Ideológiai nyomás Brüsszelből

Smuniewski szerint a lengyel–uniós vita egyértelműen ideoló­giai természetű, a lengyel jobbközép távol van civilizációs értelemben a nyugati technokratáktól és az úgymond haladó baloldaltól. Emlékeztetett, nemcsak a lengyel kormánynak vannak összetűzései az uniós tisztségviselőkkel, hanem például Ausztriának is voltak, főleg amikor a jobboldali Osztrák Szabadságpárt tagja volt a kormánynak. Az elemző rámutatott, az alkotmánybíróságról, a bírák választásáról és a jogállamiságról szóló vitában senkit sem érdekel, hogy Németországban ugyanolyan mechanizmusokkal választják a bírákat, sőt a lengyel eljárás még függetlenebb és demokratikusabb.

Az elemző szerint az is része a problémának, hogy a lengyel kormánynak nincsenek meg a megfelelő eszközei arra, hogy érvényt szerezzen a jogainak. „Nem merik megfenyegetni Brüsszelt a kilépéssel, mert a Polexit lehetősége túl nagy sokkot okozna a lengyel közvéleményben, valamint az eurok­raták és a lengyel balliberális ellenzék kezére játszana” – magyarázta. Smuniewski megjegyezte, hogy az EU sem mer túl nagy nyomást helyezni a lengyel kormányra, amely egyébként brüsszeli tárgyalásai­ban EU-pártibb, mint otthoni nyilatkozataiban.

Egy friss felmérés szerint egyébként, amit a wPolityce tett közzé, a lengyelek 32 százaléka arra számít, hogy a PiS és szövetségesei nyerik meg a 2023-as választást, 28 százalék pedig arra, hogy az ellenzék. Negyven százalék szerint mindkét forgatókönyv lehetséges.