Külföld

Európa stabilitása került veszélybe

Lövések is dördültek a lengyel–fehérorosz határon, ahol újabb összecsapásoktól tartanak, Mateusz Morawiecki szerint Minszk élő pajzsként használja a migránsokat

Varsó védeni fogja az európai békét – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, mielőtt személyesen is ellátogatott a fehérorosz–lengyel határra. A kialakult válság miatt lezárták a kuznicai határátkelőt, a hatóságok szerint migránsok további csoportjai érkezhetnek a térségbe.

Európa stabilitása került veszélybe
Kaotikus helyzet alakult ki az EU külső határán
Fotó: AFP/Sputnik/Viktor Tolochko

A lengyel–fehérorosz határon fennálló helyzet az egész Európai Unió stabilitását veszélyezteti, Lengyelország viszont az uniós és NATO-partnerekkel együtt védeni fogja az európai békét – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden a Twitteren az előző napi, a határ fehérorosz oldaláról végrehajtott tömeges határsértési kísérlettel összefüggésben.

A határt jelenleg a lengyel határőrség mellett mintegy tizenkétezer katona védi, valamint rendőrök és az önkéntes területvédelmi erők alakulatai. Morawiecki kedd hajnalban a nemzetvédelmi miniszterrel, Mariusz Blaszczakkal együtt Kuznica Bialostocka határátkelő közelében a határőrökkel és az őket támogató katonákkal találkozott. A helyszínen a kormányfő azt mondta, a fehérorosz rezsim a hibrid háború módszereit alkalmazza, a migránsokat élő pajzsként használja. A feszült helyzet miatt Varsó lezárta a kuznicai határátkelőt.

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő lengyel miniszter szóvivője szerint a határ mentén táborozó három-ötezer migránshoz további csoportok csatlakozhatnak. Andrzej Duda lengyel elnök kedden azt mondta, a határon táborozó migránsok elsősorban férfiak, és a fehérorosz fegyveresek akadályozzák őket abban, hogy Fehéroroszország irányába elhagyják a térséget. A Twitterre több vi­deót is feltöltöttek, amelyeken fehérorosz fegyveresek lőnek a migránsok irányába.

A minszki külügyminisztérium óva intette Lengyelországot minden provokációtól a határon. A tárca szerint Varsó Fehéroroszországra hárítaná a felelősséget a kialakult migrációs válságért. Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden telefonon tárgyalt a kialakult helyzetről. Mindketten aggodalmukat fejezték ki a fejleményekkel kapcsolatban.

Az uniós tagállamokra nyomást helyező hibrid támadásra válaszul az Európai Unió Tanácsa kedden határozatot fogadott el a fehérorosz vezetésre vonatkozó vízumkönnyítési rendelkezések részleges felfüggesztéséről.

Horst Seehofer német belügyminiszter a Bild című lapnak azt mondta, nem szabad bírálni a lengyeleket azért, mert megengedhető eszközöket használnak az uniós külső határok védelmére.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) parlamenti frakciójának vezetője, Sebastian Kurz volt kancellár Instagram-oldalán kiemelte, hogy az unió nem hagyhatja magát zsarolni, és támogatnia kell Lengyelország határvédelmi törekvéseit.

A lengyel–fehérorosz határon zajló eseményekre reagálva Varga Judit igazságügyi miniszter a Face­bookon azt írta, 2015-ben még mindenki bírálta Magyarországot, amiért megálljt parancsolt az illegális bevándorlásnak. A tárcavezető ugyanakkor örömtelinek tartja, hogy lengyel barátainkat már nem éri hasonló támadás. Az EU-nak egységes közösségként kell támogatnia Varsót, Brüsszelnek pedig anyagilag is támogatnia kell a határzár kiépítését – tette hozzá

Hétfőn egyébként rendbontások voltak Litvánia több befogadóközpontjában, ahol a fehérorosz határon keresztül érkezett migránsokat szállásolják el. A romló migrációs helyzet miatt Litvánia egy hónapra rendkívüli állapotot vezetne be a határ menti régióban. A kormány egyik magas rangú tisztviselője a brüsszeli Politico hírlevelének azt mondta, a 2021 júliusa óta illegálisan érkezett migránsok között terrorszervezetek több mint húsz tagját azonosították.

Lukasenka tárgyalásra akarja bírni a szomszédait

A Fehéroroszországot érintő migrációs útvonal, bár csekély intenzitással, de korábban is létezett, azonban az illegálisan az EU-ba belépni próbáló személyeket a hatóságok általában feltartóztatták – mutatott rá lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Felidézte, Minszk az EU szankcióira hivatkozva megszüntette a migránsok feltartóztatását, mondván, ha meg akarják fojtani Fehéroroszországot, ne várják, hogy az megvédi határaikat.

Az így megnövekedett „keresletet” kihasználva pedig a légtérzár után kiesett bevételek egy részének pótlására is lehetőség nyílt a Közel-Keletről Minszkbe tartó új légi járatok indításával, jegyezte meg. Kosztur szerint a probléma megoldásának egyik kulcsa Aljakszandr Lukasenka elnök kezében van, hiszen a migránsok döntő többsége legálisan érkezett Fehéroroszország területére, a fehéroroszok pedig a saját területükön ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

„Éppen ezt próbálja a minszki rendszer a maga hasznára fordítani, tárgyalásokra kényszerítve azokat az országokat, így Lengyelországot, Litvániát és Lettországot, amelyek jelentős szerepet játszottak a Lukasenka-rendszert megdönteni próbáló ellenzék támogatásában, majd a tiltakozások bukása után a szankciók bevezeté­sében” – mutatott rá. Minszk érdeke a rendszer politikai elismerésén túl elsősorban a repülési tilalom és a káliumágazatot érintő szankciók feloldása lenne. Fontos szempont az is, hogy Oroszország a szövetségese mellett áll a krízisben – tette hozzá.
(ŐM)

Nem értenek egyet a németek Merkellel

A németek többsége szerint az országuk nem birkózott meg sikeresen a 2015-ös migránshullámmal, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amit a Bild című német lap megbízásából készítettek. Az eredmények szerint a németek 36 százaléka látja úgy, hogy az ország megbirkózott a menedékkérők tömeges beáramlásával. Ugyanakkor 53 százalékuk nem ért egyet ezzel.

A bevándorlás következményei közül 64 százalék a szociális rendszerre nehezedő többletterheket emelte ki, 52 százalékuk pedig a bűnözés növekedését. Az adatokból megállapítható tehát, hogy a németek többsége nem ért egyet a 16 év után visszavonuló Angela Merkel német kancellárral, aki nemrég egy interjúban elmondta, szerint beigazolódott az a 2015-ben tett híres kijelentése, hogy „sikerülni fog, megoldjuk”, vagyis Németország meg fog birkózni a menekülthullámmal.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink