Külföld

„A Balkán a következő nagy lehetőség az EU számára”

A balkáni népek számára az út az Európai Unióba Közép-Európán keresztül vezet - jelentette ki a miniszterelnök pénteken, Budapesten.

„A Balkán a következő nagy lehetőség az EU számára”
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján az Országházban 2021. szeptember 24-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor a délkelet-európai, valamint a V4-országok parlamenti elnökeinek konferenciáján hangsúlyozta: a Balkánt nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kell az Európai Unióba. Ugyanakkor úgy vélte: ami most van, az nem integrációs politika, hanem „valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják”.

Rámutatott: a bővítésért felelős biztos „hiába feszül meg”, mert a Balkán tényleges integrációjához politikai, stratégiai döntésekre van szükség, amit nem a biztosok, még csak nem is az Európai Bizottság hoz meg, hanem az Európai Tanács, ahol az európai országok miniszterelnökei és államfői ülnek. „Amíg ők nem döntenek úgy, hogy a Balkánt integráljuk, addig folyamatosan elhúzódó, részletkérdésekbe bonyolódó, stratégiai kérdések helyett szabályozási problémákkal foglalkozó, tárgyalásnak mondott, de valójában időhúzó folyamatnak leszünk a részei” - figyelmeztetett.

Kijelentette: ma a nyugat-európai állam- és kormányfők között nincs akarat a további bővítésre, ami súlyos stratégiai hiba. Szerinte ugyanakkor egész Közép-Európa folyamatosan és kitartóan az Európai Unió bővítésének és a Balkán európai integrációjának a pártján áll.

Úgy vélte: a Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül.

„Ha a balkáni népek lehetőséget kapnak, akkor éppen úgy, mint a visegrádi országok, néhány év alatt fel fogják venni a tempót, meg fogják erősíteni a gazdaságukat, és az igazi nagy növekedés, gazdasági növekedés a Balkánról érkezik majd az Európai Unióba” - jelentette ki a magyar kormányfő. Hozzátette: az uniónak nagyobb érdeke a Balkán tagsága, mint maguknak a balkáni népeknek, nemcsak a biztonság, hanem a nyugatiak gazdasági érdekei szempontjából is.

Ha nem tudják bekapcsolni a Balkán életerejét és törekvéseit az európai gazdaságba, akkor óriási lehetőségről mondanak le - jelentette ki. Ezért arra bíztatta a balkáni országokat, hogy a legnagyobb önbizalommal és öntudattal álljanak ki az európai uniós tagságra vonatkozó igényük mellett.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a bővítést nem lépték volna meg a mostani nyugati vezetők elődjei, akkor ma az Európai Unió gazdasága jóval gyengébb lenne, hiszen ma a növekedés és a többletteljesítmény Közép-Európából jön.

Rámutatott: ha a közép-európaiak nem lennének az Európai Unió tagjai, akkor az európai, a nyugat-európai életszínvonal jóval alacsonyabb lenne, mint amilyen most. A négy visegrádi ország együttes kereskedelme Németországgal kétszerese a német-francia kereskedelemnek és háromszor nagyobb, mint a német-olasz kereskedelem volumene - fejtette ki.

Úgy értékelt: nem túlzás ezért az a kijelentés, hogy a német gazdaság ma összeroppanna Közép-Európa nélkül.

A miniszterelnök azt javasolta, hogy a V4-ek és a balkáni országok az egész európai kontinens legmeghatározóbb gazdasági térségét építsék ki közösen. „Erre lehetőségünk van, és higgyék el, eljön az a pillanat, amikor - hasonlóan a V4 országaihoz, amikor nélkülünk már nem tud működni az európai gazdaság - a balkáni országok nélkül sem működik majd” - fogalmazott. Hozzátette: ehhez be kell lépni az unióba, integrálódni kell a közép-európai térségen keresztül és nélkülözhetetlenné kell magát tennie a Balkánnak a német, az olasz és a francia gazdaság számára is.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján az Országházban 2021. szeptember 24-én
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján az Országházban 2021. szeptember 24-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Hangsúlyozta: a V4-ek nem egyszerűen gazdasági célpontként tekintenek a Balkánra, hanem stratégiai lehetőségként, ami biztonságot ad, és az egész Európai Unió legdinamikusabban fejlődő térségének a megnövelését teszi lehetővé.

