Külföld

„Az integráció nem cél, hanem eszköz”

Egyedül a kormány állíthatja meg az erőszakos brüsszeli LMBTQ-propaganda terjesztését

Hétfőn tartották a Parlamentben Varga Judit Igazságügyi miniszter éves meghallgatását az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén. A miniszter beszámolt a magyarországi család- és gyermekvédelemről. Témái voltak a meghallgatásnak a hazánk és az Európai Unió közötti konfliktusok, valamint a jogállamisági eljárások is.

„Az integráció nem cél, hanem eszköz”
Az Európai Bizottság politikai célokra használja fel a jogállamiságot
Fotó: MH/Purger Tamás

„Sokat tettünk azért, hogy a családok garanciákat, a nők biztonságot a kisgyermekek pedig megfelelő védelmet kapjanak akkor, ha szükséges” – mondta Varga Judit igaz-ságügyi miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti szokásos éves miniszteri meghallgatásán. Varga Judit azt hangsúlyozta, hogy a hazai politikában nincs más szereplő, aki szembe merne szállni az erőszakos brüsszeli szexuális­ideológia-terjesztéssel. Hozzátette: „Nincs más, aki megállítaná az LMBTQ-lobbit az óvodák és iskolák kerítésénél.” Varga Judit kiemelte, hogy az LMBTQ-lobbi a nőkre és az anyákra is veszélyt jelent.

Habár tudja, hogy nem fordulhatnak szembe Brüsszellel, de a bizottság ellenzéki tagjaitól azt kérte az igazságügyi miniszter, hogy a gyermekeink, a családok és a nők védelme érdekében legalább ne gátolják a munkájukat. Továbbá kijelentette, hogy meg kell hagyni a jogot ahhoz, hogy a magyar családok és édesanyák neveljék a gyermekeiket.

Varga kifejtette, hogy a föderalista elképzelésekkel szemben az egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek koncepcióját, az erős nemzetek szövetségét támogatja a magyar kormány. Hozzátette, az európai integráció nem cél, hanem eszköz.

A Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárásokkal kapcsolatban Varga Judit elmondta, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárás egy sehova nem vezető, nyílt politikai eljárás. A miniszter szerint Brüsszel a jogállami mechanizmusokat politikai akarata kinyilvánításának eszközeként használja. Kiemelte, hogy a magyar jogállami jelentésben az EU tényként rögzíti a civil szerveztek (NGO-k) kritikáit. Elmondta, nincs elfogadott módszertana annak, hogy a jogállamisá­gi jelentést minden tagállamra néz­-ve egyenlő mércével készítsék el, továbbá jogalapja sincs, ahogy a jogállamiság fogalmának sincs konkrét definíciója.

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország aktív az unió bírósága előtt, sokszor beszáll más eljárásokba, például a versenyjognál. Közölte: jelenleg 58 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban hazánkkal szemben, ezzel pedig a tizedik helyen áll az EU-tagállamok rangsorában. Hozzátette: abból a szempontból viszont, hogy időben alkalmazza-e az uniós jogszabályokat, az élmezőnyben, a második helyen van Magyarország.

A helyreállítási tervről elmondta, többek között a zöldítés és a digitalizáció szerepel benne kiemelt helyen, azt Brüsszel politikai okok miatt blokkolja.

A miniszter kitért a migrációra, ehhez kapcsolódóan is megerősítette, hogy a kormány a végsőkig védi a magyar érdekeket. Azt hangsúlyozta, hogy az unió továbbra sem tudott elszakadni a kvótától sem, még ha nem is így nevezi.

Kapcsolódó írásaink