Külföld

Migránsok törtek át a lengyel határon

Morawiecki a Fehéroroszországgal szembeni szankciók bővítését sürgette, Merkel pedig Putyin közbenjárását kérte a válság rendezéséhez

Egyre feszültebb a helyzet a lengyel–fehérorosz határon, kedd éjjel ötvennél több migráns jutott át erőszakkal lengyel területre. Mateusz Morawiecki szerint politikai válság alakult ki a térségben, amelynek célja az unió destabilizálása.

Migránsok törtek át a lengyel határon
Ötven határsértő került őrizetbe, de sokakat még keresnek a hatóságok
Fotó: AFP/Stringer

Migránsok két csoportja átszakította a kerítést a fehérorosz–lengyel határon, és átjutott Lengyelország területére – közölte szerdára virradóra a PAP lengyel hírügynökség. A rendőrség közülük több mint ötven embert elfogott és őrizetbe vett Bialowieza terepülés közelében, több illegális határátlépőt viszont még keresnek. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a közszolgálati rádióban feszültnek nevezte a határon kialakult helyzetet.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán Varsóban fogadta az Európai Tanácsot vezető Charles Michelt, aki kettejük tárgyalása után kiemelte, hogy a lengyel–fehérorosz határon brutális hibrid támadás zajlik, amelyre az Európai Uniónak határozottan és egységesen kell reagálnia.

A varsói sajtótájékoztatón Morawiecki az MTI közlése szerint aláhúzta, nem migrációs, hanem politikai válságról van szó, amelynek célja az egész unió destabilizálása. Azt kérte Micheltől, hogy az Európai Tanács minél hamarabb vitassa meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciók bővítését, valamint az oda migránsokat szállító légitársaságok elleni büntető intézkedéseket.

A lengyel kormányfő elmondása szerint az Európai Tanács és az Európai Bizottság (EB) a következő napokban megvitatja az EU-t jobban védő „fizikai infrastruktúra létesítését és finanszírozásának lehetőségeit”. Emlékeztetett, hogy a konfliktus első vonalában lévő államok határai az EU határai is egyben. Michel egyébként egy berlini eseményen nem zárta ki a határkerítés építésének uniós finanszírozását.

Moszkvába látogatott tegnap Vlagyimir Makej fehérorosz külügyminiszter, aki szerint az EU a migrációs válság kiprovokálásával ürügyet teremtett a Minszk elleni újabb szankciók bevezetésére.

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden telefonon tárgyalt a lengyel–fehérorosz határon kialakult helyzetről. A német kormányfő az orosz államfő közbenjárását kérte a válság rendezéséhez, emellett embertelennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a fehérorosz rezsim eszközként használja a migránsokat az Európai Unió ellen”.

A Kreml közlése szerint Merkel és Putyin aggodalmát fejezte ki a migrációs válság humanitárius következményeivel kapcsolatban. Az orosz elnök felajánlotta a kancellárnak, hogy segít előmozdítani a Minszk és az uniós tagországok közötti tárgyalásokat az ügyben.

Azt viszont elfogadhatatlannak és felelőtlenségnek tartja Moszkva, hogy Morawiecki Oroszországot vádolta meg a kialakult helyzetért. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak azt mondta, a lengyel–fehérorosz határon humanitárius katasztrófa kialakulása fenyeget.

A balti államok határain is súlyosbodik a migrációs helyzet, Litvániában ezért kedd éjféltől rendkívüli állapot lépett hatályba a fehérorosz határ térségében.

Nyugat-Európában nincs meg a szándék az EU védelmére
 

Amit most látunk a lengyel–fehérorosz határon, az válaszcsapás arra, hogy a tavalyi fehéroroszországi választáson meg akarták buktatni Aljakszandr Lukasenka elnököt – mondta lapunknak Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója kiemelte, azokban a közel-keleti országokban, ahonnan repülőjáratok indulnak Minszkbe, elhíresztelték, hogy onnan egyszerűbben át lehet jutni Lengyelországon keresztül Németországba.

