Külföld

Komoly ellentétek kerültek felszínre

Rég nem látott nemzetközi vitát generált a francia tengeralattjárók megrendelésének visszamondása, Párizs visszahívta az amerikai és ausztrál nagykövetét is

Komoly diplomáciai válságot okozott Franciaország az Egyesült Államok, valamint Franciaország és Ausztrália között, amely a NATO egységét is veszélybe sodorhatja. Egymással ellentmondó nyilatkozatokat adott ki a francia és az ausztrál külügyminiszter arról, hogy történt-e egyeztetés a két ország között a tengeralattjáró üzlet felmondásáról. A britek szerint az LMBTQ jogokat kell védeni a csendes-óceáni térségben.

Komoly ellentétek kerültek felszínre
Egy Kínát ellensúlyozó erős tengeri szövetség létrehozása a cél
Fotó: AFP/Ettore Chiereguini

A brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államokkal és Ausztráliával létrehozott új háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség célja a kivívott szabadságjogok védelme és e jogok globális érvényesülésének előmozdítása. Liz Truss a The Sunday Telegraph című konzervatív brit lapban tegnap megjelent írásában leszögezte: Nagy-Britannia elszántan küzd a szabadság, a szabad vállalkozás, a demokrácia, a jogegyenlőség érvényesüléséért, a női jogok erősítéséért, az LMBTQ-közösség jogainak előmozdításáért. Ez volt az indoka annak, hogy a napokban Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök bejelentette a három ország AUKUS néven létrehozott új biztonsági partnerségi kezdeményezését – írta a brit külügyminiszter.

A kezdeményezést bejelentő közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása a célja az együttműködésnek. A közlemény nem említette név szerint Kínát, de a szakértői értékelések szerint az AUKUS-kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel az amerikai, a brit és az ausztrál kormány az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet figyeli.

A kezdeményezés nyomán Ausztrália felmondta a hagyományos dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött, 56 mil-liárd dollár értékű szerződését.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pénteken visszahívta országa nagyköveteit.

Közölte, hogy a lépésre a helyzet komolysága késztette Emmanuel Macron francia elnököt. A francia külügyminiszter szerint megkérdőjeleződött az Egyesült Államokkal fennálló szövetségük. A NATO-n belüli viszonyt is feszültté tette a botrányos tengeralattjáró-ügy – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szombat este. „Itt az Egyesült Államokkal fennálló szövetségünk ereje is megkérdőjeleződik, hiszen egy valódi szövetségi viszonyban a felek beszélnek egymással, tisztelik egymást, amit a mostani esetről nem lehet elmondani, inkább alattomosságról, megvetésről és hazugságokról lehet beszélni, válságos a helyzet” – jelentette ki Le Drian.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy egyes vélemények szerint Emmanuel Macron Charles de Gaullehoz hasonlóan, akár ki is léptetheti az országot a NATO-ból is, arra válaszul, hogy nem vették figyelembe a világhatalmi szereplőként magára tekintő Franciaország térségbeli érdekeit az AUKUS-szövetség létrehozásakor.

Az ausztrál védelmi miniszter szerint azonban őszinte volt Párizzsal a tengeralattjárók ügyében. Ausztrália „becsületes, őszinte és nyílt” volt Franciaországgal a francia tengeralattjárók vásárlásával kapcsolatos aggodalmait illetően – szögezte le Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter vasárnap a Sky News tévécsatornán. A Fehér Ház szóvivője pedig azt mondta: sajnálják a francia lépést, és megpróbálják kiengesztelni Párizst.

A diplomáciai válság egyúttal veszélybe sodorta a NATO-szövetségesek egységes fellépését Kína terjeszkedésével szemben az Indiai- és a Csendes-óceán térségében.

Kapcsolódó írásaink