Külföld

Milliárdoknak nincs folyamatos hozzáférésük megfelelő minőségű vízforrásokhoz

Több milliárd ember nem fér hozzá folyamatosan megfelelő minőségű vízhez, és a következő három évtizedben számuk  várhatóan további milliárdokkal nő - hangsúlyozták kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a Meteorológiai Világszervezet (WMO) víz- és klímaügyi koalíciójának vezetői, köztük Áder János köztársasági elnök.

Milliárdoknak nincs folyamatos hozzáférésük megfelelő minőségű vízforrásokhoz
Áder János szerint a konferenciának a hitelesség visszaszerzése is célja
Fotó: AFP/Andy Buchanan

A testület, amelynek tájékoztatója és felhívásának kiadása a COP26 egyik fő keddi programpontja volt, megállapította, hogy a klímaváltozás csak súlyosbítja a vízhiányt és az ehhez kötődő kockázatokat, mivel az emelkedő hőmérséklet felforgatja a globális csapadékeloszlási folyamatokat és a teljes vízkörforgást.

Az ülésen elhangzott, hogy jelenleg 3,6 milliárd ember nem fér hozzá megfelelő ivóvízforrásokhoz évente legalább egy hónapon át, és 2050-re számuk várhatóan meghaladja az 5 milliárdot.

A testület tájékoztatója szerint a Föld vízkészletének alig 0,5 százaléka hozzáférhető és felhasználható édesvíz, de az elmúlt húsz évben a szárazföldön található felszíni és felszín alatti vízkészlet szintje évente átlagosan egy centiméterrel zsugorodik.

A felhívás szerint ennek óriási jelentősége van a jövőbeni vízellátási biztonság szempontjából, tekintettel a népesség létszámának növekedésére és a környezet ezzel egyidejű leépülésére. A víz- és klímaügyi koalíció vezetői éppen ezért a COP26-konferencia keddi ülésszakán sürgős és egyhangú felhívást tettek közzé annak érdekében, hogy a jelenlegi széttöredezett és válsághelyzetekre reagáló megközelítést integrált víz- és klímavédelmi cselekvési program váltsa fel.

Glasgow-i ülésükön a testület tagjai hangsúlyozták: az integrált víz- és klímaügyi fellépés alapja az adat- és az információcsere bővítése.

Áder János köztársasági elnök a rendezvényen hangsúlyozta: jó minőségű adatok nélkül a klíma- és vízügyi szakpolitika pusztán üres szavakból állhat.

Az államfő szerint a hatékony fellépéshez tudás kell, a tudás információt igényel, az információhoz pedig adatok szükségesek.

Mindezek nélkül egyre nehezebb lesz annak a kérdésnek a megválaszolása is, hogy mikor, mennyi és milyen minőségű víz hozzáférhető a világban.

Áder János már előző nap, a glasgow-i ENSZ-klímacsúcs nyitónapján tartott felszólalásában is azt hangsúlyozta, hogy a COP26-értekezletnek nemcsak az ambíciók emeléséről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a mielőbbi látható eredményekről is szólnia kell.  

Emomali Rahmon tádzsik elnök a WMO víz- és klímaügyi koalíciójának keddi tájékoztatóján elmondta: Tádzsikisztán 14 ezer gleccseréből több mint ezer mára teljesen elolvadt. Hozzátette: a tádzsikisztáni gleccserek biztosítják az egész közép-ázsiai térség vízforrásainak több mint 60 százalékát, ám e gleccserek tömege az elmúlt néhány évtizedben csaknem harmadával csökkent.

Kolumbia 16 millió hektárral kiterjeszti védett tengeri térségeit

Újabb 16 millió hektárral kiterjeszti védett tengeri területeit Kolumbia a jövő évtől, nyolc évvel a tervezettnél korábban - jelentette be kedden az ENSZ glasgow-i klíma-csúcstalálkozóján a dél-amerikai ország elnöke. Ez új tengeri védelmi övezetek létrehozását jelenti a Csendes-óceán és a Karib-tenger térségében.

Kolumbia már 12,4 millió hektárnyi tengeri természetvédelmi területet hozott létre. Az új védett övezetekkel az ország szárazföldi és tengeri területeinek 30 százaléka válik természetvédelmi területté 2030-ig. "Ily módon megerősítjük elkötelezettségünket óceánjaink védelmére" - közölte Ivan Duque elnök.

A csendes-óceáni térségben létrehozandó új védett övezettel Kolumbia csatlakozik regionális szomszédjai, Ecuador, Costa-Rica és Panama újabb természetvédelmi erőfeszítéseihez az óceánokat illetően. "Ezen négy ország erőfeszítései igen jelentősek" - mondta az államfő, hozzátéve, hogy e négy ország fogja létrehozni ily módon a nyugati félteke, ha nem az egész világ legnagyobb tengeri védett térségét.

Egy nappal korábban Ecuador elnöke, Guillermo Lasso jelentette be Glasgowban, hogy hazája kiterjeszti a Galápagos-szigetek körüli tengeri rezervátumot mintegy 60 ezer négyzetkilométerrel.

Kapcsolódó írásaink