Ez a hibrid háborús válaszcsapás eszkalálódott kedd éjjel, amikor migránsok erőszakkal próbálták áttörni a határt. Varsó ősz elején kezdett kerítést építeni a fehérorosz határon, ami még nem készült el, ez pedig atrocitásokhoz vezet. A szakértő kiemelte, a forgatókönyv része, hogy most már a migránsokat segítő szervezetek is megjelentek. Hozzátette, Nyugat-Európában nincs szándék arra, hogy megvédjék a közösséget. Az unió vezetése és a meghatározó nyugat-európai politikusok támogatják az illegális migránsok érkezését. Európát meg tudnák védeni, csak hiányzik hozzá a politikai szándék és a bátorság.
(HSz)

A határvédelem a jövőbe történő befektetés

A határvédelemre fordított pénz megvédi a tagállamokat azoktól a nagyságrenddel nagyobb kiadásoktól, amelyeket számos nyugati országban az elhibázott migrációs politika következményeinek kezelésére fordítanak – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ workshopján az intézet stratégiai igazgatója, Kovács István. Kiemelte, hogy emiatt a határvédelem befektetés a jövőbe, és azt az Európai Uniónak támogatnia kellene. Jelenleg újra példátlan nyomás nehezedik az EU külső határaira – hívta fel a figyelmet.

Kovács Attila, az intézet EU-s projektvezetője ismertette, hogy 2015 óta az unió 17 tagállamában összesen mintegy ezer kilométer határkerítés épült. Magyarország pedig 500 milliárd forintos határvédelmi kiadásából eddig csupán humánkapacitás-fejlesztésre kapott hatmilliárd forintot az uniótól, ezt a politikai cinizmus eklatáns példájának minősítette. Kovács István pedig köpönyegforgatónak nevezte Manfred Webert, amiért az Európai Néppárt frakcióvezetője ma már segítene a lengyel határvédelemben, de a magyar határvédelemben nem.

A határvédelem költsége viszont még így is nagyságrenddel kevesebb, mint a rosszul kezelt migráció következményeinek kezelése, hiszen például Svédország évente mintegy hatmilliárd, Németország pedig 36 milliárd eurót fordít a migránsok társadalmi integrációjára – és ebben az összegben még nincsenek benne például a romló közbiztonság által okozott többletköltségek. „Európának ebből a pénzből az európai családpolitikát kellene támogatnia” – hangsúlyozta Kovács Attila. (PZ)

Röviden
 

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye szerint az Európai Parlament a lengyel–fehérorosz határon kialakult válságról szóló ülésén Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta, a külső határok védelme az európai szolidaritás megnyilvánulása, és az Európai Bizottságnak anyagi támogatást kell nyújtania, akár határzárakhoz is. Gál Kinga elítélte a migráció fenyegetésként történő felhasználását Fehéroroszország részéről, és a Fidesz képviselőcsoport szolidaritásáról biztosította Lengyelországot. „Itt az ideje, hogy ezt az Európai Bizottság is azonnal megtegye, a szavakon túl a tagállamok határvédelmének aktív finanszírozásával!”


A szerbiai rendőrség egész országra kiterjedő akciója során szerdán 991 illegális bevándorlót és hét embercsempészt fogtak el az országban – közölte a szerb belügyminisztérium. „Szerbia nem lesz a migránsok parkolópályája” – hangoztatta Aleksandar Vulin belügyminiszter, aki személyesen is jelen volt az egyik belgrádi akciónál.


Fontos észben tartani, hogy milyen jelentős összegeket költött az Európai Bizottság az uniós költségvetésből az Európai Unió külső határainak igazgatására – jelentette ki Adalbert Jahnz, a testület illetékes szóvivője. Hozzátette: „Álláspontunk szerint uniós finanszírozást nem folyósítunk falak vagy szögesdrót kerítések építésére.”
(DD)

Kapcsolódó írásaink