„Mi vasutakat akarunk, mi utakat akarunk, mi hidakat akarunk, mi az energiarendszereinket akarjuk összekötni, mi azt akarjuk, hogy ezek az országok ne csak fogadják a külföldi beruházókat, hanem termeljenek, versenyképes árukat állítsanak elő, és utána majd jöjjenek beruházóként hozzánk” - mondta.

Kijelentette: az út az Európai Unióba Közép-Európán keresztül vezet a balkáni népek számára, akik Magyarországra és Közép-Európára általában, de az Európai Uniós bővítését illetően különösképpen is számíthatnak.

Kövér László házelnök a miniszterelnök szavait azzal egészítette ki, hogy 1990 óta a térségből - a Baltikumtól Közép-Európán át a Balkánig - összesen 25 millió 25 és 45 év közötti munkavállaló távozott Nyugat-Európába, a Világbank becslései szerint pedig 2050-ig további 20 millióan mehetnek innen Nyugatra.

Szakértők szerint e „munkaerőszivattyú” legkevesebb ezermilliárd eurójába került a térség országainak, vagyis „ekkora pénzzel finanszírozta a mi térségünk Nyugat-Európa gazdasági jólétét”. Így minden térségbeli tagállamnak „joga van önérzetesnek lenni akkor, amikor Brüsszel zsarolja őket” - folytatta -, ahogy teszi ezt Lengyelországgal vagy Magyarországgal, „az uniós támogatásoknak mondott pénzekkel” vagy a világjárvány utáni helyreállítást célzó hitelekkel.

Hozzátette: a még csatlakozásra váró államoknak is joguk van emlékeztetni Brüsszelt, hogy „ők nem jövőbeli tehertételei, hanem már most erőforrásai az Európai Uniónak”. A felvétel nem adomány, hanem ellentételezés, amiért a térség már az unión kívül is hasznára volt az uniónak - szögezte le.

Várhelyi Olivér: Nyugat-Balkán helye az EU-ban van

A nyugat-balkáni országok helye az Európai Unióban van, az unió bővítése közös érdek - jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa.

Várhelyi Olivér kiemelte: senkit sem kell már meggyőzni arról, hogy társadalmi, gazdasági, földrajzi, történelmi realitás és politikai szükségszerűség is a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása.

Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy ezt a kijelentést végre tettek is kövessék - tette hozzá.

Mint mondta, a jelenlegi összetételű Európai Bizottság támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását az unióhoz és valódi integrációt kínál a régiónak.

Felidézte: a bizottság 2019-es megalakulásakor hárompilléres stratégiát dolgozott ki a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására. Elsőként elfogadtak egy új tárgyalási módszertant, amelynek eredményeként 2020 márciusában döntés született a csatlakozási tárgyalások megindításáról Észak-Macedóniával és Albániával. „A döntés már másfél éve megszületett, több mint ideje, hogy végrehajtsuk végre” - fogalmazott, hozzátéve, (...) mindkét ország végrehajtotta az előírt reformokat, teljesített minden feléttelt, így most az EU-n a sor, hogy teljesítsen„.

Mint mondta, fel kell gyorsítani Szerbia és Montenegró csatlakozási folyamtát is.

A bizottság továbbá kiáll Koszovó vízumliberalizációja mellett, ehhez azonban elengedhetetlen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd ”eredményes folytatása„.

Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz elismeréséhez választási és alkotmányos reformokat kell végrehajtani - mondta. Hozzátette, hogy olyan megoldásra van szükség, amelyet Bosznia is ”magénak érez és vall„.

A bizottság második lépésként jelentős pénzügyi és természetbeni támogatást nyújtott a régiónak a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásaink leküzdésére. Ennek keretében 3,3 milliárd eurós támogatást kapott a régió: orvosi felszereléseket, maszkokat, lélegeztetőgépeket, mentőautókat, intenzív osztályok komplett felszerelését és több mint 2,5 millió vakcinát. Megjegyezte, a következő hónapokban további 2,5 millió vakcinát szállítanak a dél-európai országokba

Harmadik lépésként a bizottság kidolgozott egy közel 30 milliárd eurós átfogó gazdasági és beruházási tervet a régiónak, hogy jelentősen csökkentsék az EU és a dél-kelet-európai országok közötti gazdasági  fejlettségbeli különbséget - mondta Várhelyi Olivér.

Az uniós biztos szerint az elkövetkező időszakban az EU-nak és a tagállamoknak a ”saját hiteleségükért kell a leginkább megküzdeniük„, és e hitelesség megerősítésének eszköze a bővítéspolitika.

A nyugat-balkáni országok csatlakozásához tettekre van szükség, ennek elmaradása súlyos geopolitikai és biztonságpolitikai következményekkel járhat - tette hozzá Várhelyi Olivér.

A konferencia résztvevői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben megerősítik elkötelezettségüket az Európai Unió bővítése, illetve Délkelet-Európa uniós integrációjának felgyorsítása mellett. Hangsúlyozzák minden csatlakozás előtt álló ország parlamentjének jogát arra, hogy részt vegyenek az Európa jövőjéről szóló párbeszédben, és felszólítják a tagországokat, hogy törekedjenek a bővítés felgyorsítására.

Egyben az aláírók nagyobb szolidaritásra szólítják fel az uniót Délkelet-Európa iránt a koronavírus-járvány kezelésében, és támogatják a mindenkit érdemei szerint-elv érvényesülését a tagjelöltek esetében. A dokumentum aláírói felkérték a magyar Országgyűlés elnökét, hogy a nyilatkozatot küldje meg az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek és az uniós intézmények vezetőinek.

Nyilatkozat Délkelet-Európa európai integrációjáról

Mi, a délkelet-európai partnerek és a Visegrádi Csoport parlamenti elnökei ezúton megerősítjük elkötelezettségünket az Európai Unió bővítése, illetve Délkelet-Európa európai integrációjának felgyorsítása mellett. A budapesti találkozónk során valamennyien egyetértettünk a következőkben.

HANGSÚLYOZZUK minden európai uniós csatlakozási kilátásokkal rendelkező parlament jogát ahhoz, hogy konstruktívan hozzájáruljon az Európa jövőjéről szóló párbeszédhez.

SZORGALMAZZUK, hogy a délkelet-európai partnerek is bekapcsolódhassanak az Európa jövőjéről szóló vitába, kifejthessék véleményüket, és részt vehessenek az Európa jövőjéről szóló konferencia eseményein. Ehhez kapcsolódóan ÜDVÖZÖLJÜK a magyar kezdeményezésre a Visegrádi Csoport és Ausztria kormányai által közösen e témában 2021 májusában készített informális dokumentumot (non-paper).

HANGSÚLYOZZUK, hogy az EU-nak fenn kell tartania integrációs nyitottságát, és hiteles tagsági perspektívát kell kínálnia Délkelet-Európa számára.

FELSZÓLÍTJUK valamennyi európai uniós tagországot, hogy törekedjenek az EU bővítésének felgyorsítására. A folyamat lassulása súlyos geopolitikai, biztonsági és gazdasági következményekkel jár az Európai Unió számára, illetve globális szerepére nézve. A bővítési folyamat támogatásában kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a parlamenteknek.

