Magyar modell, kazah siker

Újabb reformokat jelentett be Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki a hónap elején a törvényhozás mindkét háza előtt beszédet tartott. Az államfő több területen is olyan kezdeményezéseket mutatott be, amelyek célja az ország további fejlesztése a járványhelyzet után. A fő cél, mint mondta, minden kazah polgár jóléte.

Tokajev bejelentette, hogy a jövő évtől a 42,5 ezerről 60 ezer tengére emeli a minimálbért, ez közvetlenül egymillió embert, közvetve pedig minden munkavállalót érint. Az elnök szerint növelni kell a béralapot, így olyan intézkedések kidolgozására adott utasítást, amelyek finoman arra ösztönzik majd a vállalkozásokat, hogy emeljék meg alkalmazottaik bérét.

Tokajev javasolta továbbá a munkabért terhelő adók csökkentését, különösen a kisvállalkozások esetében. Ezzel munkavállalók ezreit „hoznák elő az árnyékból”, megnyitva számukra a nyugdíjrendszer, valamint a társadalombiztosítást. Az elnök utasítást adott arra is, hogy 2022-től 2025-ig évente húsz százalékkal emeljék a közszférában dolgozók bérét, ez több mint hatszázezer embert érint. Az ötödik javaslat pedig a nyugdíj-megtakarítások rugalmasabb kezelésére vonatkozott.

A két éve hivatalban lévő Tokajev elnök bejelentése „illeszkedik a pandémiás helyzet mentén elkezdett nagyszabású, egy évvel elkezdett reformok sorába” – hangsúlyozta lapunknak Vasa László egyetemi tanár, Közép-Ázsia szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Emlékeztetett, a reformok elsősorban nem a koronavírus-járvány következményeire adott válaszok, a pandémiás helyzet inkább apropó arra, hogy „az ország belevágjon nagyszabású, a gazdaság, a társadalom és a politikai rendszer egészét érintő változtatásokba”.

A Tokajev által bejelentett intézkedések széles körben próbálják orvosolni a járvány okozta gondokat és a kereslet stimulálásához is hozzájárulnak. Vasa László rámutatott, hogy a bejelentett kazah gazdaságpolitikai intézkedések nagyon hasonlóak az Orbán-kormány által bevezetett, sikeres intézkedésekhez, mint munkát terhelő közterhek csökkentése, a munkaerőpiac fehérítése, minimálbér emelése, vagy az építőipar stimulálása.

Kitért arra is, hogy Tokajev politikai reformjai közt szerepel a parlamentbe való bejutás küszöbének öt százalékra csökkentése, a vidéki régiók vezetőinek és a kisebb városok polgármestereinek közvetlen megválasztásának bevezetése, az emberi jogok védelmének intézményi erősítése, a gyülekezési jog szélesítése, harmincszázalékos női kvóta bevezetése a választási pártlistákon, valamint a halálbüntetés eltörlése.

A politikai reformok és a vírushelyzet kezelése – például hogy 700 ezer vállalkozás adóját csökkentették, 2 millió embert érintő hitelmoratórium, nagyfokú átoltottság és saját vakcinagyártás – népszerűvé tették Tokajevet.„Az a tény, hogy Kazahsztán gazdasága viszonylag ellenállónak bizonyult a járvány hatásaival szemben, lehetővé tette a széles körű politikai reformok bevezetését és végrehajtását” – emelte ki a kutató.

A tokajevi reformok egyrészt segítik a kazah gazdaság versenyképességének növelését, a politikai reformok pedig elősegítik az ország nemzetközi reputációjának javítását – állapította meg. „Mindemellett hozzájárulnak az esetleges társadalmi feszültségek katalizálásához, represszív eszközök használata nélkül. Ez mindenképpen a szovjet örökséggel való szakítást jelenti” – magyarázta a szakértő.

Vasa László fontosnak nevezte azt is, hogy eközben a szomszédos Üzbegisztánban is nagyszabású reformok zajlanak már öt éve, és a két ország jó úton halad a középhatalmi státus felé.