Külföld

Menczer Tamás: A kereszténydemokrácia nem a múlt

Európa akkor lesz újra erős, ha az európai politika egymás tiszteletén alapul, mindenki megőrizheti vallását, identitását, kultúráját, és ezért nem bírálatot, hanem támogatást kap - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára csütörtökön Debrecenben, a Református Kollégiumban.

Menczer Tamás: A kereszténydemokrácia nem a múlt
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Menczer Tamás az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros elnöksége alkalmával, A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése címmel rendezett nemzetközi vallásközi konferencia második napjának megnyitóján annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kereszténydemokrácia nem a múlt, ahogy sokan hirdetik, sokkal inkább a jelen és a jövő.

A magyar kormány munkájával összefüggésben az államtitkár a bevándorláspolitikára és a családpolitikára hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. Előbbiről azt mondta, a magyar kormány szeretne segíteni, de ott, ahol a baj van, vagy annak közelében.

A Hungary Helps programra utalva hozzátette: Magyarország 179 humanitárius és rehabilitációs programot támogatott 48 országban, 21 milliárd forint értékben, és ezzel több mint 250 ezer ember otthonlétét segítette.

A családpolitikáról szólva jelezte: a kormány a lakosság utánpótlását nem a bevándorlásban, hanem a magyar családok támogatásában látja. Elmondta: 2010 óta két és félszeresére emelték a családok támogatására fordított pénzt, amely idén 2500-2600 milliárd forint, a nemzeti össztermék (GDP) közel öt százaléka.

Menczer Tamás hozzátette: a családtámogatási rendszer két sarokpontját alkotják az adókedvezmények és az otthonteremtés. Előbbi mintegy egymillió családot érint, biztosítéka pedig, hogy 4,7 millió ember dolgozik az országban, egymillióval több, mint 2010-ben - mondta.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (elöl, b-j)
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (elöl, b-j)
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az otthonteremtési program keretében 189 ezer család vett fel 600 milliárd forint támogatást, és vállalta 98 ezer gyerek megszületését - mutatott rá az államtitkára, jelezve: 2010-hez képest másfélszeresére, 53 ezerre nőtt a bölcsődei és 16 ezerrel az óvodai férőhelyek száma.

Menczer Tamás arról is beszélt, hogy Európában bizonyos erők szerint a keresztény kultúra, a vallás már nem fontos.

Azt mondják, a közösség - a nemzeti, vallási, kulturális, családi közösség - nem fontos, terhet jelent, megköti az ember szabadságát. A valóság ezzel szemben, hogy a közösségek nem megkötnek, hanem megtartanak, nem terhet jelentenek, hanem lehetőséget biztosítanak a kiteljesedésre - hangoztatta a külügyi államtitkár.

Gulyás: Nyugat-Európában már nem beszélhetünk kereszténydemokráciáról

 Gulyás Gergely A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése című konferencián emlékeztetett, harminc éve még igazak voltak Antall József korábbi miniszterelnök szavai, amelyek szerint „Európában az ateista is keresztény”, mára azonban az Európai Unió intézményei által is terjeszteni kívánt korszellem célja ennek éppen az ellentéte.

A nyugat-európai, politikai értelemben vett kereszténydemokrácia először feladott mindent a hatalomért, majd elvesztette a hatalmat is - fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, ma Bécstől Nyugatra egyetlen kereszténydemokrata miniszterelnöke sincs Európának, noha korábban, a még tizenöt tagból álló európai közösség idején a tagállami kormányfők többsége ehhez az értékkörhöz vagy pártcsaládhoz tartozott. Ma a helyzet az, hogy nem csupán az európai konzervatívok soraiból, de még az Európai Néppártból sincs egyetlen miniszterelnök sem - tette hozzá.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése című konferencián a Debreceni Református Kollégiumban
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond A modernkori Európa pillérei - a vallási közösségek együttélése című konferencián a Debreceni Református Kollégiumban
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Igaz az is - folytatta - , hogy Közép-Európa, és ezen belül Magyarország, szembe megy a jelenlegi európai korszellemmel, és bár például gazdaságilag és életszínvonalban felzárkózás szükséges a kontinens nyugati részéhez, minden létező politikai eszközzel el kell kerülni, hogy az ott tapasztalt „társadalmi fejlődés” menjen végbe Közép-Európában is.

A kormánypárti politikus szerint arra a kérdésre, hogy vannak-e még Európának közös értékei, amelyekre szövetségeit és politikai közösségeit építette, a válasz az, talán vannak még, de egyre kevésbé.

Gulyás Gergely kifejtette, a helyzet Magyarországon társadalmi értelemben „összehasonlíthatatlanul jobb”, a 2011-es népszámlálás szerint az emberek több mint 55 százaléka valamilyen felekezethez, többnyire a történelmi keresztény egyháza valamelyikéhez tartozónak vallotta magát, egy 2018-as felmérés szerint pedig a magyar emberek 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet, a legfrissebb felmérések szerint pedig 68 százalékuk vallásosnak vallja magát.

„Az a keresztény kultúrkör, ami Európát létrehozta, az Magyarországon ma is élő társadalmi érték” - fogalmazott a miniszter.

Emlékeztetett, hogy 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású köznevelési vagy szakképzési intézményekbe járó diákok száma, töretlen az érdeklődés az egyházi felsőoktatás iránt, az egyház kezében lévő szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények pedig az ország legjobbjai között vannak.

Az szja-felajánlások számát nézve 2010-ben 786 ezer, 2021-ben pedig már 1,4 millió ember döntött úgy, hogy adójának egy százalékát valamelyik egyháznak ajánlja - sorolta Gulyás Gergely. Hozzátette, a reformáció emlékéve és az idei eucharisztikus kongresszus megmutatta, milyen ereje van a közösségi és vallási rendezvényeknek és azt is, hogy van Magyarországon egy olyan „keresztyén reneszánsz”, amelynek elsősorban hitbeli alapjai vannak.

Kapcsolódó írásaink