, miközben a hőmérséklet a fagypont körüli értékre csökkent. Az utóbbi napokban ismételten megpróbáltak áttörni a határkerítésen, hogy illegálisan uniós területre juthassanak. Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy a migránsok határra szállításával a rezsimje ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért akar visszavágni.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden kijelentette: el akarja kerülni, hogy a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválság konfrontációhoz vezessen.

Az államfő egy kormányülésen beszélt erről, szavait a BelTa állami hírügynökség idézte. Lukasenka hangoztatta: „Nem hagyhatjuk, hogy ez az úgynevezett probléma heves konfrontációhoz vezessen. Most az a legfontosabb, hogy megvédjük országunkat és népünket, és ne engedjük meg, hogy összecsapásokra kerüljön sor” - tette hozzá.

Lukasenka beszámolt arról, egy második telefonbeszélgetésre készül Angela Merkel német kancellárral annak érdekében, hogy véget vessenek a migránsválságnak az Európai Unióval közös határon. Mint mondta, a hétfői első telefonbeszélgetésük során Merkel időt kért arra, hogy más európai uniós országokkal megvitassa a válság megoldására tett minszki javaslatot - derült ki a BelTa jelentéséből.

Az államfő azt is mondta, bizonyíték van arra, hogy a lengyel határon fegyvereket próbálnak átadni a menekülteknek. „Számunkra most az a legfontosabb, hogy megvédjük országunkat és népünket, megakadályozzuk az összecsapásokat. Tudom, hogy már történtek kísérletek fegyverek szállítására a spontán migránstáborba. Még olyan provokációk is voltak, amelyek erőszakos konfliktushoz vezethetnek. Ezt semmilyen körülmények között nem szabad megengedni. Nem szabad hagyni, hogy ez az úgynevezett probléma heves konfrontációvá alakuljon” - fejtette ki a határon kialakult helyzetről tartott megbeszélésen a fehérorosz vezető, anélkül, hogy megnevezte volna azokat, akik szerinte fegyverekkel akarják ellátni a migránsokat.

Negyedszer tárgyalt telefonon egymással Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden, a Lengyelország és Fehéroroszország közötti határon immár nyolcadik napja tartó migrációs válság folyamán.

A Kreml közleménye szerint a két vezető Lukasenkának az Angela Merkel ügyvezető német kancellárral hétfőn lezajlott, 50 perces telefonbeszélgetésén elhangzottak figyelembevételével folytatott eszmecserét. Az orosz és a fehérorosz elnök egyeztetéséről további részleteket Moszkva nem közölt, és Minszk is csak annyit mondott, hogy a felek a migrációs válság mellett az orosz határok közelében tartott, nem tervezett ukrán-amerikai hadgyakorlatól is beszéltek.

Korábban Putyin is tárgyalt Merkellel, hétfőn pedig Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott eszmecserét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azzal vádolta az Európai Unió vezetését, hogy kettős mércét alkalmaz a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet megítélésében, és ezzel nehéz helyzetbe hozza önmagát. Kifogásolta, hogy Lengyelország könnygázt és vízágyúkat vetett be a migránsok ellen. Rámutatott, hogy a lengyel hatóságok még a legjelentősebb nyugati tömegtájékoztatási eszközöket és az olyan európai szakintézmények megfigyelőit sem engedik be a határövezetbe a maguk oldalán, mint a Frontex és az Europol. Nehezményezte, hogy az orosz állami finanszírozású RT France tévécsatorna stábját őrizetbe vették és megbírságolták.

Az orosz diplomácia irányítója ismételten kifejezte Oroszország készségét arra, hogy hozzájáruljon a válság megoldásához. Ennek fő feltételeként a Brüsszel és Minszk közötti közvetlen párbeszédet nevezte meg.

Lavrov „hazugnak” minősítette és nem kívánta kommentálni Gitanas Nauseda litván külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Oroszországnak köze van a migrációs válság kialakulásához. Nauseda hétfőn azt hangoztatta, hogy egyes közel-keleti migránsok Moszkván keresztül jutottak el a Fehéroroszország és az EU közötti határra.

A lengyel-fehérorosz határon hibrid háború zajlik, fegyveres konfliktus azonban jelenleg „inkább nem várható” - jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke egy keddi rádióinterjúban.

„A hibrid háború már tart, fegyverhasználattal járó háború azonban jelenleg inkább nincs a láthatáron” - válaszolt a fehérorosz határon kialakult helyzet kapcsán feltett kérdésre a nemzetvédelmi és belügyi tárcák felügyeletéért kormányfőhelyettesként felelős Kaczynski a közszolgálati rádió hírcsatornáján.

Mint hozzátetette, az „inkább” kifejezést szándékosan használta. „Egy kiszámíthatatlan ellenféllel van dolgunk Lukasenka személyében, de nem úgy tűnik, hogy az eddigieknél többet merészelne” - fejtette ki Kaczynski.

„Abban bízom, és azt hiszem, a rádióhallgatók is, hogy háború azért nem lesz” - jelentette ki.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határához hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók. A fehérorosz-lengyel határon a múlt hét elején éleződött ki a feszültség, azóta a lengyel becslések szerint 3-4 ezer migráns tartózkodik a határvonal mentén.

A külföldi állampolgárok az utóbbi napokban többször próbáltak tömegesen átjutni a határon, miközben a közelben lévő fehérorosz fegyveresek részéről egy sor provokáció is történt a lengyel határőrség jelentései szerint.

Hétfőn a múlt hét óta bezárt Kuznica Bialostocka határátkelő fehérorosz oldalára a fehérorosz fegyveresek kíséretében jelentős migránstömeg érkezett, a határátkelő lengyel oldalán megerősítették a rendvédelmi alakulatokat.

Kedd reggeli rendőrségi közlemény szerint az éjszaka nyugodtan telt a helyszínen. A közös határ más szakaszait illetően a határőrség szóvivője, Ewelina Szczepanska a PAP hírügynökséggel azt közölte: két helyen erőszakos, sikertelen határsértési kísérlet történt, összesen mintegy 150 migráns részvételével. Az incidensek során zöld lézersugarakkal vakították el a lengyel határőröket, a migránsok köveket, fadarabokat dobáltak, egy rendőr fejsérülést szenvedett.

Kedd reggel a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában (BBN) újabb tanácskozás kezdődött Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő, valamint az illetékes miniszterek részvételével.

Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülések szerint napirenden szerepel az észak-atlanti szerződés 4. cikkelye esetleges alkalmazásának kérése is. Morawiecki szombaton tárgyalt két további érintett balti EU-tagország, Lettország és Litvánia miniszterelnökével.

A 4. cikkely szerint a NATO tagállamai tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Lengyelország jelenleg is diplomáciai offenzívát folytat a Fehéroroszország határán fennálló helyzet kapcsán, a 4. cikkely alkalmazása nemzetközi viszonylatban is hivatalos szintre emelné a témát.