Külföld

Mélyponton Párizs és London kapcsolatai

A francia elnök sorozatos diplomáciai kudarcai az Európai Unió tekintélyét is alááshatják

Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió vezetőitől remél segítséget a történelmi rivális britekkel folytatott diplomáciai harcához, de Brüsszel céljai sok pontban eltérnek a francia kormány érdekeitől. Az ellentétekből egyelőre csak Boris Johnson profitál.

Mélyponton Párizs és London kapcsolatai
Fokozódik a konfliktus Boris Johnson és Emmanuel Macron között
Fotó: AFP/Brendan Smialowski

A jelek szerint egyre inkább fokozódik a konfliktus a francia és brit kormány, egyes vélemények szerint viszont inkább a francia elnök és a brit miniszterelnök között. A múlt héten a francia parti őrség által rövid időre lefoglalt brit halászhajó csak önkéntelen elszenvedője volt ennek a súlyosbodó ellentétnek Emmanuel Macron és Boris Johnson között, amiben a Brexit után szuverenitásukat és mozgás­szabadságukat visszanyerő britek szinte akadálytalanul manőverezik ki Macron szinte minden próbálkozását.

A francia elnök fehérorosz hivatali partneréhez hasonlóan már évek óta fegyverként használja a közel-keleti migránsokat, akik országa területéről rekordszámban érkeznek a brit partokhoz. Beavatkozik a szigetország belügyeibe is, diplomatái aktívan ügyködnek úgy Észak-Írországban, mint Skóciában, aláásva az Egyesült Királyság szuverenitását.

Ők voltak azok is, akik a Brexitben egy kitűnő lehetőséget láttak történelmi riválisuk megbüntetésére, aminek szükségességére a múlt héten a francia miniszterelnök újra felhívta az Euró­pai Bizottság figyelmét. Jean Castex Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének írt levelében úgy fogalmazott, „alapvető fontosságú megmutatni az európai közvéleménynek azt, hogy a szerződéses megállapodások tisztelete nem lehet vita tárgya, és hogy az unió elhagyása sokkal nagyobb károkkal jár, mint a bent maradás”.

A gyakorlatban viszont épp a Johnson-kormány demonstrálja ennek ellentettjét, mint például azzal, hogy egy hónapja megvonta a francia halászflotta nagy részétől a brit felségvizekben való halászat jogát. A döntés ugyan nincs nagy kihatással a francia gazdaságra, szimbolikus értéke viszont annál nagyobb, mivel Macron elnököt tehetetlennek tünteti fel, és a jövő évi választások előtt aláássa tekintélyét.

Annál komolyabb hatása lesz a gazdasági mutatókra Johnson diplomáciai mesterfogása, az AUKUS védelmi szerződés Ausztráliával, minek eredményeként közel hatvanmilliárd euró bevételtől esnek el francia haditechnikai cégek. Boris Johnson kormányának sikerült a franciákat lekörözniük a vakcinabeszerzésben és az oltási programban is, ami persze a francia sajtónak sem kerülte el a figyelmét.

A francia–brit kapcsolatok mindezért a második világháború óta nem látott mélyponton vannak, és szakértők szerint ezek javulására addig nincs is sok remény, míg a két ország vezetőjének legalább egyike el nem hagyja hivatalát. Erre felmérések szerint inkább Emmanuel Macronnak van nagyobb esélye a jövő évi választások során, mivel a jobboldalról érkező komoly kihívóinak diplomáciai botladozásaival jelentős támadási felületeket biztosít.

Macron külpolitikai kudarcai viszont már az Európai Unió tekintélyét is kezdik némileg aláásni. Az unió vezetői többször is jelét adták annak, hogy nem hajlandók a francia elnök oldalán büntetőhadjáratot indítani a politikai önállóságukat kiharcoló britek ellen. Az Európai Bizottság alelnökének, Maros Sefcovicnak a múlt heti tárgyalások során arról sem sikerült meggyőznie a Johnson kormányt, hogy az északír vámszerződés kérdésében elfogadják az Európai Bíróság hatáskörét.

Az ilyen érzékeny tárgyalások során viszont Brüsszelnek inkább fejfájást okoznak Macron elnök egyoldalú lépései és provokációi a britekkel szemben. Amikor többek közt épp Lukasenko fehérorosz elnök migránskaravánjai ellen próbálnak megoldást találni a lengyel határon, könnyen elveszíthetik az erkölcsi fölényüket azzal, hogy egyik vezető tagországuk hasonló hibrid háborús eszközöket használ az Európai Unió egyik kulcsfontosságú partnerével szemben.

Kapcsolódó írásaink

Az Európai Unió beavatkozott a belügyekbe

ĀAz EU durván megtámadta Lengyelország szuverenitását a luxembourgi székhelyű bíróság által kirótt rekordméretű bírsággal, amellyel a varsói vezetést sújtotta