Külföld

Johansson nem tanult a svéd kudarcból

A migrációt meg kell állítani, a migráció brüsszeli menedzselésének pedig véget kell vetni – hangsúlyozta Kovács Zoltán államtitkár

A járványkezeléssel érvelt az unió belügyi biztosa a migráció mellett, pedig országa tapasztalatai mást mutatnak. Kovács Zoltán államtitkár irányváltást sürgetett Brüsszelben.

Johansson nem tanult a svéd kudarcból
Az Európai Bizottság biztosa még több migránst fogadna be Európába
Fotó: AFP/Aris Oikonomou

Ismét a legális bevándorlás bátorítása mellett tett hitet Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa szerdán a brüsszeli Európai Migrációs Fórumon. A svéd politikus a koronavírus-járványra is hivatkozott, amikor a migráció felpörgetése mellett érvelt. Mint mondta, a „helyreállítás csak a migránsok és migránsszervezetek bevonásával valósulhat meg”, a járvánnyal sem sikerült volna megbirkózni nélkülük. „A migránsok nélkülözhetetlenek a gazdaságunk és társadalmunk számára” – hangsúlyozta.

„A migrációt meg kell állítani, a migráció brüsszeli menedzselésének pedig véget kell vetni” – reagált csütörtöki Facebook-bejegyzésében Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Emlékeztetett, október 12-én tizenkét uniós tagállam, köztük a visegrádi négyek belügyminiszterei levélben hívták fel Margarítisz Szkínász európai bizottsági alelnök és Ylva Johansson biztos figyelmét, hogy szerintük a fizikai akadályok (mint például a magyar határkerítés) hatékony eszközei a határvédelemnek, amelyek az egész Európai Unió és nem csak a külső határral rendelkező tagállamok érdekeit szolgálják.

Ebből következően arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy ezt a „legitim intézkedést” az uniós költségvetésből megfelelően finanszírozza. Rámutatott, ehhez képest a svéd biztos ismét a migráció menedzseléséről beszélt, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) is – amelynek a momentumos Donáth Anna tagja, a DK-s Dobrev Klára pedig póttagja – felkérte az Európai Bizottságot, hogy az hozzon létre Európába irányuló legális migrá­ciós útvonalakat.

Johanssonnak a járványkezelésre való hivatkozását egyébként árnyalja a tényleges svédországi tapasztalat. Tavaly év végén a stockholmi kormány beismerte, hogy Svédország kudarcot vallott abban, hogy megvédje az idősotthonok és más gondozóintézetek lakóit a koronavírus-járványban.

A probléma valójában nem is magában a pandémiában gyökerezett. A Kristianstadsbladet már 2019 őszén írt arról, hogy az idős­ellátásban óriási a munkaerő­hiány, sok bevándorlót alkalmaznak, akiknek sem megfelelő egészségügyi végzettségük, sem nyelvtudásuk nincsen. Ez végzetes is lehet abban az esetben, ha nem tudnak segíteni az időseknek, vagy akár csak megérteni, amit mondanak nekik.

„A kilencvenéves nagymamám nem tud szomáliul, de megérdemli, hogy biztonságban legyen” – fogalmazott akkor a cikk szerzője, aki szerint a politikusok szemet hunytak a probléma felett. A Migrációkutató Intézet egyik elemzése, amely az első hullám alatt jelent meg, felhívta a figyelmet a svédországi muszlimok nagyarányú megbetegedésére, jelezve, az összes fertőzött öt százaléka szomáli volt akkor, pedig a lakosságnak csak fél százalékát teszik ki. A bevándorlók bizalmatlanok a hatóságokkal és az előírásokkal szemben – és ők teszik ki az idősotthonokban dolgozók 55 százalékát.

Kapcsolódó írásaink