Külföld

Az SPD kapta a legtöbb szavazatot, de nagyon szoros az eredmény

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.

Az SPD kapta a legtöbb szavazatot, de nagyon szoros az eredmény
A CDU/CSU megmutatta, milyen az, amikor egy kereszténydemokrata párt liberálissá válik, a bevándorlók verték meg őket
Fotó: AFP/Wolfgang Kumm

Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest. A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős Bundestagban.

A bevándorlók verték meg a CDU/CSU-t

A második helyen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége áll, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett.

A 16-ból 15 tartományban működő CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8 százalékhoz képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe. A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontot visszaesés, és 45 mandátumot jelent.

A német választás megmutatta, milyen az, amikor egy kereszténydemokrata párt liberálissá válik, elengedi az értékeit.

A pártszövetség 24,1 százalékos együttes teljesítménye 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest. Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak. Az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni.

A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő. A baloldali irányultságú ökopárt 5,8 százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbi 8,9 százaléknál, frakciója 118 fős lesz.

Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 0,7 százalékponttal lépve előre a 2017-es 10,7 százalékról. A CDU/CSU-hoz közel álló párt frakciója 92 képviselőből áll majd.

A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) elveszítette támogatói számottevő részét, a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3 százalékot ért el. Így 83 képviselője lesz, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója.

A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál 4,3 százalékponttal rosszabb eredményt, 4,9 százalékot ért el.

A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet - két berlini és egy lipcsei - győztese mellett még 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.

A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kabinet megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

A 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje vasárnap este egyaránt azt mondta, hogy jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig kívánják megalakítani kormányukat.

Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is győzött, Berlinben a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, Meckelnburg-Elő-Pomerániában 36,9 százalékos eredményt ért el a vasárnapi választáson.

Scholz: A választás nyerteseinek kell kormányt alakítaniuk

Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz a párt vezető testületeinek tanácskozása után Berlinben tartott tájékoztatóján kiemelte: a vasárnapi választás nyertesei a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt, ezért ennek a három pártnak kell kormányt alakítani, méghozzá a választás győztese, az SPD vezetésével.

Az FDP azon javaslatával kapcsolatban, miszerint először a liberálisoknak és a Zöldeknek kellene tárgyalniuk a közös kormányzás lehetőségeiről, újságírói kérdésre azt mondta: „teljesen oké, ha egymással is beszélnek, akikkel együtt akarunk dolgozni”.

Hangsúlyozta, hogy az együttműködést a bizalomra kell felépíteni, és azzal a szándékkal kell nekivágni a kormányzásnak, hogy a következő választás után is együtt maradjon a koalíció - utalva arra, hogy amikor az FDP legutóbb kormányon volt és a jobbközép CDU/CSU partnereként tevékenykedett, végül kiesett a Bundestagból.

Ugyancsak a bizalomra hivatkozva Olaf Scholz kiemelte, hogy nem a nyilvánosság előtt vitatják meg az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését szolgáló előzetes megbeszélések és a koalíciós tárgyalások menetrendjét és témáit, és azt sem, hogy az SPD mihez ragaszkodik a választási programjából, és milyen ügyekben tehet engedményeket partnereinek. Elmondta, hogy karácsony előtt szeretnék megalakítani az SPD-Zöldek-FDP kormányt.

Felidézte, hogy Németországban volt már szociálliberális - SPD-FDP összetételű - szövetségi kormány (1969-től 1982-ig), és volt már „szociálökológiai” - SPD-Zöldek összetételű - kormány is (1998-tól 2005-ig). Ezekre az előzményekre csatlakozva a három párt összefogásából „sikerülhet valami jó országunk számára most, a húszas évek elején” - mondta Olaf Scholz.

Hozzátette: igen figyelemreméltó, hogy a német politikában éppen ennek a három pártnak van „elbeszélése a haladásról”, elképzelése arról, hogy miként fejlődhet, léphet előre az ország és a társadalom. A szociáldemokraták a mindenkit megillető tiszteletet a középpontba helyező programjában foglalta össze ezt az elbeszélést, a Zöldek által képviselt „fejlődéstörténet” középpontjában a klímavédelem áll, és a liberálisoknak is van ilyen elbeszélésük a „modern társadalomról” - fejtette ki a politikus, kiemelve, hogy eredményes lehet egy kormány, amelyet ugyan más-más alapállásból, de ugyanúgy a haladást, a fejlődést képviselő pártok alkotnak.

