Draghi nagyobb mértékű együttműködést kért a válságokkal szemben

„Olyan új gazdasági modellt hozunk létre közösen, amelyből a világ profitál” - jelentette ki az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke, megnyitva a kétnapos csúcsot, amelyet az olasz főváros EUR negyedében található, „A felhő” elnevezésű konferencia központban tartanak.

„A világjárvány elválasztott minket, ahogy tette azt minden egyes állampolgárunkkal. És még korábban is protekcionizmussal, unilateralizmussal és nacionalizmussal szembesültünk. De minél inkább szembesülünk a kihívásainkkal, annál inkább egyértelmű, hogy a multilateralizmus a legjobb megoldás jelenlegi problémáinkra” - fogalmazott Draghi. „Sok szempontból az egyetlen lehetséges megoldás. Kezdve a világjárványtól a klímaváltozásig, valamint az igazságos és méltányos adókig, egyedül maradni nem opció. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy felülemelkedjünk nézeteltéréseinken. És újra fel kell élesztenünk azt a szellemiséget, amely ennek a csoportnak a létrejöttéhez vezetett” - mondta.

Draghi felhívta a figyelmet arra, hogy a világjárványt fokozatosan felszámolják az oltási kampányok előrehaladtával, miközben a kormányok és a jegybankok terveket dolgoznak ki a globális gazdaság helyreállítására és annak érdekében, hogy méltányos, fenntartható fejlődés alakuljon ki. Hangsúlyozta azonban, hogy a koronavírus nem tűnt el, az oltási kampányok pedig nem hasonló ütemben zajlanak a különböző országokban, amit „elfogadhatatlannak” nevezett, és ami szerinte fenyegetést jelent a globális gazdaság helyreállítására nézve is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, akik videokapcsolaton keresztül szólaltak fel a G20-országcsoport római csúcstalálkozóján.

A kínai elnök szerint azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyeknek vészhelyzeti alkalmazását a WHO jóváhagyta, „egyenlő bánásmódra” lenne szükség annak érdekében, hogy „még inkább hozzáférhetőbbé válhassanak a fejlődő országok számára”. A WHO eddig két kínai védőoltás, a Sinovac és a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazását hagyta jóvá.

Hszi - aki a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el Kínát - közölte, hogy országa több mint 1,6 milliárd adag védőoltást bocsátott a világ rendelkezésére, és 16 országgal működik együtt a közös vakcinagyártásban. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Hszi azt mondta: országa hajlandó együttműködni minden féllel annak érdekében, hogy a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak a koronavírus elleni védőoltásokhoz.

A kínai elnök kijelentette: támogatják, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a lehető leghamarabb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, egyúttal felszólította a vakcinagyártó cégeket, hogy bátran bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére.

Hszi Csin-ping arra kérte a G20-tagállamokat, hogy mutassanak példát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a fejlődő országokat pedig lássák el technológiával és finanszírozással ezen a területen. Az elnök hangsúlyozta a „közös, de különböző mértékű felelősség” elvét a klímaváltozás ügyében, egyúttal közölte: a kínai gazdaság már a „zöld átmenet” útján van.

A kínai államfő megismételte a 2020-as G20-csúcson tett kijelentését, amelynek értelmében Kína még 2030 előtt megpróbálja elkezdeni szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, mindezt annak érdekében, hogy még 2060 előtt megszüntesse a kibocsátást.

A római G20-csúcson szintén videokapcsolaton keresztül részt vevő orosz elnök a koronavírus elleni védettségi igazolások gyors, kölcsönös elismerését szorgalmazta. A Kreml közleménye szerint Putyin kijelentette: javasolják, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal kezdjenek el foglalkozni ezzel az üggyel. Az államfő felszólította a WHO-t, hogy gyorsítsa fel az újabb készítmények tesztelését.

A WHO nemrég kezdte el ismét vizsgálni a Szputnyik V lehetséges vészhelyzeti alkalmazását, a Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azonban továbbra sem engedélyezte a védőoltást, amelyet hónapok óta vizsgál.

Putyin felelősségteljes fellépésre szólított fel az energiapiacon a magas gázárak tekintetében. Ezenkívül intézkedéseket is szorgalmazott világszerte, elkerülendő a magas inflációt.

A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását.

A tervezet értelmében - amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert - a csoport vezetői felszólítják mindazokat az országokat és joghatóságokat, amelyek együttműködnek az OECD 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni akciótervének végrehajtásában, hogy mielőbb dolgozzák ki a modell szabályait és a többoldalú eszközöket, ahogyan az a részletes végrehajtási tervben szerepel, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen.

A javaslatot hivatalosan vasárnap fogadják el.

Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét. Az októberben 136 ország által Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen, 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra, köztük az olyan óriáscégekre, mint a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, megnehezítve számukra az adóelkerülést, amelyet úgy értek el, hogy alacsony adózású országokban hoztak létre irodákat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a minimumadó bevezetése segítséget jelent az amerikai cégeknek és munkásoknak, még ha a megállapodás értelmében számos amerikai székhelyű cég, köztük az internetóriások mostantól több adót is kell fizessenek. „Ez a megállapodás virágzóbbá teszi a globális gazdaságot az amerikai cégek és munkások számára” - fogalmazott Yellen egy közleményben.

A G20 vezetői először tartanak személyesen tanácskozást a koronavírus-világjárvány kezdete óta, ezen áttekintik, hogy milyen vállalásokat tesznek a tagállamok annak érdekében, hogy 2050-re felszámolják a szén-dioxid-kibocsátást, megvitatják a legalább 15 százalékos globális minimális társasági adó bevezetésének szükségességét, továbbá azt, hogy miként küldhetnének több, koronavírus elleni védőoltást a legszegényebb és legkevesebb forrással bíró országokba, illetve hogyan fokozhatnák a vakcinagyártást ezekben az országokban.

A tanácskozáson részt vesz többek között Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia, Jair Bolsonaro brazil, illetve Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, igaz, utóbbiak videókapcsolaton keresztül. Részt vesz Boris Johnson brit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, továbbá a leköszönő német kancellár Angela Merkel, illetve leendő utódja Olaf Scholz is. Jelen van továbbá Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója, António Guterres ENSZ-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is.

A G20 vezetői a megnyitón közös fényképet készítettek a „frontvonalban” dolgozó egészségügyi dolgozókkal.