Intellektuális terrorizmus Franciaországban

– Mi az ISSEP küldetése, miért hozták létre?

– A francia oktatás két szempontból is tévúton jár. Az első a pedagógiai, hiszen kezd eltűnni az általános műveltség, nem vonják be eléggé a diákokat. A második az ideológiai – az intellektuális terrorizmus, a szektásodás. Intellektuálisan túszul ejtették a diákokat az LMBT-, a gender-, a woke-ideológiákkal. Nem tolerálják az intellektuális pluralizmust, tanárokat is félreállítanak, ha megkérdőjelezik az irányt. Az iskolánk célja a pluralizmus védelme, annak megakadályozása, hogy ezek a halálos ideológiák még jobban bekerüljenek az oktatásba. Mi olyan elvárásokra, kiválóságra épülő oktatást akarunk folytatni, amely felkészíti a diákokat a ma követelményeire. Új elitet akarunk formálni, amely a nemzeti és európai érdekeket szolgálja.

– Milyen károkat okoz az oktatásban ez az intellektuális terrorizmus, és különösen a genderideológia?

– Nagyon terjed a fiatalok körében, az általános- és középiskolákban is már jelen van. Egy friss kutatás szerint a tizenhárom és tizenhét év közti tinédzserek harminc százaléka se nőnek, se férfinak nem vallja magát. Vannak már értelmiségi kiállások, mozgolódások ezzel szemben, de nagyon erős a nyomás. Aki a genderideológia ellen küzd, arra ráfogják, hogy homofób.

– Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy a bevándorlás átformálja a francia társadalmat. Milyenek a kilátásaik a következő évtizedekre?

– Franciaország sokáig kivételesen jól állt a születésszámok terén, köszönhetően a nagyvonalú családpolitikának, amit aztán szépen lassan, különösen François Hollande szocialista elnök alatt lebontottak. Ezt részben arra alapozták, hogy az ENSZ iránymutatásai szerint a demográfiai hanyatlást inkább lakosságcserével kellene kezelni. A Franciaországban most születő gyerekek egyharmada külföldi, és ebben nincsenek benne a harmadik és negyedik generációs bevándorlók. Nagyon sok olyan kerület, városrész van már, ahol többségben vannak a bevándorló hátterű emberek, akik ráadásul jellemzően sokkal több gyereket vállalnak. Vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint negyven éven belül megfordulhatnak az arányok a nagyvárosokban, a többség már bevándorló lehet. Ez tehát egy identitásbeli, kulturális, civilizációs probléma is. Éppen azért jöttem ide, mert a gyermekvállalást támogató politika, amit Orbán Viktor kormánya folytat, nagyon érdekes számomra.

– Van még esélye Franciaországnak fordítani ezeken a trendeken?

– Ha sikerrel akarunk járni, drasztikusan csökkenteni kell a bevándorlást. Két évvel ezelőtti adat szerint egy év alatt négyszáztizenkilencezer határátlépést regisztráltak egyetlen év alatt, ez Nizza lakosságával egyezik meg. Csak Emmanuel Macron elnöksége alatt kétmillió bevándorló érkezett az országba. És itt nem általánosságban vett migrációról beszélünk, hanem kifejezetten Észak-Afrikából, a Magreb-országokból érkeznek muszlimok. Európai és nemzeti szinten is meg kell szüntetni a bevándorlást ösztönző tényezőket. Összességében sosincs késő megpróbálni!

– Terrorcselekmények sora mutatta meg, hogy a többedik generációs bevándorló fiatalok közül sokan nem ismerik el a francia törvényeket, sőt igazából gyűlölik Franciaországot. Az oktatásban fel lehet venni ezzel a harcot?

– Két válasz lehetséges erre a problémára. Egyrészt a biztonsági: fel kell oszlatni az ilyen nézeteket terjesztő, a muszlim fiatalokat megcélzó mecseteket, kulturális és sportegyesületeket, el kell vágni az anyagi támogatásukat, ami gyakran Katarból, Szaúd-Arábiából vagy akár Törökországból jön. A tunéziai származású franciák odahaza iszlamista pártokra szavaznak, ez figyelmeztető jel. A másik válasz a kulturális, hiszen nem tudjuk felvenni a harcot egy identitás, egy ideológia ellen, ha nem állítunk vele szembe egy másikat. Probléma az is, hogy megszűnt a katolikus egyház korábbi szerepe a kulturális örökség megőrzésében. Magyarország egyébként ezen a téren is jó példát mutat.

– Macron elnök nemrég Marseille-ben kampányolt, és megígérte, lecsap a bűnözésre. Mennyire hiteles?

– Franciaországban általános, strukturális bizonytalanság van a bevándorlás és az integrációs problémák miatt. Ha jönnek a választások, a kormány sok bejelentést tesz a rendőrséget illetően. Valójában azonban az igazságszolgáltatásról kellene beszélni, a bírák közt uralkodó baloldali ideológiáról, a túlzsúfolt börtönökről, elhúzódó eljárásokról, a jogi kiskapukról. Több börtönt kell építeni, a bírákat pedig szembesíteni a valósággal, a rendőrök tapasztalataival a terepen. Beszédes, hogy amikor az igazságügyi miniszter szemlét tartott egy börtönben, a rabok megtapsolták.

– Mire számít a jövő évi elnökválasztáson?

– Nehéz előrejelezni, mert még nem minden elnökjelölt hivatalos. Egyelőre úgy tűnik, Marine Le Pen és Emmanuel Macron közt dől el a második forduló, de a kampányát az identitás, az iszlám és a bevándorlás köré építő jobboldali publicista, Éric Zemmour felforgathatja az erőviszonyokat. Sajnos Macron támogatottsága továbbra is magas, főleg az idősebb, centrista választók között, akik elégedettek voltak a járványkezeléssel. Macron ügyesen kampányol, különböző szavazói rétegeknek üzen, nem következetesen, hanem amit épp az érdeke diktál. Mindenképpen érdekes lesz majd a parlamenti választás is, mert a pártja jó eséllyel nem szerez többséget.