A szociáldemokraták kancellárjelöltjét kérdezték a többi között külpolitikai törekvéseiről is, amelyekkel kapcsolatban a mindenkori berlini vezetés politikájában megmutatkozó folyamatosságot, az Európai Unió (EU) és a transzatlanti kapcsolatok erősítésének igényét emelte ki.

Mint mondta, a legfontosabb a jogállamiság, a demokrácia, a piacgazdaság, a szociális állam és a technológiai fejlődés, mindezt pedig csak együtt tudják biztosítani az EU tagállamai.

Németország az EU közepén fekvő „nagy országként, nagy lakosságával és nagy gazdasági erejével különleges felelősséget visel”, ami azt jelenti, hogy „nemzeti üggyé kell tennie az EU fejlődését, a Kelet és a Nyugat és az Észak és Dél közötti jó együttműködést, és azt, hogy ne próbálja senki dominálni az EU-t, hanem mindenki számára jó perspektívát nyújtson” a közösség - fejtette ki Olaf Scholz.

A német CDU/CSU hajlandó tárgyalni, de nem követeli magának a kormányalakítás jogát

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége elismeri, hogy csak a második helyet érte el a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, ezért nem követeli magának a kormányalakítás jogát, de készen áll tárgyalni arról, hogy egy új koalíció vezető ereje legyen - jelentette be a pártszövetség kancellárjelöltje hétfőn Berlinben.

Armin Laschet tájékoztatóján hangsúlyozta: a Bundestag-választás szoros eredménye azt jelenti, hogy egyik "egykori nagy néppárt" - azaz a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - sem kapott egyértelmű felhatalmazást a kormányalakításra.

Ilyen helyzet még nem fordult elő, a CDU/CSU-ban eddig a választás másnapján mindig tudták, hogy kormányon vagy ellenzékben töltik-e a következő ciklust - mondta a kancellárjelölt.

Kifejtette: a CDU/CSU-t és az SPD-t alig egy százalékpont választja el egymástól, ezért a választási eredmény helyett az a döntő tényező, hogy melyik erő tud többséget szervezni maga köré a parlamentben. A CDU/CSU így készen áll tárgyalni a kormányzati együttműködésről a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), a Bundestag azon pártjaival, amelyekkel az SPD is kormányozni kíván.

Armin Laschet elmondta, hogy a CDU/CSU fájdalmas veszteségeket szenvedett a választáson, és ebben személyesen is van felelőssége. Ugyanakkor CDU-elnöki tisztségétől nem kíván megválni - tette világossá a politikus, aki a pártelnöki pozíció mellett az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány miniszterelnöki tisztségét is betölti.

Azzal kapcsolatban, hogy a CDU tartományi listáján Bundestag-mandátumot szerzett, és a két tisztség összeférhetetlensége miatt legkésőbb az október 26-ra tervezett alakuló ülésig döntenie kell a képviselői és a tartományi kormányfői pozíció között, azt mondta, hogy ahogy a kampányban, úgy a kampány után is minden miniszterelnöki feladatát elvégzi.

Kiemelte, hogy a választás tanulságait egy "strukturált folyamat" révén dolgozzák fel a CDU-ban, de egyelőre inkább arra törekednek, hogy minél gyorsabban feltárják, milyen kormánya lehet Németországnak.

A pártszövetség másik vezetője, Markus Söder CSU-elnök, bajor tartományi miniszterelnök pártja vezető testületeinek hétfői müncheni ülése után ugyancsak azt mondta, hogy második helyezettként nem követelhetik maguknak a kormányalakítás jogát. Ugyanakkor az ország sorsának alakulása iránt érzett felelősség azt diktálja, hogy "felajánlják" a tárgyalás lehetőségét a Zöldeknek és az FDP-nek - mondta.

Markus Söder arról is szólt, hogy nagyon őszintén és komolyan, a tudomány eszközeivel is fel kell dolgozni a minden korábbinál rosszabb választási szereplést, és ennek a következő hetekben meg kell történnie.

A vasárnapi Bundestag-választáson az SPD gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, a hivatalos előzetes végeredmény szerint 25,7 százalékos eredménnyel végzett az első helyen, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest.

A CDU/CSU története leggyengébb teljesítményével lett a második, 24,1 százalékot szerzett, 8,8 százalékponttal kevesebbet a 2017-es 32,9 százaléknál.

Kapcsolódó írásaink