SZORGALMAZZUK a csatlakozási tárgyalások további késedelem nélküli megnyitását, illetve folytatását. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának végéig kerüljön sor egy újabb bővítési körre lehetőség szerint az országok egy csoportjával, de legalábbis záruljanak le a csatlakozási tárgyalások az arra érdemes tagjelöltekkel. Emellett szükség van az arra vonatkozó kötelezettségvállalásra, hogy a bővítési folyamat azt követően is folytatódik.

SZORGALMAZZUK, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, és használjuk ki a 2020 márciusában elfogadott új bővítési módszertan valamennyi eszközét annak fő célja elérése érdekében: egy dinamikusabb, hitelesebb és kiszámíthatóbb bővítési folyamat megvalósítását. Kiemelt fontosságúnak tartjuk Délkelet-Európa polgárai EU iránti elkötelezettségének fenntartását.

ÜDVÖZÖLJÜK a délkelet-európai partnerek elkötelezettségét a megoldandó kérdések tárgyalásos úton történő rendezése, valamint a kölcsönös kapcsolatok erősítése, illetve a vitás ügyek békés rendezése iránt, továbbá a nagyobb fokú együttműködést a környezeti és éghajlati vonatkozású regionális kérdésekben.

TÁMOGATJUK a térségbeli partnerek törekvéseit a regionális együttműködés mélyítésére és bővítésére, az egymás közötti koordináció és tapasztalatcsere fokozására, valamint az emberek közötti kapcsolatok erősítésére, mely célok megvalósulásához a Visegrádi Csoport hosszú ideje kézzelfogható segítséget nyújt és fog nyújtani a jövőben is parlamenti vonatkozásban az európai uniós finanszírozású kapacitásfejlesztési programok révén, valamint a Nemzetközi Visegrádi Alapon keresztül biztosított támogatások és ösztöndíjak által, s hasonlóképpen a tudásmegosztáson és a Nyugat-Balkáni Alapnak nyújtott technikai támogatáson keresztül.

FELSZÓLÍTUNK a Délkelet-Európa iránti nagyobb fokú szolidaritásra és a térség gyors támogatására a SARS–COVID–19-járvány kezelésében. Az uniós intézményeknek figyelemmel kell lennie a polgárok egészségére, a gazdaságok újraindítására és a demokráciák megerősítésére Délkelet-Európában.

TÁMOGATJUK a „mindenkit érdemei szerint” elv érvényesülését mind a tagjelöltek, mind a potenciális tagjelöltek esetében. Egyúttal támogatjuk a következetes és megkülönböztetés-mentes bővítési folyamatot, azonos feltételek és szabályok mellett, függetlenül a csatlakozási folyamat idejétől.

TÁJÉKOZTATJUK parlamentjeinket és kormányainkat a jelen Nyilatkozatról a Visegrádi Csoport és Délkelet-Európa kormányzati és parlamenti együttműködésének összehangolása céljából.

FELKÉRJÜK a Visegrádi Csoport parlamenti együttműködését jelenleg vezető magyar Országgyűlés elnökét, hogy e Nyilatkozatot küldje meg az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek és az európai uniós intézmények vezetőinek.

Partnerek:

KÖVÉR László
Aleksa BEČIĆ
Tomasz GRODZKI
Boris KOLLÁR
Radek VONDRÁČEK
Miloš VYSTRČIL
Ryszard TERLECKI
Bakir IZETBEGOVIĆ
Glauk KONJUFCA
Talat XHAFERI
Elvira KOVÁCS
Mimi KODHELI

Tiszteletbeli vendégek:

Nedeljko ČUBRILOVIĆ
PÁSZTOR István
Mirsad ZAIMOVIĆ

Kapcsolódó írásaink

Nincsen Európa európaiak nélkül

ĀJanez Jansa: A baloldal a jogállamiságot politikai eszközként használja arra, hogy első és másodosztályra ossza fel a tagállamokat és a polgárokat