Külföld

Az EU beszállhat a határkerítések finanszírozásába

Megnyílhat a lehetőség, hogy európai uniós forrásokból támogassák a fizikai akadályok telepítését a közösség külső határán - írta a Die Welt című német lap csütörtökön az Európai Tanács elnökének varsói látogatásával kapcsolatban.

Az EU beszállhat a határkerítések finanszírozásába
Migránsok a lengyel-fehérorosz határt védő kerítésnél
Fotó: AFP/BELTA/Leonid Shcheglov

Charles Michel a lengyel fővárosban tett szerdai látogatásán elmondta, hogy az EU a következő napokban megvitatja a „fizikai infrastruktúra finanszírozásának lehetőségét a határokon”. A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnöke arról is tájékoztatott, hogy elkészült a Tanács jogi szakszolgálatának elemzése, amely szerint a közösségi jog alapján nincs akadálya annak, hogy uniós pénzből támogassák a külső határ biztosítására szolgáló „fizikai infrastruktúra”, vagyis határkerítések telepítését.

A Die Welt a hírportálján közölt összefoglalóban kiemelte: mindez azt jelenti, hogy látványos fordulat következhet be az EU migrációs politikájában. Előfordulhat, hogy Brüsszel mégis hajlandó lesz anyagilag támogatni a határkerítések építését. Ha ez valóban megtörténik, komoly politikai vereséget szenvedne Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - tette hozzá a lap, rámutatva, hogy a végső döntést a bizottságnak kell meghoznia, mert csakis a testület szabadíthat fel forrásokat.

Felidézték, hogy a bizottság régóta hevesen ellenzi a határkerítések építésének pénzügyi támogatását. Ylva Johansson, a bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja az októberi EU-csúcs után még arról beszélt, hogy nem adnak pénzt ilyen célra, és ezt a testület elnöke is világossá tette a tagországi vezetők előtt.

Azonban - tette hozzá a Die Welt - időközben Litvánia és Lettország után Lengyelország is egyre inkább szorult helyzetbe kerül a fehérorosz rezsim által „államilag szervezett embercsempészet” miatt, és mindhárom tagállam támogatást követel Brüsszeltől, beleértve a kerítések és falak építését is. Az EU-s külső határ lengyel-fehérorosz szakaszán kialakult válsághelyzet miatt pedig végképp hatalmas nyomás nehezedik Ursula von der Leyenre.

Egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású uniós tisztségviselő a Die Weltnek elmondta, hogy a tagállami vezetők az októberi EU-csúcs zárónyilatkozatában kifejezetten leszögezték, hogy „nem fogadják el harmadik országok azon kísérleteit, hogy politikai célokra használjanak fel migránsokat”.

Ennél is fontosabb a zárónyilatkozat 20. pontja, amely szerint „az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keret minden szükséges módosítására, valamint a megfelelő pénzügyi támogatással járó konkrét intézkedésekre”.

Ez a passzus arra kötelezi a Bizottságot, hogy folytasson nyílt vitát, ahelyett, hogy - amint az megtörtént - eleve elkötelezte magát a határkerítések társfinanszírozásának elutasítása mellett - írta a Die Welt. Hozzátették: tagállami körök ezzel kapcsolatban arra is rámutatnak, hogy nem lesz képes egyedül finanszírozni a határkerítést Litvánia, amelynek csaknem 700 kilométeres közös határa van Fehéroroszországgal.

Gál Kinga: Az EU-nak anyagilag is támogatnia kell a külső határvédelmet

Az Európai Uniónak anyagilag is támogatnia kell a külső határvédelmet, nyíltan ki kellene mondania, hogy nem lehet illegálisan belépni Európába, továbbá szolidaritásra van szükség Lengyelországgal - jelentette ki Gál Kinga fideszes EP-képviselő Brüsszelben csütörtökön.

Gál Kinga az Európai Parlamentben magyar újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a fehérorosz határon jelenleg tapasztaltak nagyon hasonlítanak a magyar határon 2015-ben zajlott eseményekhez.

„Tanulva mindabból, ami 2015-ben zajlott, és látva, hogy mi történik az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán, itt az ideje, hogy felébredjen az Európai Bizottság és végre aktívan, anyagilag is támogassa a külső határvédelmet” - fogalmazott.

Az uniós bizottság szolidaritásának tehát a szavakon túl aktív segítséget, pénzügyi támogatást kell jelentenie egy határvédelemre alkalmas határzár kiépítéséhez - mondta. Magyarország a határzárral meg tudta állítani az illegális migrációs hullámot 2015-ben, kiépítése 590 milliárd forintba került, és ehhez az Európai Unió nem adott semmiféle segítséget - emlékeztetett Gál Kinga.

Szavai szerint az Európai Parlament még mindig nem ébredt rá, hogy miről van szó, pedig nyíltan ki kellene mondania, hogy nem lehet illegálisan belépni Európába.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a humanitárius szempontok mellett konkrét eszközökre van szükség a hatékony és aktív határvédelemhez. Ezek hiányában a jelenleg látott események bármikor megismétlődhetnek. Ismételten előfordulhat, hogy valakik politikai célzattal zsarolásra használják a migrációt Európával szemben - tette hozzá.

„Nem menedzselni kell a migrációt, nem szétosztani kell a migránsokat, hanem arra van szükség, hogy meg tudjunk védeni a külső határokat, Európa biztonságát” - fogalmazott.

Gál Kinga végezetül rendkívül fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió tagállamai szolidaritásukat fejezzék ki Lengyelországgal.

Kapcsolódó írásaink