Külföld
Merkel helyére pályázik Macron Európában
Berlin helyett már Párizsnak tesz szívességeket az uniós bizottságot vezető Von der Leyen, aki közeli szövetségesét fogja elveszíteni a szövetségi parlamenti választás után

Kevesebb befolyása lesz európai és globális szinten Angela Merkel német kancellár utódjának – írta tegnapi hírlevelében a brüsszeli Politico. A lap szerint az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen nemcsak egy közeli szövetségest veszít el Merkel visszavonulásával, hanem politikai mentorát is, aki a nehéz időkben is az uniós testület vezetője mellett állt.
A német kancellár távozása után Von der Leyen legközelebbi szövetségese Emmanuel Macron francia elnök lehet. A Politico lap szerint a bizottság vezetőjének múlt heti évértékelő beszédében kiemelt szerepet kaptak a francia prioritások, különösen a 2022 januárjában kezdődő francia tanácsi elnökség idején megrendezésre kerülő európai védelmi csúcstalálkozó bejelentése lepett meg sokakat. Von der Leyen később a CNN-nek adott interjúban elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ausztrália lemondta a hagyományos dízelmeghajtású tengeralattjárókra adott rendelését, és inkább az Egyesült Államoktól rendel atommeghajtású tengeralattjárókat.
Az Európai Bizottság vezetője valószínűleg a Merkel utáni korszakra próbál felkészülni. Európában jelentősen átrendeződhetnek a politikai erőviszonyok, különösen akkor, ha a szociáldemokrata Olaf Scholz alakíthat kormányt a vasárnapi szövetségi parlamenti választás után. Az SPD győzelmével az Európai Néppárt is jelentősen meggyengülne, amelynek Von der Leyen pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) is tagja.
Emmanuel Macronnak egyébként azért nem kell aggódnia, hogy ki lesz a következő kancellár, viszont nyugtalankodhat amiatt, hogy mennyi időbe telik majd az új német kormány megalakulása, és kik kerülnek majd a fontos miniszteri posztokra. Merkel visszavonulása lehetőséget ad a francia elnöknek arra, hogy növelje pozícióját az EU-ban, azt azonban Párizsban is tudják, hogy a német koalíciós tárgyalások ideje alatt nem sok előrelépést érhetnek el. „Az új kormány megalakulásáig kapcsolatban kell maradnunk a tárgyaló felekkel, hogy napirenden tartsuk az EU és Franciaország számára fontos kérdéseket” – mondta a Politicónak Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter.
Armin Laschetnek, a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének mindössze néhány napja maradt, hogy meggyőzze a választókat, ő a legalkalmasabb a szövetségi kormányfői posztra. Laschet számára most különösen fontos Merkel támogatása, aki eddig ritkán vett részt a kampányban. A kancellár kedden felszólalt a CDU stralsundi eseményén, kiemelve, hogy Laschet vezetésével a CDU képes a jólét fenntartására és a biztonság garantálására.
Nő a nyomás a német határon
Az elmúlt hetekben hetven olyan afgán állampolgárt tartóztattak fel a német hatóságok, akik illegálisan utaztak be Németországba, miután Kabulból az Egyesült Államok kimenekítette őket Európába. A Die Welt című lap közlése szerint Lengyelországból 32, Olaszországból 26, Franciaországból hét, Spanyolországból öt afgán érkezett Németországba, mert nem akart a befogadó országban maradni.
A német hatóságok megpróbálják visszavinni az érintetteket oda, ahol beadták a menedékkérelmüket, erre azonban kevés az esély. A múlt évben százezer migránsból mindössze 2953 főt sikerült visszaszállítaniuk a német hatóságoknak abba az uniós országba, ahol beadták kérvényüket. Időközben Lengyelország felől is egyre több illegális migráns érkezik Németországba, szeptember első felében négyszáz főt fogtak el a keleti határon, csaknem annyit, mint egész augusztusban.
(HSz)