Külföld
Lengyelország az Európai Unió része és az is marad
Morawiecki a vitában azt mondta: aggodalmat kelt, hogy az unió felosztotta Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra.
Kijelentette: a játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük, betartásuk mindenki számára kötelező, beleértve az uniós intézményeket is. Erről szól a jogállmaiság - emelte ki. Hozzátette: vannak különbségek és Lengyelország azt szeretné, ha ezeket a különbségeket tiszteletben tartanák, a szuverén országok döntéseivel együtt. A kettős megközelítés modelljét azonban fel kel számolni - mondta.
Kiemelte: ha az uniós intézmények átlépik a szerződések szerinti kompetenciájukat, arra a tagállamoknak reagálniuk kell. Az Európai Unió nem egy állam, az uniós szerződések által összekötött huszonhét szuverén tagország alkotja. A jogköröket a tagállamok ruházták az uniós intézményeknek, számos terület azonban nemzeti hatáskörben van és abban is marad - mondta.
Szavai szerint ha valakik nemzetek nélküli „szuperállamot” akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség. Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak - mondta. „Ezt nem látjuk a szerződésekben” - mondta. Lengyelország elképzelése más, mint az európai centrealizmus - tette hozzá.
Morawiecki azt hangoztatta, hogy a demokráciadeficit sosem öltött olyan mértéket, mint az elmúlt években. A döntések zárt ajtók mögött születnek, ami fenyegető a tagállamok számára - tette hozzá a lengyel kormányfő.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszédében kijelentette: a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait.
„Mélyen aggaszt a kialakult helyzet, a lengyel ítélet közvetlen kihívást jelent az Európai Unió jogrendjének egységére” - fogalmazott.
Azt mondta, az uniós bizottság kezdeményezte párbeszéd ellenére a helyzet romlik Lengyelországban, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága is megerősített. Ez csúcsosodott ki az ország alkotmánybíróságának ítéletében - hangoztatta.
Csak a közös jogrend biztosít egyenlő jogokat, jogbiztonságot, kölcsönös bizalmat a tagállamok között, és ezáltal közös uniós politikákat - mondta. Hangsúlyozta: független bíróságok nélkül nehezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik. Az Európai Bizottság szükség esetén jogi lépéséket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket - közölte.
„Nem tehetjük, és nem is engedjük, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket” - fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
Deutsch Tamás: A lengyeleket és a magyarokat nem oktathatják ki az európai értékekből és jogállamiságból
Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a lengyeleket és magyarokat nem oktathatják ki az európai értékekből és jogállamiságból. Emlékeztetett: „a nyugat-európai hatalmi elit képviselői papírfecnikre írogatott befolyási övezet százalékokkal dobott oda minket a szovjet birodalomnak!„.
Elmondta: mi, magyarok és lengyelek „Jaruzelski és Kádár diktatúrájával szemben a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségünkért harcoltunk”. Felhívta a figyelmet: „Európában a járvány negyedik hulláma támad, ismét példátlan bevándorlási nyomásnak vagyunk kitéve, sok helyütt energiaválság alakult ki, és önöknek van érkezésük a magyarokat és a lengyeleket zaklatni, nyilvánvaló hazugságokat, otromba rágalmakat ismételgetve, előítéletesen és gyűlölködő hangnemben„.
A delegációvezető kiemelte: „Mi a saját erőnkből vívtuk ki a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, így hát önökkel szemben is meg fogjuk védeni azt!”.
Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője, volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter kiemelte, az európai és tagállami intézmények között egy fölérendeltségi párbeszédnek vagyunk szemtanúi. Hangsúlyozta azonban: valós párbeszéd csak egyenlő felek között folyhat. Hozzátette: „Az uniós jognak alkalmazási elsőbbsége van, de nincs abszolút elsőbbsége. Ilyenről az európai szerződések sem rendelkeznek„. Mutatja, hogy valós problémáról van szó, mert már számos nemzeti alkotmánybíróság meghatározta az uniós jog elsőbbségi alkalmazásának korlátait. Ezt tette legutóbb a lengyel alkotmánybíróság is. „Miután jogi vitáról van szó, nem tartom helyesnek, hogy ezzel párhuzamosan politikai vita is folyik a kérdésről. Ha a nemzeti alkotmányos intézmények a fenyegetések helyett több tiszteletet kapnának az európai intézmények részéről, akkor a vitás kérdéseket nem az erő, hanem a józan ész tudná eldönteni” - zárta felszólalását a képviselő.
Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt állította: hatalmuk bebetonozására a lengyel és a magyar vezetők erkölcstelen háborút indítottak Európa ellen, megkérdőjelezik az uniós jogot, és az EU-ból történő kilépés gondolatával játszanak. Számos kihívás közepette Európának önös érdekű politikusok kicsinyes hatalmi játszmájában kell részt vennie. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a folyamat megállítására - jelentette ki a képviselő.
A lengyel alkotmánybíróság október elején megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
