Külföld

Büntetést követel a baloldal

Az osztrák szociáldemokrata Bettina Vollath a hazánknak járó uniós források megvonását sürgette a LIBE-delegáció budapesti útjáról beszámoló sajtótájékoztatón

A balliberális képviselők a magyarországi helyzet romlásáról beszéltek a LIBE-delegáció sajtótájékoztatóján. A jobboldaliak szerint viszont feleslegesen avatkoznak be a magyar belügyekbe.

Büntetést követel a baloldal
Bettina Vollath szerint romlott a helyzet hazánkban, szankciókat akar látni
Fotó: Európai Parlament

Múlt heti budapesti tapasztalataikról számoltak be az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagjai, akik úgynevezett tényfeltáró úton jártak hazánkban. A hivatalos cél az volt, hogy a politika, civil szféra, igazságügy, kultúra, média és tudományos élet különböző irányultságú szereplőivel beszéljenek, és árnyaltabb képet kapjanak a magyarországi helyzetről a témában készülő jelentéshez, amelynek szerzője a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield, aki a küldöttséget is vezette.

Az EP e heti strasbourgi plenáris ülésének első napján tartott sajtótájékoztatón a delegáció minden tagja jelen volt, kivéve a momentumos Donáth Annát, aki a liberális Renew frakciót képviselte.

Delbos-Corfield a sajtótájékoztatón ismét elmondta, hogy már 2019-ben döntöttek az utazásról, ám arra a pandémia miatt nem került eddig sor. Felidézte, nagyon sűrű volt a programjuk, három nap alatt 85 emberrel beszéltek.

Rendkívül kritikusan nyilatkozott az osztrák szociáldemokrata Bettina Vollath, aki szerint látogatásuk alatt bebizonyosodott, hogy romlott a magyarországi helyzet az elmúlt években. Úgy fogalmazott, a kormány autoriter rezsimet épít, amelyben nincs garantálva az igaz-ságügy függetlensége. A képviselő bírálta az Európai Tanácsot, amiért nem lép előre a hetes cikkely szerinti eljárásban, és nem fogalmaz meg konkrét ajánlásokat Magyarországnak.

Vollath követelte, hogy az Európai Bizottság (EB) azonnal és visszamenőleges hatállyal érvényesítse a kondicionalitási rendeletet. Az uniós források megvonásával is járó rendelet jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van, magyar és lengyel kereset nyomán vizsgálják annak összeegyeztethetőségét az uniós alapszerződésekkel. Az EP az elmúlt hónapokban többször pereskedéssel fenyegette meg a Bizottságot, ha továbbra is a bíróságra vár, ahelyett, hogy alkalmazná a rendeletet. Vera Jourová EB-alelnök múlt heti nyilatkozatai alapján hiába nincs még bírósági döntés, már készítik elő a források megvonását.

Nicolas Bay, a francia Nemzeti Tömörülés politikusa szerint a választási kampány miatt az utazás időzítése rossz volt, függetlenül attól, hogy a járvány miatt halasztották. A jobboldali Identitás és Demokrácia frakció képviselője nyomatékosította, hogy a látogatás a LIBE kezdeményezése volt, nem része a hetes cikkelyes eljárásnak, annak jelen szakaszában ugyanis már a Tanács az illetékes. Hangsúlyozta, hogy nem hallottak konkrét bizonyítékot arra, hogy sérülnének az emberi jogok, de a LIBE balliberális vezetése már úgyis megírta a jelentést.

Hasonlóan nyilatkozott a reform-konzervatív frakcióhoz tartozó spanyol VOX képviselője, Jorge Buxadé is. A politikus szerint a magyar média sokszínűbb, mint a spanyol, ami pedig az igazságügyet illeti, a bírák kinevezésének gyakorlata nem egyedi Európában. Kiemelte: az EP-nek nem az a feladata, hogy beavatkozzon a tagállamok belügyeibe, ahogyan Magyarország és Lengyelország esetében teszi.

Magyarország a külföldi befolyás középpontjában

A külföldi befolyásszerzés nem állami eszközeit, hazai képviselőit és fórumait mutatja be legújabb elemzésében Békés Márton a XXI. Század Intézet igazgatója. Békés Márton sorra veszi a hibrid hadviselés eszközeit, amelynek legújabb, 4. generációs modelljében a harc egyszerre folyik gazdasági, politikai, társadalmi, valamint kommunikációs és pszichológiai dimenzióban. A katonai dimenzió mellett a hadviselés már döntően civil eszközökkel folyik, amelyek közül a legfontosabb az információs tér. Példaként a Pegasus-botrányt hozza fel, mint ennek a hadviselésnek a tökéletes példáját.

Az intézet igazgatója szerint a baloldal immár több mint száz éve képvisel nemzetközi programot. A nemzetközi érdekeket képviselő pártoknak napirendjük meghatározásában segítségükre van a különböző nem kormányzati szervezetek egész hálózata, hangjukat a főként külföldi tulajdonban lévő kormánykritikus média erősíti fel. Ezekben a közös pont pedig az, hogy mindet külföldről finanszírozzák. Békés Márton azt javasolja, hogy a külföldi befolyás nyomon követése, valamint a nyilvánosság hiteles tájékoztatása céljából érdemes lenne létrehozni egy olyan mérőeszközt, amellyel nyomon lehetne követni a külföldi befolyás mértékét a médiában és a civil szervezetek között, a transzparencia érdekében.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink